„Nemesgulács” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: sl:Nemesgulács
51. sor: 51. sor:
[[nl:Nemesgulács]]
[[nl:Nemesgulács]]
[[sk:Nemesgulács]]
[[sk:Nemesgulács]]
[[sl:Nemesgulács]]

A lap 2011. április 30., 05:43-kori változata

Nemesgulács
Nemesgulács címere
Nemesgulács címere
Nemesgulács zászlaja
Nemesgulács zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
KistérségTapolcai
Jogállásközség
Irányítószám8284
Körzethívószám87
Népesség
Teljes népesség927 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség119,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 06″, k. h. 17° 29′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 06″, k. h. 17° 29′ 03″
Nemesgulács (Veszprém vármegye)
Nemesgulács
Nemesgulács
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Nemesgulács weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemesgulács témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nemesgulács község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.

Fekvése

Mintegy 1000 lakosú település a Tapolcai-medence déli részén, a Gulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 m magas bazalthegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet. 1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.

A Tapolcával szomszédos, a Balatontól kb. 5 kilométerre lévő település megközelíthető közúton: a Balaton partján vezető 71-es főútról Badacsonytomajnál kell rátérni a Tapolca felé vezető útra; vonattal a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca vonalon érhető el Nemesgulács (megállója közös Kisapátival).

Története

A község neve az ómagyar Gula névből származik.

A török háborúk idején a falu elpusztult, 1715-ben telepítették újra, 1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon. 1790-ben 29 nemesi család neve ismert, a Raposa, Péterffy és Edvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak. 1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi, Sobri Jóska híres betyár szeretője.

Nevezetességei

A község templomát 1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot 1845 és 1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertben Mindszenty-emlékművet avattak 1989-ben, az országban először.

Rendezvények

A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzó szőlőtermesztés helyszíne, a világhírű badacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, Új-bor ünnepe, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van a húsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint a májusfa állításnak is. A búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot szeptember első szombatján tartják.

A Keresztury Dezső iránti tiszteletet fejezi ki az Emléknap minden év május 18-án.

Jegyzetek

  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások

Sablon:Veszprém megye helységei