„Apa (szülő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: ro:Tată
WikitanvirBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: az:Ata
39. sor: 39. sor:
[[arc:ܐܒܐ (ܒܝܬܝܘܬܐ)]]
[[arc:ܐܒܐ (ܒܝܬܝܘܬܐ)]]
[[ay:Awki]]
[[ay:Awki]]
[[az:Ata]]
[[bat-smg:Tievs]]
[[bat-smg:Tievs]]
[[be:Бацька]]
[[be:Бацька]]

A lap 2011. április 26., 17:38-kori változata

Névváltozatok: édesapa, pater, tata, Vater (M. nyelvtört. 97.), atya, parens, genitor (M. nyelvtört. 137.), papa (TESz. III. 90.), törzs (TESz. III. 975.)


Rövidítések:

Apa és gyermeke.

Az apa az a férfi akinek biológiai és/vagy szociális úton gyermeke van.[1] Van édesapa, mostohaapa, nevelő apa. Fontos szerepe van a család és a gyermekek anyagi jólétének, testi és szellemi fejlődésük, neveltetésük, oktatásuk biztosításában. Az anyával együtt megfelelő társadalmi mintákat szolgáltat a gyermekek számára. A hagyományos társadalmakban családfőként a legfőbb tekintély forrása volt. A 20. századtól, a nemek egyenjogúságának kiterjesztésével az anya szerepe ebből a szempontból ugyanolyan fontossá vált.

A római patriarchális családban a családfő (pater familiaris) konkrét politikai és jogi hatalommal rendelkezett a család férfi és női tagjai fölött, mely meghatározó volt az utódok vagyoni (öröklés) és társadalmi helyzetére. A férfi és női utódok csak akkor váltak önállóvá, ha férjhez mentek és a férjük hatalma alá kerültek, illetve megnősültek és saját családot alapítottak. Ilyenkor az apa a felszabadítás (manumissio) által kiengedte utódait a saját családfői hatalma alól. A római jog által ez a szerep egészen a 20. század végéig meghatározó volt. A nőnek mindenben férje és gyermekei apjának társadalmi és jogi helyzetéhez kellett alkalmazkodnia, bár a saját vagyoni helyzetével, hozományával, örökségével és származásával javíthatta a család helyzetét. Fel kellett azonban vennie férje nevét és társadalmi rangját. Ha pl. egy nemes nő nem nemes férfihez ment férjhez, ő és gyermekei sem lettek többé nemesi állásúak. Ha egy hercegnő egy báróhoz ment férjhez, az alacsonyabb bárói rangot viselte tovább stb. Ezen a helyzeten csak a társadalmi mobilitás lehetőségeinek kihasználásával lehetett javítani.

Az apa szerepe a jogban a 20. század végéig meghatározó volt. Így például a családon belüli erőszak kérdésének jogi rendezése is emiatt húzódott el a legtöbb országban. A hagyományos társadalmakban az apa származása meghatározó volt a család és az utódok társadalmi rangjára, vagyoni helyzetére stb. nézve. Érdeke elsősorban a legitim utódok, saját génállományának továbbadása volt. A híres római mondás szerint Mater semper certa; pater est quem nuptiae demonstrant (Az anya mindig biztos; az apa a házasság által nyilvánul meg). A modern DNS-vizsgálatokkal azonban ma már az esetleges kétségek is tisztázhatók.

A nemesi családokban az apa származása alapvető fontosságú volt. Egyes tisztségek elnyeréséhez (kamarás, máltai lovag stb.) apai és anyai ágon egyaránt meghatározott számú nemesi őst kellett kimutatni. A származás számos jogi és társadalmi következménnyel járt, ezért a nemesi családokban részletes genealógiákat, családfákat vezettek.[2]

Apa és gyermek kapcsolata

Az apa gyermek kapcsolat az apaszerep meghatározó tényezője.[3][4] A legtöbb apa védelmezi és támogatja gyermekét, felelősséggel tartozik érte, anyagi jólétet biztosít neki.[5] Az apának aktívan részt kell vennie a gyermeknevelésben.[6] Azok a gyerekek akikkel az apa rendszeresen foglalkozik kevesebb viselkedési problémával rendelkeznek, készségfejlesztéseken magasabb pontszámokat érnek el.[7][8][9] Azoknál a gyereknél, ahol az apa jelentős szerepet vállal a nevelésben bebizonyosodott, hogy nőtt a gyermek társadalmi stabilitása, tanulási teljesítménye, nyitottabbak lettek a körülöttük lévő világra, feladatmegoldó készségük is fejlettebb lett, és felnőtt korukra stabil családi háttérrel rendelkeznek.[10]

Lásd még

Források

  1. Juhász, József. Magyar Értelmező Kéziszótár A-K, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós, 9. változatlan kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 6212 X (1992) 
  2. Család, gyermek, társadalom
  3. Early Childhood Longitudinal Study 2006. "Measuring Father Involvement in Young Children's Lives." National Center for Education Statistics. Fathers of the United States children born in 2001.
  4. Minnesota Fathers & Families Network. "Do We Count all the Fathers in Minnesota?" (Saint Paul, MN: Author, 2007). 51.
  5. Minnesota Fathers & Families Network. "Fathers to the Forefront: A five-year plan to strengthen Minnesota families." (Saint Paul, MN: Author. 2007).[1]
  6. Children Who Have An Active Father Figure Have Fewer Psychological And Behavioral Problems
  7. Pruett, K. "Fatherneed: Why father care is as essential as mother care for your child," New York: Free Press, 2000.
  8. "The Effects of Father Involvement: A Summary of the Research Evidence," Father Involvement Initiative Ontario Network, Fall 2002 newsletter.
  9. Anderson Moore, K. "Family Structure and Child Well-being" Washington, DC: Child Trends, 2003.
  10. United States. National Center for Fathering, Kansas City, MO. Partnership for Family Involvement in Education. A Call to Commitment: Fathers' Involvement in Children's Learning. June, 2000
Commons:Category:Fathers
A Wikimédia Commons tartalmaz Apa (szülő) témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Father című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.