„Közeg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Fluido |
a irodalom forrás megadása |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
The study of fluids is [[fluid mechanics]], which is subdivided into [[fluid dynamics]] and [[fluid statics]] depending on whether the fluid is in motion or not. |
The study of fluids is [[fluid mechanics]], which is subdivided into [[fluid dynamics]] and [[fluid statics]] depending on whether the fluid is in motion or not. |
||
--> |
--> |
||
== Forrás== |
|||
* Dr Gruber József, Blahó Miklós: Folyadékék mechanikája (Tankönyvkiadó 1965) |
|||
[[Kategória:Áramlástan|Ko~zeg]] |
[[Kategória:Áramlástan|Ko~zeg]] |
||
A lap 2011. április 28., 16:47-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Egy közeg olyan halmazállapotú anyag, mely folyamatos alakváltozást szenved nyírófeszültség alatt a feszültség nagyságától függetlenül. A közeg fogalma az anyag fázisainak egy csoportja (’’fluid, folyadék’’), mely magába foglalja a folyadékokat, gázokat, plazmákat és némi kiterjesztéssel (reológia) a képlékeny szilárdtesteket is.
A közegeket folyadékokra és gázokra szokás osztani. A folyadékoknak szabad felszínük van (vagyis olyan felszínük, melyet nem az edény alakja szab meg), míg a gázoknak nincs. A képlékeny szilárdtestek és a folyadékok közötti különbség nem ilyen nyilvánvaló. A különbséget a viszkozitás alapján lehet megtenni: a viszkózusabb anyagok a képlékenyek, de nincs hivatalosan elfogadott határ.
A folyadékok tulajdonsága egyrészt, hogy nem állnak ellen az alakváltozásnak, másrészt, hogy felveszik az edényük alakját. Ezek a tulajdonságok tipikusan annak következményei, hogy nyugvó, egyensúlyi állapotban képtelenek nyírófeszültséget felvenni. Ennek a viselkedésnek következménye Pascal törvénye, mely kihangsúlyozza a nyomás szerepét a nyugvó folyadékokban.
Attól függően, hogy a feszültség hogyan változik a sebesség változásával, kétféle folyadékot különböztetnek meg:
- a newtoni folyadéknál a nyírófeszültség a sebességváltozással egyenesen arányos
- a nem-newtoni folyadéknál az összefüggés bonyolultabb, ide tartozik minden folyadék a newtoniakon kívül.
A folyadékok viselkedését egy parciális differenciálegyenlet rendszerrel lehet leírni, mely a folytonosságból (a tömeg megmaradásból), a Navier-Stokes egyenletekből és az energia megmaradás elvéből vezethető le.
A folyadékok tulajdonságaival foglalkozó tudomány a folyadékok mechanikája (áramlástan), mely tovább bomlik folyadékok dinamikájára és folyadékok statikájára, attól függően, hogy a folyadék mozog vagy áll. A mozgó gázok fizikájával a gázdinamika foglalkozik.
Forrás
- Dr Gruber József, Blahó Miklós: Folyadékék mechanikája (Tankönyvkiadó 1965)