„Égi királyság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kieg
link
1. sor: 1. sor:
{{magyaros hettita}}
{{magyaros hettita}}
Az '''Égi királyság''' vagy '''Kumarbi ének''' [[Hettiták|hettita]] [[mitológia]]i eposz az [[i. e. 13. század|i. e. 13]]–[[i. e. 12. század|12. századból]], de a [[hettita mitológia]] erős [[hurrik|hurrizálódása]] után keletkezett, hurri minták alapján, hurri istennevekkel. A szöveg a [[hettita szövegek katalógusa]] (CTH) 344. száma alatt található.
Az '''Égi királyság''' vagy '''Kumarbi ének''' [[Hettiták|hettita]] [[mitológia]]i eposz az [[i. e. 13. század|i. e. 13]]–[[i. e. 12. század|12. századból]], de a [[hettita mitológia]] erős [[hurrik|hurrizálódása]] után keletkezett, hurri minták alapján, hurri istennevekkel. A szöveg a [[hettita szövegek katalógusa]] (CTH) 344. száma alatt található, a „[[Kumarbi-ciklus]]” része.


Az „Égi királyság” kozmogóniai mítosz, erősen rokonítható a [[görög mitológia]] második generációs isteneinek, a [[gigászok]]nak és [[titánok]]nak történetével. A főszereplők, [[Alalusz]], [[An]]u és [[Kumarbi]] szintén a második isten-nemzedéket képviselik.
Az „Égi királyság” kozmogóniai mítosz, erősen rokonítható a [[görög mitológia]] második generációs isteneinek, a [[gigászok]]nak és [[titánok]]nak történetével. A főszereplők, [[Alalusz]], [[An]]u és [[Kumarbi]] szintén a második isten-nemzedéket képviselik.

A lap 2011. április 21., 20:36-kori változata

Az Égi királyság vagy Kumarbi ének hettita mitológiai eposz az i. e. 1312. századból, de a hettita mitológia erős hurrizálódása után keletkezett, hurri minták alapján, hurri istennevekkel. A szöveg a hettita szövegek katalógusa (CTH) 344. száma alatt található, a „Kumarbi-ciklus” része.

Az „Égi királyság” kozmogóniai mítosz, erősen rokonítható a görög mitológia második generációs isteneinek, a gigászoknak és titánoknak történetével. A főszereplők, Alalusz, Anu és Kumarbi szintén a második isten-nemzedéket képviselik.

A mezopotámiai Enúma elis eposz hatása érezhető rajta, de jelentős eltérések találhatók benne. Ennek egyfelől a több évszázados önálló fejlődés, másfelől a hurri közvetítés az oka. A mezopotámiai ciklikus világkép egy vetületét foglalták e mítoszba.

Az eposz szerint az ég első királya kilenc évig Alalusz volt. Pohárnoka, Anu viszont a föld mélyére taszította, ezután ő lett az ég királya. Más mítoszok alapján feltehető, hogy kilenc évenként váltaniuk kellett volna egymást, de Alalusz nem adta át a helyét, amikor ideje kitellt. Alalusz ezért a föld alá költözött, és az Alvilág ura lett.

Anu szintén kilenc évig uralkodott, amikor pohárnoka, Kumarbi fellázadt ellene. Anu repülve próbált elmenekülni, mint az ég madarai, de Kumarbi elkapta a lábát és lehúzta a földre. Ekkor a küzdelem hevében Kumarbi leharapta Anu nemzőszervét.

Győzelmétől boldog volt, de Anu megjósolta neki, a nemzőszerve utódokat nemz, „három rettenetes istent”. a Viharistent (hettita Tarhuntasz, hurri Tesub), az Aranzahut,[1] a Tigris folyamot, valamint Taszmiszusz sorsistent hozza majd a világra.

Ezt hallva Kumarbi kiköpte Anu magját a Kanzurasz-hegyre. Az eposz itt töredékessé válik, a három említett harmadik generációs isten mégis megszületik valamilyen módon. Az eposz cselekményének feltételezhető folytatása az Ének Ullikummiról című műben olvasható.

Az eposz utóélete igen jelentős. Közvetlen hatással lehetett a gyermekeit lenyelő, majd kihányó Kronosz elképzelésére, akit szintén az egyik gyermeke, Zeusz győz le. Hésziodosz „Theogónia" című művének mítikus magva e hettita műből ered, bár nem tudni, közvetlenül vagy közvetve. Philón „Biblosz" című munkája, illetve „Szankhuniatón" föníciai író kozmogóniája ugyancsak e műből merített. A Tarhuntasz, Aranzahu és Taszmiszusz alkotta trió is párhuzamba vonható a görög Zeusz, Hadész és Poszeidón hármassal.

Jegyzetek

  1. Az Aranzahu név etimológiailag azonos az Arantu névvel, amely a klasszikus kori Orontész neve

Források

  • Világirodalmi lexikon II. (Cam–E). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1972. 966–967. o.  

Külső hivatkozások

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap