„ICE” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. május 12., 22:43-kori változata

Az ICE (InterCityExpress) a Német vasutak (Deutsche Bahn) nagysebességű villamos motorvonat-családja, egyben márkaneve a német nagysebességű vonatoknak. Ez a DB Fernverkehr legmagasabb termékkategóriája és DB vezérhajója. Az ICE védjegy Németország legismertebb márkái között van.

A nagysebességű járművek fejlesztése Németországban 1985-ben kezdődött, a menetrendszerinti közlekedésük 1991-ben indult meg. A jelenlegi ICE-hálózat ma már hatféle szerelvénnyel lefedi szinte az egész országot, illetve onnan Svájcba, Ausztriába, Hollandiába, Belgiumba is utazhatunk ICE-vel.

2007. június 10-én Párizs és Frankfurt / Stuttgart között új vasútvonalat nyitottak POS (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a Deutsche Bahn és SNCF üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között SNCF TGV szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik.

A spanyol vasúti üzemeltető (RENFE) szintén ICE 3 vonatokat alkalmaz (Siemens Velaro). Szélesebb verziókat rendelt Kína a Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonalra (CRH3) és Oroszország a Moszkva-Szentpétervár és a Moszkva – Nyizsnyij Novgorod vonalakra (Velaro RUS).

Történet

A kezdet: ICE-V

Bővebben: ICE V

A Deutsche Bundesbahn (Német Szövetségi Vasutak – az NSZK vasúttársasága) 1985-ben indította el az első tesztszerelvényt az InterCityExperimentalt, rövidebb nevén ICE V-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: 1988. május 1-jén elérte a 406,9 km/h-t. 1996-ban vonták ki forgalomból, helyét az ICE S vette át.

A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt 1988-ban rendelték meg. 1990-ben, miután a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság egyesült, még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – Kassel-Wilhelmshöhe állomás központtal – hivatalosan 1991. május 29-én nyitották meg.

Az első generáció: ICE1

Bővebben: ICE 1

Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön ICE 1) motorvonatok voltak, melyekkel 1989-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok 1991. június 2-ától indultak Hamburg-Altonából Hamburg főpályaudvaron keresztül – Hannover–Kassel–Fulda–Frankfurt–Mannheim és Stuttgart városokon keresztül München főpályaudvarára az új 6.-os ICE vonalon. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a Hannover-Würzburg és a Mannheim-Stuttgart vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a 4.-es ICE vonalat (Bréma-Hannover-Kassel-Fulda-Würzburg-Nürnberg-München, csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig InterCity szerelvények közlekedtek rajta.

1993-ban a 6.-os ICE vonal végállomását Hamburgból Berlinbe költöztették, de 1998-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a 3.-as ICE vonal (Hamburg-Hannover-Kassel-Fulda-Frankfurt-Mannheim-Karlsruhe-Freiburg im Breisgau-Bázel) nagysebességű pályává való alakítása során.

A második generáció: ICE2

Bővebben: ICE 2

A harmadik generáció: ICE3

Bővebben: ICE 3

Az ívbedőlő szerelvény: ICE-T/TD

Bővebben: ICE T

Bővebben: ICE TD

A kísérleti vonat: ICE-S

Bővebben: ICE S

A család legújabb tagja

Bővebben: DB 407

A jövő

Bővebben: ICx

A főbb adatok táblázatos formában

betűjel	sorozat	konstrukciós sebesség [km/h]	teljesítmény [kW]	üzembeállítás éve	megjegyzés
ICE V	410	-	8400 (2×4200)	1985	prototípus (InterCityExperimental)
ICE 1	401	280	9600 (2×4800)	1991	1. generáció
ICE 2	402	280	4800	1996	2. generáció (egy hajtófejjel)
ICE 3	403 (egyrendszerű) 406 (többrendszerű)	330	8000 (16×500)	2000	3. generáció
ICE T	411	230	4000 (8×500)	1998	billenőszekrényes, 7 kocsis
ICE T	415	230	3000 (4×750)	1998	billenőszekrényes, 5 kocsis
ICE TD	605	200	2240 (4×560)	1998	billenőszekrényes, dízel
ICE 3M	407	320	8000	2011	A legújabb négyáramnemű változat
ICx	?	249	?	2016?	A legújabb négyáramnemű változat

A vonatok külső megjelenése

ICE (általában):	világosszürke lakkozás vörös csíkokkal ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak
ICE-1:	két motorkocsi és személykocsik; magas tetejű étkezőkocsi; vonó- és ütközőkészüléket fedő orr-rész DB logóval, amely a vörös csíkot megszakítja
ICE-2:	egy motorkocsi és egy vezérlőkocsi (utastérrel); a többivel azonos magasságú étkezőkocsi; az orr fedőlapja függőlegesen osztott és egy nagy rúd áll ki belőle
ICE-3:	nincsenek külön motorkocsik, hanem teljes motorvonat; az utolsó kocsik szélvédője kerek és azon keresztül a vezető mögött ülő utasok is kiláthatnak a pályára; a nem meghajtott trafókocsin van az áramszedő; a körbefutó vörös csík az orr fedőlapján is – lefelé kanyarodva – áthalad, de a vezérlőkocsi oldalán megszakítja egy ICE felirat; az ablakok fekete sávja a szélvédő vonalában, kissé elvékonyodva ér véget
ICE-T/TD:	olyan mint az ICE-3, de: meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alsó lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa
ICE-T2:	mint az ICE-T első sorozata, de: nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák LED-del világítanak
ICE-V:	szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja
ICE-S:	a vörös mellett szürke és pasztell-lila csíkok a szerelvény oldalán; a jármű összeállítása változik a kísérletek függvényében
ICE-3M:	Megegyezik az ICE 3 festésével

Tengelyproblémák^[1]

A Deutsche Bahn 2008 őszén a teljes 63 darabos ICE 3 nagysebességű vonatait, melyek nagy része a német távolsági hálózatán dolgozik, sűrű és rendszeres ultrahangos vizsgálatnak vetette alá, az egyik ICE 3 vonat Kölnben történt kisiklását követően. A szokásos 300 000 kilométerenkénti vizsgálati ciklust 30 000 kilométerre csökkentették, ami azt jelentette, hogy kb. minden negyedik héten el kellett a vizsgálatot végezni, az addig előírt hat hónap helyett. Más intézkedésre is sor került, a tengelyterhelés csökkentése érdekében, pl. lezárták a WC-t. A probléma összetett, és amikor október nyolcadikán 2 mm mély repedést találtak az egyik ICE-T ívbe bebillenő villamos motorvonat tengelyén, az összes ilyen vonatot (71 szerelvényt) azonnali vizsgálat alá vetették, és a bebillentő szerkezetet üzemen kívül helyezték, a pálya igénybevételének csökkentése érdekében. Október 24-én a DB a teljes ICE-T motorvonat sorozatot kivonta a forgalomból, vizsgálat céljából, és nyilvánosan kritizálta a vonat gyártóit, a Siemenset, az Alstomot és a Bombardiert, mert nem adtak megfelelő adatot, részletet a tengely gyártásával kapcsolatosan. A gyártók ezt az igényt elutasították. Október 28-án újabb tengelyen találtak repedést. Október végén az ICE hálózaton óriási káosz volt, nagyon kevés ICE 3 /ICE-T vonat volt üzemképes állapotban. Az ultrahangos vizsgálati intervallumot megfelezték a DB 481 / DB 482 villamos motorvonat sorozatnál, melyeket Berlin S-Bahn vonalain közlekednek. A tengelyek tervezése az ICE 3 és az ICE-T vonatoknál azonos módon történt, így nem világos, hogy az intézkedések elővigyázatosságból történtek, vagy hibát észleltek mind a két sorozatnál.

Galéria

ICE 1 a Schellenberg alagút után
ICE 2 Ingolstadt és Nürnberg között
ICE 3 a Köln és Frankfurt közötti vonalon
Ívből kihaladó ICE T
ICE TD Bonnban
ICE S a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonalon Stammhamnál
ICE S hét kocsival Ingolstadt és Nürnberg között
Az ICE család legfiatalabb tagja az InnoTranson

Irodalom

Tomas Meyer-Eppler. Bildatlas der schnellsten Züge, 2011 (német nyelven), München: Geramond Verlag GmbH. ISBN 978-3-86245-105-0
Heinz Kurz: InterCityExpress. Die Entwicklung des Hochgeschwindigkeitsverkehrs in Deutschland. EK-Verlag, Freiburg 2009, ISBN 978-3-88255-228-7.
Daniel Riechers: ICE. Neue Züge für Deutschlands Schnellverkehr. Transpress, Stuttgart 2001, ISBN 3-613-71172-9.
Wolfram O. Martinsen, Theo Rahn: ICE. Zug der Zukunft. 3. Auflage. Hestra, Darmstadt 1997, ISBN 3-7771-0272-5.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz ICE témájú médiaállományokat.

OB121 :: ICE (ET 403, ICE-V, ICE 1, ICE 2, ICE 3 (BR 403, 406), ICE 3 (BR 407), ICE-T, ICE-TD). ob121.com, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. május 12.)
ICE-Fanpage.de (németül)
railfaneurope.net (angolul)
www.db.de/hochgeschwindigkeit (németül)
fernbahn.de (németül)
Long-distance network maps (németül)
ICE network (2008) (németül)

Források

↑ Nemzetközi Sajtószemle - A DB nagy sebességű vonatainak tengely problémái

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Nemzetközi Sajtószemle - A DB nagy sebességű vonatainak tengely problémái

[1]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 A nagysebességű járművek fejlesztése [[Németország]]ban [[1985]]-ben kezdődött, a menetrendszerinti közlekedésük [[1991]]-ben indult meg. A jelenlegi ICE-hálózat ma már hatféle szerelvénnyel lefedi szinte az egész országot, illetve onnan [[Svájc]]ba, [[Ausztria|Ausztriába]], [[Hollandia|Hollandiába]], [[Belgium]]ba is utazhatunk ICE-vel.
-[[2007]]. [[június 10.|június 10]]-én [[Párizs]] és [[Frankfurt]] / [[Stuttgart]] között új vasútvonalat nyitottak [[TGV POS|POS]] (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a [[Deutsche Bahn]] és [[SNCF]] üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között [[SNCF]] [[TGV]] szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik.
+[[2007]]. [[június 10.|június 10]]-én [[Párizs]] és [[Frankfurt am Main|Frankfurt]] / [[Stuttgart]] között új vasútvonalat nyitottak [[TGV POS|POS]] (Paris-Ostfrankreich-Süddeutschland), melyet a [[Deutsche Bahn]] és [[SNCF]] üzemeltet együtt. Párizs – Frankfurt között a DB ICE vonatai közlekednek, de Párizs – Stuttgart között [[SNCF]] [[TGV]] szerelvények száguldanak. Mindkettő járaton vegyes francia-német személyzet dolgozik.
-A [[Spanyolország|spanyol]] vasúti üzemeltető ([[RENFE]]) szintén [[ICE 3]] vonatokat alkalmaz ([[Siemens Velaro]]). Szélesebb verziókat rendelt [[Kína]] a [[Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonal]]ra ([[CRH3]]) és [[Oroszország]] a [[Moszkva]] – [[Szentpétervár]] és a Moszkva – [[Nyizsnyij Novgorod]] vonalakra ([[Siemens Velaro#Oroszország: Velaro RUS|Velaro RUS]]).
+A [[Spanyolország|spanyol]] vasúti üzemeltető ([[RENFE]]) szintén [[ICE 3]] vonatokat alkalmaz ([[Siemens Velaro]]). Szélesebb verziókat rendelt [[Kína]] a [[Peking–Tianjin nagysebességű vasútvonal]]ra ([[CRH3]]) és [[Oroszország]] a [[Moszkva–Szentpétervár vasútvonal|Moszkva-Szentpétervár]] és a Moszkva – [[Nyizsnyij Novgorod]] vonalakra ([[Siemens Velaro#Oroszország: Velaro RUS|Velaro RUS]]).
 == Történet ==
 === A kezdet: ICE-V ===
 {{Bővebben|ICE V}}
-A [[Deutsche Bahn|Deutsche Bundesbahn]] (Német Szövetségi Vasutak – az [[NSZK]] vasúttársasága) [[1985]]-ben indította el az első tesztszerelvényt az ''InterCityExperimentalt'', rövidebb nevén [[ICE V]]-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: [[1988]]. [[május 1.|május 1]]-jén elérte a 406,9&nbsp;km/h-t. [[1996]]-ban vonták ki forgalomból, helyét az [[ICE S]] vette át.
+A [[Deutsche Bundesbahn]] (Német Szövetségi Vasutak – az [[Nyugat-Németország|NSZK]] vasúttársasága) [[1985]]-ben indította el az első tesztszerelvényt az ''InterCityExperimentalt'', rövidebb nevén [[ICE V]]-t. A szerelvényt elsősorban nagysebességű próbajáratokon használták, melyek során megdöntötte az aktuális sebességrekordot is: [[1988]]. [[május 1.|május 1]]-jén elérte a 406,9&nbsp;km/h-t. [[1996]]-ban vonták ki forgalomból, helyét az [[ICE S]] vette át.
 A vasúttársaság és német Közlekedési Minisztérium közötti hosszas tárgyalások után, az első 41 ICE szerelvényt [[1988]]-ban rendelték meg. [[1990]]-ben, miután a [[Nyugat-Németország|Német Szövetségi Köztársaság]] és a [[Német Demokratikus Köztársaság]] egyesült,  még 60 szerelvénnyel megtoldották a rendelést. Az ICE hálózatot – [[Kassel|Kassel-Wilhelmshöhe]] állomás központtal – hivatalosan [[1991]]. [[május 29.|május 29]]-én nyitották meg.
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 === Az első generáció: ICE1 ===
 {{Bővebben|ICE 1}}
-Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön [[ICE 1]]) motorvonatok voltak, melyekkel [[1989]]-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok [[1991]]. június 2-ától indultak [[Hamburg|Hamburg-Altonából]] [[Hamburg]] főpályaudvaron keresztül – [[Hannover]] – [[Kassel]] – [[Fulda]] – [[Frankfurt]] – [[Mannheim]] és [[Stuttgart]] városokon keresztül [[München]] főpályaudvarára az új '''6.-os ICE vonalon'''. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a [[Hannover]]-[[Würzburg]] és a [[Mannheim]]-[[Stuttgart]] vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a '''4.-es ICE vonalat''' ([[Bréma (város)|Bréma]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Würzburg]]-[[Nürnberg]]-[[München]], csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig [[InterCity]] szerelvények közlekedtek rajta.
+Az első ICE vonatok a DBAG 401-es sorozatú (ismertebb nevükön [[ICE 1]]) motorvonatok voltak, melyekkel [[1989]]-ben beindult a szolgáltatás. Az első rendszeresen üzemelő ICE vonatok [[1991]]. [[június 2]]-ától indultak [[Hamburg|Hamburg-Altonából]] [[Hamburg]] főpályaudvaron keresztül – [[Hannover]]–[[Kassel]]–[[Fulda]]–[[Frankfurt Hauptbahnhof|Frankfurt]]–[[Mannheim]] és [[Stuttgart Hauptbahnhof|Stuttgart]] városokon keresztül [[München Hauptbahnhof|München]] főpályaudvarára az új '''6.-os ICE vonalon'''. Az első, külön az ICE szerelvények számára épült vonalak a [[Hannover]]-[[Würzburg]] és a [[Mannheim]]-[[Stuttgart]] vonalakat voltak, melyeket a szolgáltatás megindításával egyidőben adtak át a forgalomnak. Elegendő szerelvény hiányában a '''4.-es ICE vonalat''' ([[Bréma (város)|Bréma]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Würzburg]]-[[Nürnberg]]-[[München]], csak később, 1992. június 1-jén nyitották meg, addig [[InterCity]] szerelvények közlekedtek rajta.
-[[1993]]-ban a '''6.-os ICE vonal''' végállomását [[Hamburg]]ból [[Berlin]]be költöztették, de [[1998]]-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a '''3.-as ICE vonal''' ([[Hamburg]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Frankfurt]]-[[Mannheim]]-[[Karlsruhe]]-[[Freiburg im Breisgau]]-[[Bázel]]) nagysebességű pályává való alakítása során.
+[[1993]]-ban a '''6.-os ICE vonal''' végállomását [[Hamburg]]ból [[Berlin]]be költöztették, de [[1998]]-ban Hamburg ismét ICE-végállomás lett a '''3.-as ICE vonal''' ([[Hamburg]]-[[Hannover]]-[[Kassel]]-[[Fulda]]-[[Frankfurt am Main|Frankfurt]]-[[Mannheim]]-[[Karlsruhe]]-[[Freiburg im Breisgau]]-[[Bázel]]) nagysebességű pályává való alakítása során.
 === A második generáció: ICE2 ===
@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 === A család legújabb tagja ===
 {{Bővebben|DB 407}}
+=== A jövő ===
+{{bővebben|ICx}}
 == A főbb adatok táblázatos formában ==
@@ 102. sor: / 105. sor: @@
 |style="text-align:center;"| [[2011]]
 |A legújabb négyáramnemű változat
+|-
+![[ICx]]
+|style="text-align:center;"| ?
+|style="text-align:center;"| 249
+|style="text-align:center;"| ?
+|style="text-align:center;"| [[2016]]?
+|A legújabb négyáramnemű változat
 |}
@@ 108. sor: / 117. sor: @@
 {| {{széptáblázat}}
 |- valign="top"
-| '''ICE (általában): || világosszürke lakkozás vörös csíkokkal <br /> ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak
+| '''ICE''' (általában): || világosszürke lakkozás vörös csíkokkal <br /> ablakok egy végighúzódó fekete sávban helyezkednek el, az ajtókon ovális ablakok vannak
 |- valign="top"
 | '''ICE-1:''' || két motorkocsi és személykocsik; magas tetejű [[étkezőkocsi]]; vonó- és ütközőkészüléket fedő orr-rész DB logóval, amely a vörös csíkot megszakítja
@@ 116. sor: / 125. sor: @@
 | '''ICE-3:''' || nincsenek külön motorkocsik, hanem teljes motorvonat; az utolsó kocsik szélvédője kerek és azon keresztül a vezető mögött ülő utasok is kiláthatnak a pályára; a nem meghajtott trafókocsin van az áramszedő; a körbefutó vörös csík az orr fedőlapján is – lefelé kanyarodva – áthalad, de a vezérlőkocsi oldalán megszakítja egy ICE felirat; az ablakok fekete sávja a szélvédő vonalában, kissé elvékonyodva ér véget
 |- valign="top"
-| '''ICE-T/TD:''' || ''olyan mint az ICE-3, de:'' meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alső lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa
+| '''ICE-T/TD:''' || ''olyan mint az ICE-3, de:'' meredekebb orr; az első kocsin áramszedő (T), illetve aerodinamikus tetőkialakítás (TD); a vezérlőkocsikon nincs ICE felirat; az ablakok sávja egy csúcsban végződik; a vörös csík végig párhuzamosan halad az ablakok sávjával; a vörös csík az alsó lámpák előtt végződik; a szélvédő felett is van egy lámpa
 |- valign="top"
-| '''ICE-T2:''' || ''mint az ICE-T első sorozata, de:'' nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák LED-del világítanak
+| '''ICE-T2:''' || ''mint az ICE-T első sorozata, de:'' nincsenek vakablakok a kocsik közötti átjárókon, az oldalablakok között nem üvegburkolat, hanem lakkozott lemez van; az alsó lámpák [[LED]]-del világítanak
 |- valign="top"
 | '''ICE-V:''' || szélesebb és lila színű csík fut alacsonyabban körbe és véget ér a orr fedőlapja előtt; DB logó és az ICE logó korai változata van az oldalán; a motorkocsik nagyobbak, mint a személykocsik; kerekebb a vonat orra; 1995 óta az ICE-2-vel megegyező a orr fedőlapja
@@ 139. sor: / 148. sor: @@
  Kép:DB 605 007 KB.jpg|ICE TD Bonnban
  Kép:ICE S Stammham.jpg|ICE S a [[Nürnberg–München nagysebességű vasútvonal]]on Stammhamnál
- Kép:ICE-S Geisberg Dreckig.jpg|ICE S hét kocsival Ingolstadt és Nürnberg között
+ Kép:ICE-S Geisberg Dreckig.jpg|ICE S hét kocsival [[Nürnberg-München nagysebességű vasútvonal|Ingolstadt és Nürnberg]] között
  kép:Baureihe 407 - Kopf.jpg|Az ICE család legfiatalabb tagja az [[InnoTrans]]on
  </gallery>
@@ 152. sor: / 161. sor: @@
 == Külső hivatkozások ==
 {{commons}}
+* {{cite web |url= http://ob121.com/vonat_ice.html |title=OB121 :: ICE (ET 403, ICE-V, ICE 1, ICE 2, ICE 3 (BR 403, 406), ICE 3 (BR 407), ICE-T, ICE-TD) |work=ob121.com |year=2011 [last update] |accessdate=12 May 2011}}
 * [http://www.ice-fanpage.de/ ICE-Fanpage.de] {{de icon}}
-* [http://www.railfaneurope.net/pix/de/electric/emu/ICE/pix.html railfaneurope.net]
+* [http://www.railfaneurope.net/pix/de/electric/emu/ICE/pix.html railfaneurope.net] {{en}}
 * [http://www.db.de/site/hochgeschwindigkeit/de/start.html www.db.de/hochgeschwindigkeit] {{de icon}}
 * [http://www.fernbahn.de/ fernbahn.de] {{de icon}}
-* [http://www.bahn.de/p/view/planen/reiseplanung/streckenkarten_fernv.shtml Long-distance network maps]
+* [http://www.bahn.de/p/view/planen/reiseplanung/streckenkarten_fernv.shtml Long-distance network maps] {{de icon}}
-* [http://www.bahn.de/p/view/mdb/pv/pdf/fernverkehr/MDB44389-ice_2008_neu.pdf ICE network (2008)]
+* [http://www.bahn.de/p/view/mdb/pv/pdf/fernverkehr/MDB44389-ice_2008_neu.pdf ICE network (2008)] {{de icon}}
 == Források ==
@@ 169. sor: / 179. sor: @@
 [[Kategória:1435 mm-es nyomtáv]]
 [[Kategória:Rövidítések]]
+[[kategória:Nagysebességű vonatok]]
 {{Link FA|ru}}

Sablon:Nagysebességű vonatok m v sz Nagysebességű vonatok
Európa	Ausztria Franciaország Németország Spanyolország Portugália Oroszország
Észak-Amerika	USA-keleti part USA-Kalifornia (építés alatt)
Ázsia	Dél-Korea Egyiptom (építés alatt) Indonézia Japán Kína Szaud-Arábia Tajvan
Afrika	Marokkó

Sablon:ICE m v sz ICE
Kísérleti járművek	ICE V ICE S Transrapid 08
Német ICE vonatok	ICE 1 ICE 2 ICE 3 ICE T ICE TD DB 407 ICE 4 ICE L
Export vonatok	Szapszan AVE 103 CRH3 Eurostar e320 TCDD HT80000
Nagysebességű vonalak	Berlin–Halle-vasútvonal Berlin–Hamburg Drezda-Prága Ebensfeld–Erfurt Erfurt–Lipcse/Halle Frankfurt–Mannheim Hamm–Minden Hannover–Berlin Hannover–Hamburg Hannover–Minden Hannover–Würzburg Karlsruhe–Bázel Köln–Aachen Köln–Frankfurt Mannheim–Karlsruhe–Bázel Mannheim–Stuttgart München–Augsburg Nürnberg–Augsburg Nürnberg–Erfurt Nürnberg–München Nürnberg–Würzburg Stuttgart–Wendlingen Wendlingen–Ulm