„Szemere Miklós (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. április 3., 10:19-kori változata

Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén megye; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.

Pályája

A Szemerék ősi kálvinista nemzetségéből származott, Szemere László és Vattay Krisztina fia volt. Apját korán elvesztette. Tanulmányait a sárospataki református főiskolában végezte, németül Lőcsén és Eperjesen tanult meg. Joggyakorlat után 1827-ben ügyvédi vizsgát tett. Gazdálkodás helyett a költészet és a művészet érdekelte. Az 1832–1835 közötti éveket művészek társaságában, Barabás Miklóssal együtt Bécs műgyűjteményei közt, majd Észak-Olaszországban töltötte. 1836-ban feleségül vette Máriássy Annát. Fiatal korában tehetségesen festett, domborműveket faragott, majd ezzel felhagyva főként a költészettel kezdett foglalkozni. Összeköttetésben állott az írókkal; ingerlékeny természetű miatt gyakran vitákba keveredett a szerkesztőkkel: Garay Jánossal, Petőfivel, Arany Jánossal is.

Mint a becsvágyóbb zempléni nemesurak, ő is szenvedélyesen politizált, sokat szerepelt a vármegyei gyűléseken, részt vett a követválasztási küzdelmekben. A kormányt keményen bíráló baloldali ellenzéki pártállását haláláig megtartotta. Vármegyei nemestársai és a pesti írók gyakran megfordultak kúriájában, az irodalom éppen olyan szenvedélye volt, mint a Kossuth-párti politika.

A szabadságharc idején fiával együtt beállt huszárnak, Erdélyben Bem táborában is harcolt. A szabadságharc leverése után lasztóci birtokán visszavonultságban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban választotta levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1865-ben lett tagja. Hosszabb utazásokat tett, így Chyzer Kornéllal Törökországba, Görögországba és Olaszországba utazott; 1874 nyarán meglátogatta Kossuth Lajost Baraccone-ban. Lasztóci birtokán halt meg.

Munkássága

Már 36 éves volt, amikor Kazinczy Gábor biztatására versekkel a nyilvánosság elé lépett. 1840-ben az Athenaeumban néhány Goethe után fordított dala jelent meg. Ezeket csakhamar eredeti költemények követték. Ettől kezdve haláláig közölték költeményeit a jelesebb szépirodalmi zsebkönyvek és folyóiratok.

Főbb művei

Verseinek gyűjteményét Abafi Lajos adta közre: Szemere Miklós összes munkái. Három kötet. (Budapest, 1882).
Kéziratos hagyatékának egy részét Perényi József tette közzé: Szemere Miklós irodalmi hagyatékából. (Nagykanizsai kegyesrendi gimnázium értesítője. 1902.)

Források

Pintér Jenő. A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés, 6. kötet. (A költészet c. fejezet.) (1930–1941.)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 == Pályája ==
-A [[Szemere (egyértelműsítő lap)|Szemerék]] ősi kálvinista nemzetségéből származott, Szemere László és Vattay Krisztina fia volt. Apját korán elvesztette. Tanulmányait a [[sárospatak]]i református főiskolában végezte, németül [[Lőcse|Lőcsén]] és [[Eperjes]]en tanult meg. Joggyakorlat után 1827-ben ügyvédi vizsgát tett. Gazdálkodás helyett a költészet és a művészet érdekelte. 1832–1835 közötti éveket művészek társaságában, [[Barabás Miklós]]sal együtt [[Bécs]] műgyűjteményei közt, majd Észak-Olaszországban töltötte. 1836-ban feleségül vette Máriássy Annát. Fiatal korában tehetségesen festett, domborműveket faragott, majd ezzel felhagyva főként a költészettel kezdett foglalkozni. Összeköttetésben állott az írókkal; ingerlékeny természetű miatt gyakran vitákba keveredett a szerkesztőkkel: [[Garay János (költő)|Garay Jánossal]], [[Petőfi Sándor|Petőfivel]], [[Arany János]]sal is.
+A [[Szemere (egyértelműsítő lap)|Szemerék]] ősi kálvinista nemzetségéből származott, Szemere László és Vattay Krisztina fia volt. Apját korán elvesztette. Tanulmányait a [[sárospatak]]i református főiskolában végezte, németül [[Lőcse|Lőcsén]] és [[Eperjes]]en tanult meg. Joggyakorlat után 1827-ben ügyvédi vizsgát tett. Gazdálkodás helyett a költészet és a művészet érdekelte. Az 1832–1835 közötti éveket művészek társaságában, [[Barabás Miklós]]sal együtt [[Bécs]] műgyűjteményei közt, majd Észak-Olaszországban töltötte. 1836-ban feleségül vette Máriássy Annát. Fiatal korában tehetségesen festett, domborműveket faragott, majd ezzel felhagyva főként a költészettel kezdett foglalkozni. Összeköttetésben állott az írókkal; ingerlékeny természetű miatt gyakran vitákba keveredett a szerkesztőkkel: [[Garay János (költő)|Garay Jánossal]], [[Petőfi Sándor|Petőfivel]], [[Arany János]]sal is.
 Mint a becsvágyóbb zempléni nemesurak, ő is szenvedélyesen politizált, sokat szerepelt a vármegyei gyűléseken, részt vett a követválasztási küzdelmekben.
 A kormányt keményen bíráló baloldali ellenzéki pártállását haláláig megtartotta. Vármegyei nemestársai és a pesti írók gyakran megfordultak kúriájában, az irodalom éppen olyan szenvedélye volt, mint a Kossuth-párti politika.
-A szabadságharc idején fiával együtt beállt huszárnak, [[Erdély]]ben [[Bem]] táborában is harcolt. A szabadságharc leverése után lasztóci birtokán visszavonultságban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban választotta levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1865-ben lett tagja.
+A [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharc]] idején fiával együtt beállt huszárnak, [[Erdély]]ben [[Bem]] táborában is harcolt. A szabadságharc leverése után lasztóci birtokán visszavonultságban élt. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban választotta levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1865-ben lett tagja.
 Hosszabb utazásokat tett, így [[Chyzer Kornél]]lal Törökországba, Görögországba és Olaszországba utazott; 1874 nyarán meglátogatta [[Kossuth Lajos]]t Baraccone-ban. Lasztóci birtokán halt meg.
-Már 36 éves volt, amikor [[Kazinczy Gábor]] bíztatására versekkel a nyilvánosság elé lépett. 1840-ben az Athenaeumban néhány Goethe után fordított dala jelent meg. Ezeket csakhamar eredeti költemények követték. Ettől kezdve haláláig közölték költeményeit a jelesebb szépirodalmi zsebkönyvek és folyóiratok.
+==Munkássága==
-*Verseinek gyüjteményét [[Abafi Lajos]] adta közre: ''Szemere Miklós összes munkái.'' Három kötet. (Budapest, 1882).
+Már 36 éves volt, amikor [[Kazinczy Gábor]] biztatására versekkel a nyilvánosság elé lépett. 1840-ben az Athenaeumban néhány Goethe után fordított dala jelent meg. Ezeket csakhamar eredeti költemények követték. Ettől kezdve haláláig közölték költeményeit a jelesebb szépirodalmi zsebkönyvek és folyóiratok.
+==Főbb művei==
+*Verseinek gyűjteményét [[Abafi Lajos]] adta közre: ''Szemere Miklós összes munkái.'' Három kötet. (Budapest, 1882).
 *Kéziratos hagyatékának egy részét [[Perényi József (történész)|Perényi József]] tette közzé: ''Szemere Miklós irodalmi hagyatékából.'' (Nagykanizsai kegyesrendi gimnázium értesítője. 1902.)
@@ 21. sor: / 23. sor: @@
 {{DEFAULTSORT:Szemere Miklos}}
 [[Kategória:Magyar költők]]
+[[Kategória:Magyar műfordítók]]
+[[Kategória:MTA-tagok]]
 [[Kategória:19. századi magyarok]]