„Bethlen János (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
linkjav
26. sor: 26. sor:
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család|Rákócziak]] politikáját.
Nagyműveltségű, [[jog]]ot és [[bölcsészet]]et tanult ember volt, [[Torda vármegye|Torda]] és [[Küküllő vármegye|Küküllő vármegyék]] főispánja, [[I. Rákóczi György]] és [[II. Rákóczi György]] bizalmi embere, de a trónviszályokban [[Rhédey Ferenc]], később [[Barcsay Ákos]] oldalán állt, élesen elmarasztalta a [[Rákóczi család|Rákócziak]] politikáját.


[[Kemény János (fejedelem)|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után.
[[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] és [[I. Apafi Mihály]] fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az [[1657]]-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. [[1660]]-tól [[Udvarhelyszék|udvarhely]]i kapitány, ekkor alapította a város [[Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium|református kollégiumát]]. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a [[gyulafehérvár]]i iskolát [[Nagyenyed]]re. Apafi idején [[Erdély]] [[kancellár]]ja volt [[Mikes Mihály]] után.


Egyetlen fia volt: [[Bethlen Miklós]].
Egyetlen fia volt: [[Bethlen Miklós]].

A lap 2011. május 16., 20:00-kori változata

Bethlen János
Erdélyi Fejedelemség kancellár
Hivatali idő
1669 – 1678
ElődMikes Mihály
UtódBethlen Farkas

Született1613.
Kisbún
Elhunyt1678. február 13.
Nagyszeben

SzüleiKemény Anna
Bethlen Farkas
Gyermekei
Foglalkozás
  • történész
  • politikus
IskoláiAlma Mater Viadrina (–1630)
Vallásunitárius, majd református

Bethlen János (Kisbún, 1613. – Nagyszeben, 1678. február 13.) Atyja Bethlen Farkas, anyja Kemény Anna volt. Szülei korán meghaltak, minek utána nevelőapja, Macskási Ferenc, a híres pedagógus, Keresztúri Pál keze alá adta, akinek hatására unitáriusból reformátusnak tért át.

Nagyműveltségű, jogot és bölcsészetet tanult ember volt, Torda és Küküllő vármegyék főispánja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György bizalmi embere, de a trónviszályokban Rhédey Ferenc, később Barcsay Ákos oldalán állt, élesen elmarasztalta a Rákócziak politikáját.

Kemény János és I. Apafi Mihály fejedelmek őszinte híve és támogatója lett. Az 1657-es lengyel hadjáratban az erdélyi seregek egyik vezére volt. 1660-tól udvarhelyi kapitány, ekkor alapította a város református kollégiumát. Az ő tanácsára helyezte át Apafi Mihály a gyulafehérvári iskolát Nagyenyedre. Apafi idején Erdély kancellárja volt Mikes Mihály után.

Egyetlen fia volt: Bethlen Miklós.

Műve

  • Rerum Transylvanicarum libri quator (Nagyszeben), 1663. és (Amszterdam) 1664. (Németre fordította Johannes Tröster, Das bedrängte Dacia címmel, mely Nürnbergben 1666-ban jelent meg.) Commentarii de rebus Transilvanicis proximis ab obitu Gabrielis Betlenii triginta quatuor annis gestis. Viennae, 1779-80. címmel újabb kiadása két részben. Historia rerum Transylvanicarum ab a. 1662. ad a 1673. prodicta et concinnata. Viennae, 1782-83. címmel Horányi adta ki a szerző életrajzával két kötetben.

Felhasznált források

Ajánlott irodalom

  • A bethleni gróf Bethlen család története. Szerk. Dr. Lukinich Imre. Budapest: Athenaeum. 1897.