„Iván Szracimir bolgár cár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
formai |
kieg |
||
| 66. sor: | 66. sor: | ||
[[Iván Sándor bolgár cár|Iván Sándor]] [[Bulgária uralkodóinak listája|bolgár cárnak]] és [[Baszarab Teodóra bolgár cárné|Baszarab Teodóra]] havasalföldi úrnőnek, [[I. Basarab havasalföldi fejedelem|I. Baszarab János]] [[Havasalföldi fejedelmek listája|havasalföldi vajda]] lányának a fia. Már felnőtt volt, mikor apja eltaszította anyját, és [[1347]]/[[1348|48]]-ban feleségül vett egy kikeresztelkedett zsidó nőt, aki a Teodóra nevet vette fel, és újabb gyermekeket szült a cárnak. Az idős cár még életében, [[1352]]/[[1353|53]]-ban felosztotta országát a fiai között. Iván Szracimirnak Vidint jelölte ki. Vidin új cárja ekkor feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, a Baszarab-dinasztiából származó havasalföldi úrnőt, [[Baszarab Anna bolgár cárné|Annát]], aki anyja fivérének, [[Miklós Sándor havasalföldi fejedelem|Miklós Sándor]] [[Havasalföldi fejedelmek listája|havasalföldi vajdának]] volt a lánya. A házasságkötés [[1352]] és [[1355]]/[[1356|56]] között jött létre. Iván Szracimir a legkisebb fiú volt apja első házasságából, de két bátyja halála után ő lett az elsőszülött fiú [[1354]]/[[1355|55]]-ben. Idősebb bátyja, Mihály Aszen ([[1321]]/[[1323|23]]–[[1354]]/[[1355|55]]) az [[Oszmán Birodalom|oszmánok]] elleni harcban esett el. [[1365]] tavaszán [[I. Lajos magyar király]] hadjáratot vezetett Iván Szracimir ellen, elfoglalta a székhelyét, Vidint, melyet ''Bodonyi Bánság'' néven a magyar koronához csatolt, felvette a bolgár király címet, és Iván Szracimirt és családját túszként birodalmába küldte. A [[horvátország]]i Gumnik várába, a [[Csázma]] melletti [[Bosiljevo Čazmansko|Bosiljevo]] környékére száműzte a bolgár cárt, ahol uralkodói rangjához méltó ellátásban részesült. Nagy Lajos egyik [[1369]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én kelt leveléből derül fény arra, hogy a bolgár uralkodónak ekkoriban két lánya volt, akik közül csak az egyik ismert név szerint, és e levélben Dorottyának nevezik.<ref>„»... quod duas filias suas idem imperator...«”,...és ugyanez a cár a két lányát... (latin), lásd Bozsilov (1985: 206).</ref> Ugyanekkor [[1369]]-ben I. Lajos hűségeskü ellenében hűbérként visszadta Iván Szracimirnak a [[Vidini Királyság]]ot, lányait azonban a magyar királyi udvarban [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] anyakirályné felügyelete alá helyezte, majd pedig Dorottya bolgár hercegnőt [[1374]]/[[1376|76]] körül összeházasította második feleségének, [[Kotromanić Erzsébet magyar királyné|Kotromanić Erzsébetnek]] az unokatestvérével, [[I. Tvrtko bosnyák király|Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák bánnal]], aki [[1377]]-től felvette a ''Bosznia királya'' címet. Annak ellenére, hogy lánya bosnyák királyné lett, vejével többször is harcba keveredett. |
[[Iván Sándor bolgár cár|Iván Sándor]] [[Bulgária uralkodóinak listája|bolgár cárnak]] és [[Baszarab Teodóra bolgár cárné|Baszarab Teodóra]] havasalföldi úrnőnek, [[I. Basarab havasalföldi fejedelem|I. Baszarab János]] [[Havasalföldi fejedelmek listája|havasalföldi vajda]] lányának a fia. Már felnőtt volt, mikor apja eltaszította anyját, és [[1347]]/[[1348|48]]-ban feleségül vett egy kikeresztelkedett zsidó nőt, aki a Teodóra nevet vette fel, és újabb gyermekeket szült a cárnak. Az idős cár még életében, [[1352]]/[[1353|53]]-ban felosztotta országát a fiai között. Iván Szracimirnak Vidint jelölte ki. Vidin új cárja ekkor feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, a Baszarab-dinasztiából származó havasalföldi úrnőt, [[Baszarab Anna bolgár cárné|Annát]], aki anyja fivérének, [[Miklós Sándor havasalföldi fejedelem|Miklós Sándor]] [[Havasalföldi fejedelmek listája|havasalföldi vajdának]] volt a lánya. A házasságkötés [[1352]] és [[1355]]/[[1356|56]] között jött létre. Iván Szracimir a legkisebb fiú volt apja első házasságából, de két bátyja halála után ő lett az elsőszülött fiú [[1354]]/[[1355|55]]-ben. Idősebb bátyja, Mihály Aszen ([[1321]]/[[1323|23]]–[[1354]]/[[1355|55]]) az [[Oszmán Birodalom|oszmánok]] elleni harcban esett el. [[1365]] tavaszán [[I. Lajos magyar király]] hadjáratot vezetett Iván Szracimir ellen, elfoglalta a székhelyét, Vidint, melyet ''Bodonyi Bánság'' néven a magyar koronához csatolt, felvette a bolgár király címet, és Iván Szracimirt és családját túszként birodalmába küldte. A [[horvátország]]i Gumnik várába, a [[Csázma]] melletti [[Bosiljevo Čazmansko|Bosiljevo]] környékére száműzte a bolgár cárt, ahol uralkodói rangjához méltó ellátásban részesült. Nagy Lajos egyik [[1369]]. [[augusztus 29.|augusztus 29]]-én kelt leveléből derül fény arra, hogy a bolgár uralkodónak ekkoriban két lánya volt, akik közül csak az egyik ismert név szerint, és e levélben Dorottyának nevezik.<ref>„»... quod duas filias suas idem imperator...«”,...és ugyanez a cár a két lányát... (latin), lásd Bozsilov (1985: 206).</ref> Ugyanekkor [[1369]]-ben I. Lajos hűségeskü ellenében hűbérként visszadta Iván Szracimirnak a [[Vidini Királyság]]ot, lányait azonban a magyar királyi udvarban [[Piast Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]] anyakirályné felügyelete alá helyezte, majd pedig Dorottya bolgár hercegnőt [[1374]]/[[1376|76]] körül összeházasította második feleségének, [[Kotromanić Erzsébet magyar királyné|Kotromanić Erzsébetnek]] az unokatestvérével, [[I. Tvrtko bosnyák király|Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák bánnal]], aki [[1377]]-től felvette a ''Bosznia királya'' címet. Annak ellenére, hogy lánya bosnyák királyné lett, vejével többször is harcba keveredett. |
||
Iván Szracimir az [[1389]]-es [[Rigómezei csata (1389)|rigómezei csata]] után behódolt az [[Oszmán Birodalom]]nak. [[1396]]-ban azonban örömmel fogadta [[Zsigmond magyar király]] keresztes hadjáratát, és várait megnyitotta Zsigmond és a nyugati keresztes hadak előtt. [[1396]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án a vesztes [[nikápolyi csata]] után oszmán fogságba került. Halálának pontos időpontja nem ismert. Címeit fia, Konstantin örökölte, aki már apja életében is megkapta az ''ifjabb cár'' címet. |
Iván Szracimir az [[1389]]-es [[Rigómezei csata (1389)|rigómezei csata]] után behódolt az [[Oszmán Birodalom]]nak. [[1396]]-ban azonban örömmel fogadta [[Zsigmond magyar király]] keresztes hadjáratát, és várait megnyitotta Zsigmond és a nyugati keresztes hadak előtt. [[1396]]. [[szeptember 28.|szeptember 28]]-án a vesztes [[nikápolyi csata]] után oszmán fogságba került. Halálának pontos időpontja nem ismert. Címeit fia, Konstantin örökölte, aki már apja életében is megkapta az ''ifjabb cár'' címet.<ref>L. Wertner (1891) és Bozsilov (1985).</ref> |
||
== Gyermekei == |
== Gyermekei == |
||
A lap 2011. április 30., 01:16-kori változata
| Iván Szracimir | |
 | |
| Bolgár Cárság (Vidinben) cárja | |
| Иван Срацимир | |
| Uralkodási ideje | |
| 1352/53 – 1365 1369 – 1396. szeptember 28. | |
| Koronázása | Vidin 1356 |
| Elődje | Iván Sándor |
| Utódja | II. Konstantin |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | (Harmadik) Sisman-ház |
| Született | 1328 körül Lovecs, Bulgária |
| Elhunyt | 1398 után (70 évesen) Bursa, Oszmán Birodalom |
| Nyughelye | Bursa |
| Édesapja | Iván Sándor bolgár cár (1298/1303–1371) |
| Édesanyja | Baszarab Teodóra havasalföldi úrnő (1302 körül–1347 után) |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Baszarab Annal havasalföldi úrnő (1341 körül–) |
| Gyermekei | 1. Dorottya (Doroszláva) (1355 körül–1382/1390 előtt/1390) 2. N. (leány) 3. Konstantin (1369 után–1422) |
 | |
| Iván Szracimir aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Iván Szracimir témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Iván Szracimir (Lovecs, Bulgária, 1328 körül – Bursa, Oszmán Birodalom, 1398 után), egyéb változatban: Iván Sztracimir, János Szracimir vagy János Sztracimir, bolgárul: Иван Срацимир, bolgár cár (király) Vidinben. A Második Bolgár Birodalom utolsó tényleges uralkodója. A nikápolyi csata egyik fontos résztvevője.
Élete
Iván Sándor bolgár cárnak és Baszarab Teodóra havasalföldi úrnőnek, I. Baszarab János havasalföldi vajda lányának a fia. Már felnőtt volt, mikor apja eltaszította anyját, és 1347/48-ban feleségül vett egy kikeresztelkedett zsidó nőt, aki a Teodóra nevet vette fel, és újabb gyermekeket szült a cárnak. Az idős cár még életében, 1352/53-ban felosztotta országát a fiai között. Iván Szracimirnak Vidint jelölte ki. Vidin új cárja ekkor feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, a Baszarab-dinasztiából származó havasalföldi úrnőt, Annát, aki anyja fivérének, Miklós Sándor havasalföldi vajdának volt a lánya. A házasságkötés 1352 és 1355/56 között jött létre. Iván Szracimir a legkisebb fiú volt apja első házasságából, de két bátyja halála után ő lett az elsőszülött fiú 1354/55-ben. Idősebb bátyja, Mihály Aszen (1321/23–1354/55) az oszmánok elleni harcban esett el. 1365 tavaszán I. Lajos magyar király hadjáratot vezetett Iván Szracimir ellen, elfoglalta a székhelyét, Vidint, melyet Bodonyi Bánság néven a magyar koronához csatolt, felvette a bolgár király címet, és Iván Szracimirt és családját túszként birodalmába küldte. A horvátországi Gumnik várába, a Csázma melletti Bosiljevo környékére száműzte a bolgár cárt, ahol uralkodói rangjához méltó ellátásban részesült. Nagy Lajos egyik 1369. augusztus 29-én kelt leveléből derül fény arra, hogy a bolgár uralkodónak ekkoriban két lánya volt, akik közül csak az egyik ismert név szerint, és e levélben Dorottyának nevezik.[1] Ugyanekkor 1369-ben I. Lajos hűségeskü ellenében hűbérként visszadta Iván Szracimirnak a Vidini Királyságot, lányait azonban a magyar királyi udvarban Erzsébet anyakirályné felügyelete alá helyezte, majd pedig Dorottya bolgár hercegnőt 1374/76 körül összeházasította második feleségének, Kotromanić Erzsébetnek az unokatestvérével, Tvrtko bosnyák bánnal, aki 1377-től felvette a Bosznia királya címet. Annak ellenére, hogy lánya bosnyák királyné lett, vejével többször is harcba keveredett.
Iván Szracimir az 1389-es rigómezei csata után behódolt az Oszmán Birodalomnak. 1396-ban azonban örömmel fogadta Zsigmond magyar király keresztes hadjáratát, és várait megnyitotta Zsigmond és a nyugati keresztes hadak előtt. 1396. szeptember 28-án a vesztes nikápolyi csata után oszmán fogságba került. Halálának pontos időpontja nem ismert. Címeit fia, Konstantin örökölte, aki már apja életében is megkapta az ifjabb cár címet.[2]
Gyermekei
- Feleségétől, Baszarab Annától (1341 körül–), Miklós Sándor havasalföldi vajda lányától, 3 gyermek:
Jegyzetek
- ↑ „»... quod duas filias suas idem imperator...«”,...és ugyanez a cár a két lányát... (latin), lásd Bozsilov (1985: 206).
- ↑ L. Wertner (1891) és Bozsilov (1985).
Irodalom
- Wertner Mór: Stracimir János, In: W. M.: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 203–204, 1891.
- Szracimir, In Gerõ Lajos (szerk.): A Pallas nagy lexikona, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893–1897. (MEK) URL: Lásd külső hivatkozások
- Божилов (Bozsilov), Иван (Iván): Иван Срацимир, Џар във Видин (Iván Szracimir, cár Vidinben) (1352/53–1396), In: И. Б.: Фамилията на Асеневџи (1186–1460) (Familijata na Aszenevci, Az Aszen-dinasztia), София (Szófia), 197–207, 1985.
Külső hivatkozások
- FMG/Bulgaria Kings Genealogy – 2010. május 24.
- Euweb/The House of Shishman – 2010. május 24.
- A Pallas nagy lexikona/Szracimir (MEK) – 2010. május 24.
| Előző Iván Sándor |
Bolgár cár  1352/53 – 1396 (Vidinben) |
Következő II. Konstantin |