„Angolok” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Undorító az összes. |
|||
{{nincs meg hát |
|||
<small>3. sor: [[IV. Adorján pápa]] • [[Daniel Craig]] • [[Isaac Newton]] • [[George Harrison]] • [[Jane Austen]] • [[Damon Albarn]] • [[George Stephenson]]<br /></small> |
|||
|population = kb. ''90 millió'' |
|||
|region1 = {{zászló|Anglia}} [[Anglia]] |
|||
|pop1 = kb. 45,26 millió |
|||
|ref1 = |
|||
|region2 = {{zászló|USA}} [[USA]] |
|||
|pop2 = 28 410 295 |
|||
|ref2 = |
|||
|region3 = {{zászló|Ausztrália}} [[Ausztrália]] |
|||
|pop3 = 6 358 880 |
|||
|ref4 = |
|||
|region4 = {{zászló|Kanada}} [[Kanada]] |
|||
|pop4 = 6 570 015 |
|||
|ref4 = |
|||
|region5 = {{zászló|Új-Zéland}} [[Új-Zéland]] |
|||
|pop5 = 44 202 - 281 895 |
|||
|ref5 = |
|||
|languages = [[Angol nyelv|Angol]] |
|||
|religions = Történelmileg [[pogányság|pogány természetimádók]], majd az [[kora középkor]]tól egyre inkább elterjedt a [[kereszténység]]. [[VIII. Henrik angol király|VIII. Henrik]] királysága után [[Anglikán egyház]]. Manapság erős [[szekularizáció]] és [[iszlám|muzulmán]] bevándorlás. |
|||
|related = [[németek]], [[hollandok]], [[szászok]], tágabb értelemben [[germánok]], genetikailag erősen bekeveredtek a [[dánok]] (Főleg a régi Danelag/Danelaw területén) és [[normannok]]. |
|||
}} |
|||
Az '''angolok''' az [[angol nyelv]]en beszélő, [[Anglia|Angliában]] élő [[etnikum|nép]] tagjai. Anglia az [[Egyesült Királyság]] egyik alkotmányos tagországa. |
|||
Valójában nehéz meghatározni, hogy ''angolok'' megnevezést mikortól kezdve használhatjuk a mai Anglia lakóira. Az [[5. század]]ban, a [[Brit-szigetek]]re történő bevándorláskor három [[germánok|germán]] nép érkezett, amelyek közül a két legnagyobbról, az [[ókori angolok|óangolokról]] és a [[szászok]]ról kapták a nevüket a [[középkor]]i '''[[angolszászok]]''' vagy röviden ''angolok''. Rajtuk kívül a mai angol népesség elődei között megtalálhatók a római kori [[britonok]], a [[vikingek|dán vikingek]] és a [[normannok]]. |
|||
== Az ókori angolok == |
== Az ókori angolok == |
||
A lap 2011. március 27., 17:39-kori változata
Undorító az összes.
Az ókori angolok
Lásd: Ókori angolok
Angol történelem a középkortól
Főleg a hunok által beindított népvándorlási hullám eredményeként a Németalföld és a mai Németország területén élő angol, szász, és jüt törzsek inváziót indítottak a Brit-szigetek ellen, ahonnan a Római Birodalom 407-ben vonta ki légióit. A germán hódítók visszaszorították az itt élő kelta törzseket (a britonokat és pikteket), és – főleg a déli országrészen – számos királyságot alapítottak (Essex, Wessex stb.)
A Britannia területére érkezett népek sem kerülték el az európai kontinens viharait. A 7–8. században megindult viking invázió az angolszász területeket is érintette, a dán vikingek a mai Anglia északkeleti területein hozták létre államszervezetüket, a Danelaw-t, amellyel hosszas háborúskodás után Nagy Alfréd (az egyetlen uralkodó, aki az angol történelemben a "Nagy" előtagot viseli) uralkodó kötött békét, és megkezdődött az angolszász királyságok egyesítése.
Az angol történelem következő fordulópontja az 1066-os normann hódítás, amely majd négy évszázadra francia nyelvű normann királyok fennhatósága alá helyezte Angliát (a hatásuk ma főleg az angol nyelvben mutatható ki).
A Plantagenet-ház uralmának végével a véres rózsák háborúja dúlt az angol nemesi családok között, melyből -nevető harmadikként- a Tudor-ház került ki győztesen és megalapították az angol reneszánszt. Az 1588-as tengeri győzelem után a spanyol Armada felett, Anglia vette át a tengeri nagyhatalom szerepét, és a gyarmatok sorát hozták létre világszerte.
Nagy-Britannia mind a napóleoni háborúk során, mind a két világháború során meg tudta őrizni függetlenségét, és jelentősen hozzájárult ezeknek a fegyveres konfliktusoknak a ma ismert végkimeneteléhez.