„Szatmári béke” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
45. sor: | 45. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* Szilágyi Sándor: [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400450.htm#v11 A Magyar Nemzet története XIII. fejezet. József király halála. A szatmári béke.] – [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]] |
* Szilágyi Sándor: [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400450.htm#v11 A Magyar Nemzet története XIII. fejezet. József király halála. A szatmári béke.] – [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]] |
||
*[http://hvg.hu/velemeny/20110422_karolyi_sandor_szatmar#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_04_22&utm_content=normal''Jó békét kötött Károlyi, Rákóczi ellenében. Történelem másként''], [[HVG]], 2011. április 22. |
|||
{{csonk-dátum|csonk-tört|2005 novemberéből}} |
{{csonk-dátum|csonk-tört|2005 novemberéből}} |
A lap 2011. április 22., 16:06-kori változata
A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711. április 30-án kötött meg Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében, III. Károly király megbízottjával, Pálffy János császári főparancsnokkal, II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem távollétében (ekkor az orosz I. Péter cárral tárgyalt). A békeszerződést Szatmárnémetiben a Vécsey palotában írták alá a nemesség képviselői. Az aláírás támaszául szolgált Szatmári-asztal-t, amelyre a sátoraljaújhelyi kórház pincéjében találtak rá, ma a füzérradványi Károlyi-kastélyban őrzik.
A szerződés legfontosabb intézkedései:
- megkegyelmeznek a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek
- nemesség megtarthatja kiváltságait, ha hűséget esküszik a Habsburgoknak
- jobbágyok megtarthatják a kiváltságaikat
- vallásszabadságot ígérnek
- Magyarország és Erdély alkotmányának tiszteletben tartását
Rákóczi nem hajlandó erre, ezért Lengyelországba, majd Franciaországba, végül Törökországba ment száműzetésbe. Itt politikai okok miatt Rodostóba (ma Tekirdag) száműzik.
Ez a béke egy kompromisszum, ahol a magyarok elfogadják a Habsburgok érvényesülését, mely előnyösebb volt a nemzeti önállóság fejlődése érdekében, mint a török hódoltság.
A Habsburgok ennek érdekében lemondanak az abszolutizmusról.
Előzményei
I. József az örökösödési háború tapasztalatai alapján hajlott a magyarokkal kötendő kompromisszumra. A Haditanács elnöke, Savoyai Jenő 1710-ben egy udvarhű magyar főurat, gróf Pálffy János tábornagyot nevezte ki a magyarországi császári erők élére, aki 1710. november 14-én Károlyi Sándorhoz címzett levelében tárgyalásokat kezdeményezett. Rákóczi engedélyezte Károlyinak, hogy időhúzás céljából kapcsolatba lépjen Pálffyval. Ennek eredményeként 1711. január 13-án nyolcnapi fegyverszünet jött létre a két sereg között, melyet többször meghosszabbítottak.
Január 31-én Vaján, a Vay-kastélyban maga a fejedelem is fogadta Pálffyt, majd 1711. február 21-én Lengyelországba utazott, hogy a cárral tárgyaljon. Távollétében főparancsnokát, Károlyi Sándort időhúzó tárgyalások folytatására hatalmazta fel.
Károlyi és Pálffy között azonban szélesebb körű megegyezés bontakozott ki, s a kuruc főparancsnok március 14-én elkötelezte magát a békekötés mellett: titokban hűségesküt tett az uralkodóra. Károlyinak vissza kellett tartania a tisztikart az egyéni megadástól, hogy előnyös feltételeket tudjon kiharcolni. Rákóczi és a vitézlő rend maradékai viszont a külső segítségben bizakodva tovább akarták folytatni a küzdelmet. Károlyi Szatmárnémetibe gyűlést hívott össze, ahol a béke mellett döntöttek. A majtényi síkon április 30-án a kurucok (magyarok) letették a fegyvert. A szatmári béke büntetlenséget ígért a kurucok számára.
Tartalma
- Közkegyelmet biztosított.
- A kuruc sereg május 1-jén letette zászlóit a majtényi síkon, a katonák fegyvereiket megtartva hazatérhettek.
- A király szavatolta Magyarország és Erdély szabadságjogait.
- Ígéretet tett az alkotmány visszaállítására, a szabad vallásgyakorlatra, az országgyűlés összehívására.
- A rendeket sértő idegen intézményeket és méltóságokat megszüntették.
Külső hivatkozások
- Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet története XIII. fejezet. József király halála. A szatmári béke. – MEK
- Jó békét kötött Károlyi, Rákóczi ellenében. Történelem másként, HVG, 2011. április 22.