„Menandrosz (komédiaköltő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
9. sor: 9. sor:
== Fennmaradt művei:==
== Fennmaradt művei:==


[[File:Aristophanes Menander.jpg|thumb||200px|[http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztophan%C3%A9sz#Az_.C3.B3kom.C3.A9dia Aristophanész], az ókomédia mestere és Menandrosz, az újkomédia mestere]]
[[File:Aristophanes Menander.jpg|thumb||200px|[http://hu.wikipedia.org/wiki/Arisztophan%C3%A9sz#Az_.C3.B3kom.C3.A9dia Arisztophanész], az ókomédia mestere és Menandrosz, az újkomédia mestere]]
Összesen 97 darabjának a címét ismerjük. Számos műve közül csak a Dyskolos című maradt fenn sértetlenül, az alább említett továbbiakból pedig hosszabb-rövidebb töredékeket ismerünk.
Összesen 97 darabjának a címét ismerjük. Számos műve közül csak a Dyskolos című maradt fenn sértetlenül, az alább említett továbbiakból pedig hosszabb-rövidebb töredékeket ismerünk.



A lap 2011. április 1., 22:35-kori változata

Menandrosz (ógörögül: Μένανδρος) az attikai újkomédia legkiemelkedőbb alkotója. Álítólag száznál is több művet írt, melyből mára jórészt csak töredékek maradtak fenn. Szemben az Arisztophanész fémjelezte ókomédiával, az újkomédia jellegzetességeinek megfelelően a politikai témák háttérbe szorulnak, Menandrosz hétköznapi emberek hétköznapi problémáit állítja figyelme középpontjába.

Menandrosz

Élete

Menandrosz Kr.e. 342-ben született. Athéni polgárcsaládból származott, apját Deiopeitésznak hívták. Menandrosz Theophrasztosznál tanult filozófiát, Alexisznél drámaírást. Epikurosszal együtt töltötte az athéni ifjak (ephéboszok) számára kötelező katonai szolgálatot. Ifjúkora egybeesik Athén nagyhatalmi rangjának elvesztésével, a makedón megszállással. Jó barátságba került Athén makedón katonai helytartójával Phaléroni Démétriosszal, ami miatt az athéni demokrácia ideiglenes restaurációja során veszélybe került rövid időre az élete. Kr.e. 290-ben a tengerbe fulladt.

Fennmaradt művei:

Arisztophanész, az ókomédia mestere és Menandrosz, az újkomédia mestere

Összesen 97 darabjának a címét ismerjük. Számos műve közül csak a Dyskolos című maradt fenn sértetlenül, az alább említett továbbiakból pedig hosszabb-rövidebb töredékeket ismerünk.

  • Dyskolos - A zsémbes / Az embergyűlölő
  • A szamoszi lány
  • Ítéletkérők
  • A lenyírt hajú lány
  • A pajzs
  • A sziküóni férfi
  • A gyűlölt férfiú
  • A földműves

A Dyskolos tartalmi kivonata

Aristophanés grammatikus tartalmi kivonata

Egy zsémbes embernek csak egy leánya volt, az asszonynak volt már előbb is egy fia, s elhagyta zsémbes férjét; ez magában élt. A lányt szerette Sóstratos, s a zord apa elűzte őt, mikor leánykérőbe jött; a lány bátyját megnyerte bár, ez nem tudott semmit se tenni, ám mikor Knémón esett a kútba, Sóstratos segít kimenteni. Ekkor kibékül asszonyával és a lányt törvényesen szerelmeséhez adja már, ennek hugát meg Gorgiashoz, mostoha fiához, és megenyhül már iránta is.

A költő ezt a darabot a Lénaia ünnepén mutatta be, Démogenés archónsága alatt, és győzött. A főszerepet a skarphéi Aristodémos játszotta. Másik címe : Az embergyűlölő.[1]

Hivatkozás

  1. Menandrosz: A lenyírt hajú lány, 7. old

Forrás:

  • Castiglione László: Az ókor nagyjai. Akadémiai Kiadó. Bp. 1978. ISBN 963-05-1500-8
  • Trencsényi-Waldapfel Imre: Az embergyűlölő. Az Ókortudományi Társaság Kiadványai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1960.
  • Trencsényi-Waldapfel Imre: Menandros. Klasszikus Arcképek VI. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1964.
  • Menandrosz - A lenyírt hajú lány. Az ókori irodalom kiskönyvtára. Vál.: Tegyey Imre. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1986. ISBN 9630737892
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap