Gundifélék

Gundifélék
Evolúciós időszak: Kora oligocén - jelen
Gundi (Ctenodactylus gundi)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha) Alrendág: Ctenodactylomorphi Család: Gundifélék (Ctenodactylidae) Gervais, 1853
Nemek
Ctenodactylus Felovia Massoutiera Pectinator
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gundifélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gundifélék témájú médiaállományokat és Gundifélék témájú kategóriát.

A gundifélék vagy fésűsujjúpatkány-félék (Ctenodactylidae) az emlősök (Mammalia) osztályához és a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez tartozó család.

A gundifélék a Ctenodactylomorphi alrendág egyetlen családja.

Rendszerezés

A családba 4 nem és 5 faj tartozik:

• Fésűsujjú patkányok vagy gundik (Ctenodactylus) – 2 faj
• Felovia – 1 faj
  • Felov gundi (Felovia vae)
• Massoutiera – 1 faj
  • Mzab gundi (Massoutiera mzabi)
• Pectinator vagy Petrobates – 1 faj
  • Hosszúfarkú gundi (Pectinator spekei)

Jellemzőik

A fésűsujjú patkányok nevüket a középső lábujjaikon található szarufogakról kapták, melyeket merev tüskék fednek. Ezeket fésűszerűen, szőrük tisztogatására használják.

Afrikában élnek.

Táplálkozásukat tekintve fűevők (herbivora).

Gundi

A gundik Észak-Afrikában élnek. Patkány nagyságú, barna színű állatok. Testük zömök, fejük vaskos, fülük rövid. Mellső lábaik rövidebbek mint a hátsók. Farkuk rövid.

A gundi az araboknál ínyencfalatnak számít.

Források

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
• ITIS rendszerbesorolása
• Kis Növényevők, Budapest, Helikon, 1992, ISBN 963-208-200-1 - magyar nevek