„Szekrény” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2011. május 8., 10:44-kori változata

A szekrény bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az ókor népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd ajtóval) a rómaiaknál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a polcokat, fiókokat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a középkorban, midőn a falban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az épület alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos palotahomlokzattal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a reneszánsz korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett.

Forrás

A Pallas nagy lexikona

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Schrank(1825).JPG|bélyegkép|jobbra|150px|1800 körül készült ruhásszekrény]]
 [[Fájl:Schrank2.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|1900 körül készült ruhásszekrény]]
-A '''szekrény''' bútordarab, mely használati tárgyak tárolásáa szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az [[ókor]] népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd [[ajtó]]val) a [[rómaiak]]nál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a [[polc]]okat, [[fiók]]okat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a [[középkor]]ban, midőn a [[fal]]ban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az [[épület]] alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos [[palotahomlokzat]]tal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a [[reneszánsz]] korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett.
+A '''szekrény''' bútordarab, mely használati tárgyak tárolására szolgál. A szekrények eleinte egyszerű ládák voltak, amelyekben az [[ókor]] népei drágább holmijukat, ékszereiket, később ruhát is tartottak. A tulajdonképpeni szekrényt (polccal majd [[ajtó]]val) a [[rómaiak]]nál találjuk. Alakját és szerkezetét a szekrény nem építészeti motívumokból nyerte, hanem egyszerűen rendeltetéséből, amennyiben a [[polc]]okat, [[fiók]]okat és a tárgyak felakasztásához szükséges térségeket kellően egymás mellé és pontosan osztották be. A szekrény ilyenformán megtartott bizonyos mobilitást, tehát igazi bútorjelleget. Bútorjellegét teljesen elvesztette a szekrény a [[középkor]]ban, midőn a [[fal]]ban fülkének alakították, vagy pedig a falhoz szilárdan odakötötték, úgyhogy az [[épület]] alkotórészét képezte. A szekrény építészeti jellege még fokozódott azáltal is, hogy külsőleg valóságos [[palotahomlokzat]]tal látták el. Ezt a jelleget a szekrény a [[reneszánsz]] korában is megtartotta, és csak néha akadunk ez időből származó szekrénybútorokon oly alakokra, melyek tisztán a szekrény rendeltetéséből kapták külső alakjokat. Építészeti jellege csak annyiban csökkent, amennyiben íngóságát alacsonyabb vagy magasabb lábakkal fejezték ki, miáltal a szekrény aztán félbutorrá lett.
 ==Forrás==