„Ferenczy István (szobrász)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
22. sor: 22. sor:
| IMDb=
| IMDb=
}}
}}
[[Fájl:Ferenczy István.jpg|bélyegkép|Ferenczy István portréja a [[Vasárnapi Újság]] 1859. évi. 19. számában]]
[[Fájl:Ferenczy István.jpg|bélyegkép|Ferenczy István portréja a [[Vasárnapi Újság (hetilap, 1854–1922)|Vasárnapi Újság]] 1859. évi. 19. számában]]
'''Ferenczy István''' ([[Rimaszombat]], [[1792]]. [[február 24.]] – Rimaszombat, [[1856]]. [[július 4.]]) szobrász, a [[19. század]]i magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja.
'''Ferenczy István''' ([[Rimaszombat]], [[1792]]. [[február 24.]] – Rimaszombat, [[1856]]. [[július 4.]]) szobrász, a [[19. század]]i magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagja.


A lap 2011. április 13., 12:00-kori változata

Ferenczy István
Született

Rimaszombat
Elhunyt

Rimaszombat
Állampolgárságamagyar[8]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ferenczy István portréja a Vasárnapi Újság 1859. évi. 19. számában

Ferenczy István (Rimaszombat, 1792. február 24. – Rimaszombat, 1856. július 4.) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, az MTA levelező tagja.

Életpályája

Apja műhelyében volt lakatosinas, majd Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817-ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban.

Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818-ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra.

Az 1818-ban készült Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát és az 1822-ben készült Pásztorlányka című szobrát Pestre küldte, ahol azokat nagy ünnepléssel fogadták. 1824-ben hazatért. Kazinczy Ferenc lelkes támogatója lett. Hazai márvány után kutatott, amelyet Ruskicán talált meg, szobrászatnak megfelelő minőségben. Saját költségén szobrászműhelyt alapított, és tanítványokat oktatott.

1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ez után haláláig Rimaszombaton visszavonultan és szegénységben élt. Érmeken, vázlatokon dolgozott, csalódottan és reményeit elveszítve egy örökmozgó tervét variálta.

Végrendelete értelmében Euridiké szobrával együtt temették el. A szobrot később exhumálták és a templomban helyezték el.

Jelentős művei

Forrás

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 17.)
  2. ↑ a b Ferenczy, Stephan (BLKÖ)
  3. ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  4. ↑ Ferenczy, István, 2017. október 9., István Ferenczy
  5. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  7. ↑ BnF források (francia nyelven)
  8. ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. november 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferenczy_István_(szobrász)&oldid=9534037”