„Polüphémosz (küklópsz)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: ga:Polaiféamas
31. sor: 31. sor:
[[da:Polyfem]]
[[da:Polyfem]]
[[de:Polyphem]]
[[de:Polyphem]]
[[et:Polyphemos]]
[[el:Πολύφημος]]
[[el:Πολύφημος]]
[[es:Polifemo]]
[[eo:Polifemo]]
[[eo:Polifemo]]
[[es:Polifemo]]
[[et:Polyphemos]]
[[fa:پولیفموس]]
[[fa:پولیفموس]]
[[fi:Polyfemos]]
[[fr:Polyphème]]
[[fr:Polyphème]]
[[ga:Polaiféamas]]
[[hr:Polifem]]
[[hr:Polifem]]
[[id:Polifemos]]
[[id:Polifemos]]
[[it:Polifemo]]
[[it:Polifemo]]
[[ja:ポリュペーモス]]
[[la:Polyphemus]]
[[la:Polyphemus]]
[[nl:Polyphemos]]
[[nl:Polyphemos]]
[[ja:ポリュペーモス]]
[[no:Polyfemos]]
[[no:Polyfemos]]
[[pl:Polifem (cyklop)]]
[[pl:Polifem (cyklop)]]
48. sor: 50. sor:
[[ro:Polifem]]
[[ro:Polifem]]
[[ru:Полифем (киклоп)]]
[[ru:Полифем (киклоп)]]
[[sq:Polifemi]]
[[scn:Polifemu]]
[[scn:Polifemu]]
[[simple:Polyphemos]]
[[simple:Polyphemos]]
[[sq:Polifemi]]
[[sr:Полифем]]
[[sr:Полифем]]
[[fi:Polyfemos]]
[[sv:Polyfemos]]
[[sv:Polyfemos]]
[[tl:Polifemo]]
[[tl:Polifemo]]

A lap 2011. április 8., 21:08-kori változata

Jakob Jordaens festménye: Odüsszeus Polüphémosz barlangjában


Polüphémosz (görögül: Πολύφημος, Polyphēmos) küklópsz a görög mitológiában. Poszeidón és egy nimfa, név szerint Thoósza fia.

Története

Fiatalon beleszeretett a Néreiszek egyikébe, Galateiába. A tengeri nimfa azonban elutasította, ezért Polüphémosz megölte a lány kedvesét, Akiszt. Később a Trójából hazatérő Odüsszeusszal gyűlt meg a baja. A szigeten kiszálló hős tizenkét társával betévedt a küklópsz barlangjába, aki hazatértekor azonnal megevett két hajóst, majd másnap még négyet. Odüsszeusz a Maróntól kapott borral itatta le az óriást, majd tüzesített bottal kiszúrta annak egyetlen szemét és a juhok hasába kapaszkodva kiszökött társaival a barlangból. Polüphémosz apjához könyörgött bosszúért. Poszeidon, – aki már amúgy is haragudott Odüsszeuszra – sokat megtett azért, hogy a hős ne juthasson vissza Ithakába.

Irodalmi feldolgozás

Megvakításának történetét Homérosz írja le az Odüsszeia című eposzban, míg a Galateiával és Akisszal történő események Ovidius Átváltozások című művében szerepelnek. Panaszos, szerelmes énekét Theokritosz adja elő, némi komikus színezetességgel.

Művészeti ábrázolásai

Az ókorban

Az ókori vázaképeken (egy kivételével) a megvakítása szerepel.

Az újkorban

Több festő (Carracci,Rubens, Tiepolo, Fuseli) is megfestette alakját. Változatosan szerepel a festményeken a megvakított, vagy a féltékenykedő óriás.

Források

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap