„Kamara haszna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a magyar koronás fők hivatkozásainak kékítése, |
fejezetek |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''kamara haszna''' ''(lucrum camerae)'' eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a [[pénz]] rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű [[inflációs adó]] jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. [[II. András magyar király|II. András]] idejében például az [[1222]]. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik. |
A '''kamara haszna''' ''(lucrum camerae)'' eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a [[pénz]] rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű [[inflációs adó]] jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. [[II. András magyar király|II. András]] idejében például az [[1222]]. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik. |
||
== Kötelező pénzbeváltás == |
|||
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a [[pénzverés]] költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak. |
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem [[ezüst]] és [[réz]] bizonyos ötvözetéből verték. A [[14. század]] során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a [[pénzverés]] költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak. |
||
| 5. sor: | 7. sor: | ||
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megszüntette ezt a gyakorlatot és [[1323]]-tól állandó értékű ezüstdénárt, [[1325]]-től pedig jó minőségű aranyforintot veretett, mely 100 [[dénár]]ral volt egyenértékű és [[Európa]]-szerte népszerű pénznek bizonyult. [[1336]]-ban a kötelező pénzváltást is eltörölték. |
[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megszüntette ezt a gyakorlatot és [[1323]]-tól állandó értékű ezüstdénárt, [[1325]]-től pedig jó minőségű aranyforintot veretett, mely 100 [[dénár]]ral volt egyenértékű és [[Európa]]-szerte népszerű pénznek bizonyult. [[1336]]-ban a kötelező pénzváltást is eltörölték. |
||
== Kapuadó == |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | A kieső inflációs adó jellegű bevétel pótlására [[1336]]-ban közvetlen adónemet vezettek be, a '''portális adó'''t. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték '''kapuadó'''nak is. Összege először 18, később 20 dénár volt. |
||
== Füstadó == |
|||
A kamara haszna nevűt, azaz a kapuadót [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] [[1467]]-es pénzügyi reformja során bevezetett [[királyi kincstár adója]] elnevezésű, azaz a [[füstadó]], más néven [[füstpénz]] váltotta fel. |
A kamara haszna nevűt, azaz a kapuadót [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] [[1467]]-es pénzügyi reformja során bevezetett [[királyi kincstár adója]] elnevezésű, azaz a [[füstadó]], más néven [[füstpénz]] váltotta fel. |
||
A lap 2011. május 10., 14:03-kori változata
A kamara haszna (lucrum camerae) eredetileg azt a bevételt jelentette, amely a pénz rendszeres és kötelező beváltásából származott. A kamara haszna egyszerű inflációs adó jellegű jövedelemhez juttatta a magyar uralkodókat. II. András idejében például az 1222. évi XXIII. törvénycikk már a pénzek évenkénti újrabeváltásáról rendelkezik.
Kötelező pénzbeváltás
Az ezüstpénzeket nem tiszta nemesfémből, hanem ezüst és réz bizonyos ötvözetéből verték. A 14. század során az érmék réztartalma évről évre magasabb lett, míg névértékük változatlan maradt – tehát a gyakorlatban pénzrontás történt. Mivel a pénzt kötelező jelleggel át kellett váltani az újabb veretűekre, a két érték különbsége a pénzverés költségein túl is jelentős hasznot jelentett a kincstárnak.
Károly Róbert megszüntette ezt a gyakorlatot és 1323-tól állandó értékű ezüstdénárt, 1325-től pedig jó minőségű aranyforintot veretett, mely 100 dénárral volt egyenértékű és Európa-szerte népszerű pénznek bizonyult. 1336-ban a kötelező pénzváltást is eltörölték.
Kapuadó
A kieső inflációs adó jellegű bevétel pótlására 1336-ban közvetlen adónemet vezettek be, a portális adót. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni, ezért nevezték kapuadónak is. Összege először 18, később 20 dénár volt.
Füstadó
A kamara haszna nevűt, azaz a kapuadót Hunyadi Mátyás 1467-es pénzügyi reformja során bevezetett királyi kincstár adója elnevezésű, azaz a füstadó, más néven füstpénz váltotta fel.
Forrás
- Engel Pál: Beilleszkedés Európába, a kezdetektől 1440-ig – Magyarok Európában I. (Háttér lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1990)
- Központi Bányászati Múzeum: A magyar bányászati termelés története
- Draskóczy István: A magyar nép története 1526-ig (IKVA Kiadó, 1990.; ISBN 963-7760-13-X)
- 1222. évi XXIII. törvénycikk