Korinthosz

Korinthosz (Κόρινθος)
Apollón templomának romjai
Közigazgatás
Ország	Görögország
Régió	Peloponnészosz
Prefektúra	Korinthía
Polgármester	Alexandrosz Pneumatikosz
Irányítószám	20 131 20 132
Körzethívószám	2741
Testvérvárosok	Lista Lugos (2012. július 17. – ) Jagodina Buccino Siracusa Abilene
Népesség
Teljes népesség	30 816 fő (2021)
Népsűrűség	357,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10 m
Terület	102,2 km²
Időzóna	EET (UTC+2) EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
é. sz. 37° 56′ 19″, k. h. 22° 55′ 38″37.938611111111, 22.927222222222
Korinthosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Korinthosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Korinthosz (görögül Κόρινθος) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre. Korinthía prefektúra (νομοί [nomoi]) székhelye. Az ókorban egyike volt az erős hellén városállamoknak.

A földnyelvtől, amelyen fekszik, nyugatra a Korinthoszi-öböl terül el, keletre pedig a Szaronikosz-öböl.

Az óramutató járásának megfelelően a következő települések veszik körül: Lekhaio, Iszthmia, Kekhriesz, Examilia, illetve a korinthoszi ásatások helye. Geofizikai értelemben a Vokha keskeny partmenti síksága, a Korinthoszi-öböl, a Korinthoszi-csatorna, a Szaronikosz-öböl és az Oneia-hegység veszik körül és az Akrokorinthos monolitsziklája, amire az ókori város akropolisza épült.

Története

Korinthosz már a kőkorszakban is lakott hely volt. A mitológia szerint a települést Héliosz isten fia, egy másik történet szerint Efíra istennő lánya alapította a várost. A mükénéi uralom alatt dórok kíséreltek meg letelepedni a mai város területén, de az első támadásukkor nem jártak sikerrel, viszont másodszor el tudták foglalni a területet. A Trójai háborút követően a település Agamemnón kezére került, sok más poliszzal együtt. A klasszikus görög időkben Korinthosz Athénnal és Thébával is rivalizált. A város kereskedelme ezekben az időkben volt jelentős, hiszen innen származtak a görög cserépedények nagy része. Ekkor épült meg a város akropoliszán található Afrodité temploma. Az időszámításunk előtti 7. században a város türannisza Periandrosz lett. Uralma alatt Korinthosz számos új kolóniát hozott létre mint a mai albániai Durrës és az olaszországi Syracusae. A polisz a görög–perzsa háborúkban is szerepet vállalt: a szalamiszi csatában 40 korinthoszi hajó vett részt, a plataeai ütközetben pedig 5000 korinthoszi hoplita harcos küzdött. A várost a peloponnészoszi háborúban spártaiak szállták meg, majd a háborút követően macedón uralom alá került. Ezután mikor a rómaiak elfoglalták Hellászt, a várost lerombolták, a férfiakat megölték, a nőket és a gyerekeket eladták rabszolgának. Később Julius Ceasar újjáépítette a várost, ami akhájföld központja lett. A Római Birodalom széthullása után a város bizánci uralom alá került. 856-ban földrengés rázta meg a várost, melynek során 45 000 ember vesztette életét.

A korinthoszi fellegvár

A negyedik keresztes hadjárat során a 13. században a város az újonnan alapított keresztény állam, az Akháj Fejedelemség uralma alá került, amely a Bizánci Birodalmon belül működött. Ekkor Korinthosz frank befolyás alá került. 1458-ban elesett Konstantinápoly, így Korinthosz is hamarosan az Ottomán Birodalom része lett Gördes néven. 1687-ben a velenceiek felszabadították a várost, ami a Velencei Köztársaság része lett. 1715-ben a törökök visszaszerezték a várost, majd a görög függetlenségi és polgárháború során felszabadult. Korinthosz 1833-ban a Görög Királyság fővárosa lett. Később Athént választották helyette. 1858-ban a város teljesen megsemmisült egy földrengésben. Korinthoszt 1928-ban építették újjá, majd 1933-ban is, mert ekkor egy tűzvész pusztította el a várost. Az új Korinthosz 3 km-re arrébb került eredeti helyétől, a Korinthoszi-öböl partjára.

A Korinthoszi-csatorna

A keskeny földszoros az antik görög kultúra kezdetei óta akadályozta a hellén hajózást, 400 kilométeres kerülőre kényszerítve az Adriai-tenger és a Földközi-tenger keleti vizei közt közlekedő hajósokat. A csatorna megépítését elsőként Periandrosz korinthoszi türannosz határozta el. A terv azonban a kor technikai színvonalán megvalósíthatatlan volt. A csatorna kiváltására hozta létre Korinthosz városállam a Diolokosznak nevezett szállítóutat.

Nero római császár 67-ben 6000 rabszolgát rendelt a csatorna építésére, de a következő évben bekövetkezett halála után a munkálatok leálltak és a terv feledésbe merült.

A Korinthoszi-csatorna

A mai csatornát 1881 és 1893 között építtette a görög állam a Türr István és a Panama-csatorna építéséből is részt vállaló Gerster Béla tervei alapján. Az építkezést elkezdő francia társaság a csatorna két végének kimélyítése után csődbe jutott. Antonisz Matszasz vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott.

A csatornát nem zárták le zsilipekkel. A két végponton a közúti forgalom úgynevezett merülőhidakon át zajlik, amelyek a csatornán át közlekedő hajók érkezésekor egyszerűen alábuknak.

A Korinthoszi-csatorna már megépítésekor is csak a kor átlagos méretű hajóinak átbocsátására volt alkalmas. Bár kis szélessége és sekély vize nem teszi lehetővé, hogy a mai modern hajók áthaladhassanak rajta, ennek ellenére mégis jelentős forgalmat bonyolít. Évente 11 000, főként az idegenforgalomban működő hajó halad át rajta, de a nagy vízmélységet nem igénylő partmenti teherhajó-forgalom jelentős része is itt halad át.

Sport

Korinthoszon keresztülhalad a Spartathlon ultramaratoni futóverseny útvonala.

Lásd még

• Korinthoszi szövetség

Források

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Korinthoszi-csatorna
• http://www.ittott.com/korinthosz-tortenete.html

Külső hivatkozások

• Korinthoszi média
• Története (angolul)
• Műholdkép

A Wikimédia Commons tartalmaz Korinthosz témájú médiaállományokat.