Hirpinia

Hirpiniai táj repülőből nézve

Hirpinia egy olaszországi történelmi tájegység, Avellino megyében. Nevét az ókorban itt élő hirpinikről kapta.

Fölrajzi jellemzői

A vidék nagy részét a Campaniai-Appenninek mészkővonulatai foglalják el, melyekben karsztjelenségek figyelhetők meg. A vidék nyugati irányban lejt és geológiai felépítése is megváltozik: a mészkőrétegeket homokkőrétegek váltják fel. A vidék legmagasabb csúcsai a Monte Avella (1591 m) valamint a Monte Terminio (1783 m). Keleten az Ofanto folyó völgye határolja, északon Samnium és Daunia, délen pedig a Monti Picentini.

Története

A vidék neve Hirpinia az oszk hirpus szóból ered, melynek jelentése farkas. A vidék első lakosai a szabinok (oszk törzs) voltak, akik az i.e. 6 században érkeztek Umbriából. Később a hirpinik telepedtek le a vidéken kiszorítva az őslakosokat a Sabato, Calore Irpino és Ofanto folyók által határolt területről. Fő központjaik Maloentom (Benevento), Romulea (Bisaccia), Compsa (Conza della Campania) és Abellinum (Avellino) voltak.

A hirpinik érkezéséről pontos adatok nincsenek, de valószínűleg már az első szamnisz háború előtt (i.e. 342) letelepedtek a vidéken. I.e. 280 Epiruszi Pürrhosz is említést tesz róluk itáliai hadjárata során. I.e. 275-ben a szamniszok szövetségesei voltak, i.e. 252-ben Abellinumot elfoglalták a rómaiak, akik fokozatosan kiszorították és latinizálták a lakosságot. I.e. 22-ben Livia néven császári colonia lett. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a vidék a bizánciak majd langobárdok fennhatósága alá került. A normannok érkezésével dél-itáliába a Nápolyi Királyság része lett.

Települései

Hirpinia központja Avellino város.

Községek (comuni):

• Atripalda
• Ariano Irpino
• Frigento
• Grottaminarda
• Lioni
• Mercogliano
• Montella
• Montoro Inferiore
• Montoro Superiore
• Nusco
• Sant’Angelo dei Lombardi
• Solofra
• Serino
• Summonte

Forrás

• Blanchard, Paul - Southern Italy, Somerset Books Company, London, 2007 ISBN 9781905131181

Külső hivatkozások

• Hirpinia portál (olaszul)