„Herceghalmi vasúti baleset” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
26. sor: | 26. sor: | ||
==A baleset== |
==A baleset== |
||
A vonal túlzsúfolt forgalmi helyzete miatt a herceghalmi forgalmi irányító úgy döntött, hogy az Ausztria felé tartó személyvonatot a szokásos |
A vonal túlzsúfolt forgalmi helyzete miatt a herceghalmi forgalmi irányító úgy döntött, hogy az [[Ausztria]] felé tartó személyvonatot a szokásos harmadik vágány helyett a második vágányra járatják be. (Ez a vágány volt a kétvágányú vasútvonal Budapest felé tartó átmenő fővágánya is.) A vonatnak a végpont felé eső kitérőkön kellett visszatérnie a menetirány szerinti helyes vágányra. A herceghalmi szolgálattevő a Pestre tartó különvontat áthaladása után szabad utat adott a [[grác]]i személynek is, amely azonban a terhelés miatt csak nehezen tudott elindulni az állomásról. A személyvonat hosszú szerelvénye éppen a végponti vágánykapcsolat kitérőin tért vissza a menetirány szerinti helyes vágányra, amikor az állomás utáni ívben feltűnt a [[Bécs]] felől érkező gyorsvonat. |
||
A nagy sebességgel közeledő gyorsvonat már meghaladta Herceghalom állomás előjelzőjét, amikor |
A nagy sebességgel közeledő gyorsvonat már meghaladta [[Herceghalom]] állomás előjelzőjét, amikor |
||
mozdonyvezetője észlelte, hogy a vágány foglalt előtte. Működésbe hozta a féket, de már elkésett; a gyorsvonat 76 km/h-ás sebességgel az állomásról kihaladó személyvonat hátsó kocsijaiba csapódott. Az ütközés a személyvonat két kocsiját elszakította s szerelvénytől. A gyorsvonat mozdonya ezt a két kocsit maga alá gyűrte, miközben a mozdonyt is szinte teljesen összetörték a személykocsik roncsai. A mozdony után kapcsolt szalonkocsik egymásba csúsztak, lefordultak a vasúti pályáról. A halálra rémült utasok a környező szántóföldekre menekültek a ronccsá vált vonatból. |
mozdonyvezetője észlelte, hogy a vágány foglalt előtte. Működésbe hozta a féket, de már elkésett; a gyorsvonat 76 km/h-ás sebességgel az állomásról kihaladó [[személyvonat]] hátsó kocsijaiba csapódott. Az ütközés a személyvonat két kocsiját elszakította s szerelvénytől. A gyorsvonat mozdonya ezt a két kocsit maga alá gyűrte, miközben a mozdonyt is szinte teljesen összetörték a személykocsik roncsai. A mozdony után kapcsolt szalonkocsik egymásba csúsztak, lefordultak a vasúti pályáról. A halálra rémült utasok a környező szántóföldekre menekültek a ronccsá vált vonatból. |
||
==Kármentés és vizsgálat== |
==Kármentés és vizsgálat== |
A lap 2011. március 29., 20:21-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Herceghalmi vasúti baleset | |
Szétszóródott roncsok Herceghalmon | |
Részletek | |
Dátum | 1916. december 1. |
Időpont | 00:24 |
Ország | Magyarország |
Helyszín | Herceghalom |
Vasútvonal | Budapest–Bécs-vasútvonal |
Üzemeltető | MÁV |
Baleset típusa | ütközés |
Okok | jelző meghaladása kiélezett forgalmi helyzet |
Adatok | |
Vonatok | 2 |
Áldozatok | 72 |
Sérültek | 180 |
é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 18° 44′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 38″, k. h. 18° 44′ 17″ | |
A herceghalmi vasúti baleset a magyar vasút történetének legtöbb halálos áldozattal járó eseménye volt. A dunántúli község melletti katasztrófát az okozta, hogy egy késett vonatokkal zsúfolt vonalon az egyik mozdony személyzete elmulasztotta egy jelző megfigyelését.
Forgalmi helyzet a baleset éjjelén
1916. november 30-án Bécsben eltemették Ferenc Józsefet. A magyar társadalom elitje nagy számban képviseltette magát az uralkodó gyászszertartásán. A temetésről több különvonat és a minden nap közlekedő budapesti gyors szállította a Magyarországra visszautazókat. A budapesti gyors esténként 19:20-kor indult a Győrön át tartó útnak a bécsi Keleti pályaudvarról. A rengeteg utas és a vonatra akasztott számos különkocsi miatt a szerelvény csak majd félórás késéssel futott ki az osztrák fővárosból. A vonat késése az út során egyre növekedett, többek között azért, mert Hazay Samu miniszteri különvagonját Komáromban kisorozták a vonatból. A bécsi gyors előtt 5 perccel egy különvonat indult útnak Budapest irányában.
Ugyanezen estén a budapesti Keleti pályaudvarról indult útnak a Győr–Szombathely útirányon át Grácba közlekedő személyvonat is. A alvó utasokkal teli vonat a győri vasútvonal forgalmi zsúfoltsága miatt szintén jelentős késéseket szedett össze. Herceghalom állomásra a személyvonat már igen jelentős, másfél órás késéssel érkezett.
A baleset
A vonal túlzsúfolt forgalmi helyzete miatt a herceghalmi forgalmi irányító úgy döntött, hogy az Ausztria felé tartó személyvonatot a szokásos harmadik vágány helyett a második vágányra járatják be. (Ez a vágány volt a kétvágányú vasútvonal Budapest felé tartó átmenő fővágánya is.) A vonatnak a végpont felé eső kitérőkön kellett visszatérnie a menetirány szerinti helyes vágányra. A herceghalmi szolgálattevő a Pestre tartó különvontat áthaladása után szabad utat adott a gráci személynek is, amely azonban a terhelés miatt csak nehezen tudott elindulni az állomásról. A személyvonat hosszú szerelvénye éppen a végponti vágánykapcsolat kitérőin tért vissza a menetirány szerinti helyes vágányra, amikor az állomás utáni ívben feltűnt a Bécs felől érkező gyorsvonat.
A nagy sebességgel közeledő gyorsvonat már meghaladta Herceghalom állomás előjelzőjét, amikor mozdonyvezetője észlelte, hogy a vágány foglalt előtte. Működésbe hozta a féket, de már elkésett; a gyorsvonat 76 km/h-ás sebességgel az állomásról kihaladó személyvonat hátsó kocsijaiba csapódott. Az ütközés a személyvonat két kocsiját elszakította s szerelvénytől. A gyorsvonat mozdonya ezt a két kocsit maga alá gyűrte, miközben a mozdonyt is szinte teljesen összetörték a személykocsik roncsai. A mozdony után kapcsolt szalonkocsik egymásba csúsztak, lefordultak a vasúti pályáról. A halálra rémült utasok a környező szántóföldekre menekültek a ronccsá vált vonatból.
Kármentés és vizsgálat
A herceghalmi állomás személyzete azonnal értesítette a MÁV üzletvezetőségét a bekövetkezett szerencsétlenségről. A katasztrófa helyszínére elsőként egy német katonai szerelvény érkezett, a katonák azon nyomban hozzákezdtek a mentéshez. A németek és az időközben hozzájuk csatlakozó orosz hadifoglyok máglyát raktak a favázú kocsik roncsaiból, ezek fényénél sebesültek és holttestek tucatjait húzták ki a vonat alól. A reggeli órákig további két műszaki és egy kórházvonat érkezett a mentéshez. Reggel 7 órakor emelték ki a roncsok alól Thallóczy Lajosnak, a megszállt Szerbia kormányzójának holttestét. A mentés még napokkal a katasztrófa után is tartott, holttesteket december 3-ig találtak. A sebesülteket Komáromba és Budapestre szállították. A halottak többségét Bia temetőiben helyezték nyugalomra. A katasztrófa emlékére Herceghalmon egy gesztenyefákból álló ligetet telepítettek.
A baleset vizsgálatát már a tragédiát követő reggelen megkezdte a vasúttársaság. A vizsgálat három olyan hibát mutatott ki, amelyek együttesen eredményezték a katasztrófát. Az első hibát még a győri forgalomirányítás követte el, amikor a menetrend szerint közlekedő gyorsvonat előtt mindössze öt perccel útjára engedte a különvonatot. A második hibát a herceghalmi állomásfőnök követte el, amikor úgy gondolta, hogy a különvonat elindulása és a gyorsvonat érkezése közötti öt perc elégséges arra, hogy a gráci személyvonat elhagyja az állomást. A harmadik hibáztatható fél a gyorsvonat mozdonyvezetője volt, aki későn észlelte, hogy Herceghalom bejárati jelzője tilosat jelez. A kritikus pillanatban a gyorsvonat légfékje felmondta a szolgálatot, a mozdonyvezető pedig a kéziféket már csak az ütközés előtti pillanatokban tudta működésbe hozni. A bizottság megállapította, hogy Herceghalom előjelzője nem volt kivilágítva, a gyorsvonat vezetője ezért észlelte késve a bejárati jelző tilos állását. Az előjelző világítását vélhetően a szél oltotta el.