„Szent Chrodegang” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
21. sor: | 21. sor: | ||
==Magyar forrás== |
==Magyar forrás== |
||
*{{CitLib|szerző= Puskely Mária |cím= A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára|Hely=Budapest|Kiadó= Kairosz|év=2006|isbn= 9639642306}} |
|||
* {{CitLib|szerző=Szántó Konrád |cím= A katolikus egyház története|Hely=Budapest|Kiadó= Ecclesia|év=1987|isbn= 9633634814}} |
* {{CitLib|szerző=Szántó Konrád |cím= A katolikus egyház története|Hely=Budapest|Kiadó= Ecclesia|év=1987|isbn= 9633634814}} |
||
A lap 2011. április 9., 13:07-kori változata
Saint Chrodegangus († 766. március 6.) 742 és 748 között Metz püspöke volt.
Élete
Tongeren mellett, Hesbaye-ban született, Belgiumban, frank nemesi családban. Anyja Landrada révén rokonságban volt a Robertida előkelő frank nemzetséggel.
Martel Károly udvarában nevelkedett, Károly titkára lett, majd kancellári rangot kapott, végül 742. március 1-jén Metz püspöke lett, megtartva világi tisztségeit is.
748-ban Metz mellett megalapította Gorze kolostorát, majd Szent Péter tiszteletére alapított kolostort a kelet-galliai Moselle tartományban. Sokat tett Lorsch és Gengebach közösségeiért is. Gorze számára megszerezte a névadó Szent Gorgonius, míg Lorsch számára Szent Nazarius ereklyéit. 753-ban Kis Pipin II. István pápához küldte, hogy biztosítsa a Szentszéket a frank uralkodók támogatásáról Aistulf longobard király támadásával szemben. Ennek során ő kísérte a pápát Ponthieu-be, a frank királlyal való találkozóra.
Szent Bonifác halála után István pápa neki juttatta annak palliumát, azaz érseki rangra emelte őt magát, de nem a metzi püsoökséget. 762-ben, betegsége alatt papjai között újfajta imádságot terjesztett el. Chrodegang latin és germán nyelvű verseket is írt.
Tanítása
Egyházmegyéjében a római liturgiát vezette be, a kanonokok életközösségével és latin nyelvű imákkal. Kanonokjai számára szabályzatot állított össze, a Regula Canonicorumot, ami később Chrodegang Szabályzata néven vált ismertté. Ebben ima-, asztal- és házközösséget írt elő a kanonokoknak. A 34 fejezetből álló, és 755 körül összeállított szabályzat a Nursai Szent Benedek által összeállított bencés regulát, illetve a lateráni kánonokat követte. Nagy sikerre tett szert, és a világi klerikusok között is elterjedt. Később kiegészítették 86 fejezetre. Ír szerzetesek a saját maguk által alapított kolostorokba is elterjesztették.Nagy Károly a 816. évi aacheni zsinaton általánosan kötelezővé tette a Regula Canonicorumot a káptalanok számára.
Forrás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Chrodegang de Metz című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Magyar forrás
- Puskely Mária: A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára. 2006. helytelen ISBN kód: 9639642306
- Szántó Konrád: A katolikus egyház története. 1987. ISBN 9633634814