„Nagysáp” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a polgármester kérésére törölve.
1. sor: 1. sor:



{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
29. sor: 28. sor:
* Nevének eredete
* Nevének eredete


Neve vitatott eredetű. Talán a sápad, vagy sápaszt igéből vált tulajdonnévvé. Lehet-séges, hogy a Sáp helynév a német eredetű magyar sáf, dézsa, sajtár főnévből alakult át. A Nagy előtag különbözteti meg Nagysápot a történelmi Őrisáptól . Pesty Frigyes a település nevének eredetét a következőképp magyarázta. Régen a helység vizes, tavas volt. Tökéletes lösz medencében fekszik. Neve ezért lett Nagy Sár. (Ez változott utóbb Nagy Sáppá) . A helyi hagyomány szerint a zsellérektől sok adót, nagy sápot szedtek, s emiatt lett a falu neve Nagysáp. Falu csúfoló neve: ˝˝Salátások˝˝ volt, mert húsvét és pünkösd után a nagysápiak mindig salátát árultak a piacokon.
Neve vitatott eredetű. Talán a sápad, vagy sápaszt igéből vált tulajdonnévvé. Lehetséges, hogy a Sáp helynév a német eredetű magyar sáf, dézsa, sajtár főnévből alakult át. A Nagy előtag különbözteti meg Nagysápot a történelmi Őrisáptól . Pesty Frigyes a település nevének eredetét a következőképp magyarázta. Régen a helység vizes, tavas volt. Tökéletes lösz medencében fekszik. Neve ezért lett Nagy Sár. (Ez változott utóbb Nagy Sáppá) . A helyi hagyomány szerint a zsellérektől sok adót, nagy sápot szedtek, s emiatt lett a falu neve Nagysáp.


== Története ==
== Története ==
41. sor: 40. sor:


== Jelene ==
== Jelene ==

* Jelenlegi problémák a településen
„Kevés a belterületi építési telek. Új építési telkek kialakítása, a közművek kiépítése miatt az önkormányzatra nagy terhet róna. Nagyobb vállalkozások megtelepedése az előbbiek miatt nehézkes, vagy egyáltalán nem lehetséges. Ennek következtében ke-vés az iparűzési adóbevétele a településnek, közbiztonsága rossz, az illegális hulladéklerakók nagy száma. Hiányzik az egységes településkép.”


* Legfontosabb lehetőségei
* Legfontosabb lehetőségei
A falu határát a Keleti-Gerecse északnyugat—délkeleti irányú, mindössze 160—250 méter magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak szedi össze, a teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. A dombsorok közötti völgyben található Nagysáp, a tájegység legszebb természeti környezetű települése. A község lakossága állandónak mondható, és területe csak meghatározott népességet tud eltartani. A munkaképes lakosság a környező települések ipari üzemeiben, bányáiban illetve a termelőszövetkezetben talált munkát. A rendszerváltás után mindezek megváltoztak, mert a bányászat megszűnt, az ipari üzemek kapacitása kisebb lett. Kiútként a falusi turizmus megtelepítése látszik reális célnak. Ehhez járul hozzá az attrakciók nagy számú jelenléte és szükséges az itt élők egyetértő magatartása is.
A falu határát a Keleti-Gerecse északnyugat—délkeleti irányú, mindössze 160—250 méter magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak szedi össze, a teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. A dombsorok közötti völgyben található Nagysáp, a tájegység legszebb természeti környezetű települése. A község lakossága állandónak mondható, és területe csak meghatározott népességet tud eltartani. A munkaképes lakosság a környező települések ipari üzemeiben, bányáiban illetve a termelőszövetkezetben talált munkát. A rendszerváltás után mindezek megváltoztak, mert a bányászat megszűnt, az ipari üzemek kapacitása kisebb lett. Kiútként a falusi turizmus megtelepítése látszik reális célnak. Ehhez járul hozzá az attrakciók nagy számú jelenléte és szükséges az itt élők egyetértő magatartása is.


A település 20 km-es körzetében, látványosságok egész sora található meg. Teljes körű felsorolásától eltekinthetünk, de néhány azért megemlítendő:

* A Duna vonala mentén, az ókori limes és a mellette lévő hadiutak körzetében lévő castrumok, őrtornyok maradványai. (Dunaalmás, Nyergesújfalu, Tokod, Esztergom, Pilismarót) Az elkövetkezendő időszakban a világörökség részévé veszik fel és ezután nagyméretű fejlődés várható,
* Esztergomot az ipari, vallási és kulturális központot, a magyar katolikus egy-ház történelmi székhelyét, Szent István születési és koronázási helyét, nem kell bemutatni. Különösen megnőtt a jelentősége a Mária Valéria Híd újbóli megnyitása, valamint a városban lévő termálfürdő (törökfürdő) létesítése óta.
* [[Annavölgy]] a közelmúltban önállósodott község, nagyívű elképzeléseket akar megvalósítani a községben található bányászati emlékeiből,
* [[Bajna|Bajnára]] kirándulás tehető a felújított Sándor-Metternich kastély megtekintésé-re,
* [[Péliföldszentkereszt]] [[Bajót]] határában található. [[13. század]]i [[templom]]ával, kálváriájával. Jelenleg szalézi rendház található itt. (országos búcsújáróhely)

* Nagysáp községet megkerüli az országos kék-túra 11. számú útvonala (természeti látnivalók sorával). A község és [[Bajót]] község határvonala közelében található az Öreg kő, ahol a diluviális (jégkorszaki) létet, meghatározó tényezőket tudták meghatározni a kutatók a 20. század derekán. A község az általános infrastruktúrákkal rendelkezik, de a turisztikai infrastruktúrái hiányoznak (szállás, vendéglő, információk) Eddig az igények hiányában nem fejlesztették őket. E követelmények megvalósíthatók, de nagyarányú invesztíciókat (beruházásokat) igényelnek.


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==

A lap 2011. március 24., 19:01-kori változata

Nagysáp
Nagysáp címere
Nagysáp címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
KistérségDorogi
Jogállásközség
Irányítószám2524
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség1401 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 05″, k. h. 18° 36′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 05″, k. h. 18° 36′ 06″
Nagysáp (Komárom-Esztergom vármegye)
Nagysáp
Nagysáp
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Nagysáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysáp témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagysáp község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben található.

Fekvése

A Gerecse hegység északkeleti részén a bajnai völgyben helyezkedik el. Megközelíthető a Tát-Tatabánya közötti közúton. Tatabányától 30 km-re, Táttól 7 km-re, Dorogtól 13 km-re, Esztergom-tól 17 km távolságra van. Vasútállomása nincs.

A 170 m tengerszint feletti átlagos magasságban megtelepült falu határát a Keleti-Gerecse ÉNy—DK-i irányú, mindössze 160–250 m magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak és az Öreg-árok gyűjti össze. Területének döntő többségét szántóföldek foglalják el, a helyenként vízmosásokkal felszabdalt dombokon szőlőket, legelőket és kisebb erdőt találunk. A Gerecse hegység leszakadt rögei: nyugatról az Öreg hegy, a Domonkos hegy, a Som-berek, a Lukas kő, melyek kelet felé lejtenek. A teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye.

  • Éghajlata

Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz, de már közel a mérsékelten meleg éghajlati típushoz. A napsütés éves összege: 1970 – 1980 óra között van. Nyáron 770 óra, télen mintegy 190 óra napfénytartamra lehet számítani. Az éves középhőmérséklet 9, 7 Co körül van, a tenyészidőszaké 16 és 16, 5 Co között. A csapadék évi összege általában 600 mm körüli, de nyugaton ennél több (600-650 között). Leggyakrabban északi, északnyugati irányból fúj a szél. A völgyek réti öntéstalaján szántóföldi művelést folytatnak, de a vizenyős területek rétjein szálas takarmányt termesztenek. Hagyományos gazdasági tevékenység a ga-bonatermelés, bortermelés, az erdőgazdálkodás, és az állattenyésztés.

  • Nevének eredete

Neve vitatott eredetű. Talán a sápad, vagy sápaszt igéből vált tulajdonnévvé. Lehetséges, hogy a Sáp helynév a német eredetű magyar sáf, dézsa, sajtár főnévből alakult át. A Nagy előtag különbözteti meg Nagysápot a történelmi Őrisáptól . Pesty Frigyes a település nevének eredetét a következőképp magyarázta. Régen a helység vizes, tavas volt. Tökéletes lösz medencében fekszik. Neve ezért lett Nagy Sár. (Ez változott utóbb Nagy Sáppá) . A helyi hagyomány szerint a zsellérektől sok adót, nagy sápot szedtek, s emiatt lett a falu neve Nagysáp.

Története

Már az őskor óta lakott hely, a régészeti leletek szerint. A Kerekdomb-majorban őskori cserepeket találtak. Órisápon bronzkori cserepek és urnasírok maradványai kerültek elő. Avar és kelta edénytöredékek szintén találhatók a falu határában. Római edények és , sőt római telep nyomára is bukkantak. A Gedáshegyen (Gedás-domb) Árpád-kori sáncok maradványai vannak. Írásos nyomuk nem maradt.

Megmaradt, s még a XVIII. században is látható volt a község Szent Mártonról elnevezett temploma, amelynek maradványai az 1701. és 1732. évi főesperesi vizsgálatok idején még láthatók voltak. Ennek alapjaira Sándor Mihály építtet 1732 és 1735 között új templomot. Ezt azonban 1887-ben villámcsapás elpusztította. Helyét ma kereszt jelöli.

A település első okleveles említése 1248-ból való. Középkori magva Úrsáp (Órisáp) és a Gedás-dombi Baár-Kalán nemzetség megerősített szálláshelye. Királyi birtok volt. Plébániája középkori eredetű. A falut a török elpusztítja. 1688-tól Bajna filiája. 1701-ben 10–15 katolikus és 200 kálvinista él a faluban. Az 1755-ös visitatio canonica szerint már 237 katolikus.

A Metternich-család emeli a jelenlegi templomot 1899- ben, felhasználva a régi faragott köveit is.

Jelene

  • Legfontosabb lehetőségei

A falu határát a Keleti-Gerecse északnyugat—délkeleti irányú, mindössze 160—250 méter magas löszös dombhátai jellemzik. A határában eredő kisebb patakok vizét a Bajnai-, a Bajóti-patak szedi össze, a teraszos eróziós völgyek feldarabolták a térszint, és medencedombsággá formálták. A sűrű völgyhálózat a nagyméretű erózió következménye. A dombsorok közötti völgyben található Nagysáp, a tájegység legszebb természeti környezetű települése. A község lakossága állandónak mondható, és területe csak meghatározott népességet tud eltartani. A munkaképes lakosság a környező települések ipari üzemeiben, bányáiban illetve a termelőszövetkezetben talált munkát. A rendszerváltás után mindezek megváltoztak, mert a bányászat megszűnt, az ipari üzemek kapacitása kisebb lett. Kiútként a falusi turizmus megtelepítése látszik reális célnak. Ehhez járul hozzá az attrakciók nagy számú jelenléte és szükséges az itt élők egyetértő magatartása is.


Nevezetességei

  • rk. teplom
  • ref. templom
  • A Gerecse vonulatai, völgyei

Képtár

Források

  • Bárdos Dezső: Sóhivatal Győr, 1998-2000 (kézirat)
  • Komárom-Esztergom megye kézikönyve (ALFADAT-CEBA Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-11-7

Hivatkozások

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagysáp&oldid=9437807”