„1948. évi nyári olimpiai játékok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor: | 23. sor: | ||
|bronzérem =138 |
|bronzérem =138 |
||
<!--magyar résztvétel--> |
<!--magyar résztvétel--> |
||
|magyar sportolók =128 |
|magyar sportolók =128 (107-21) |
||
|magyar zászlóvivő =[[Németh Imre]] |
|magyar zászlóvivő =[[Németh Imre]] |
||
|magyar aranyérem =10 |
|magyar aranyérem =10 |
A lap 2011. március 24., 15:19-kori változata
XIV. nyári olimpia | |||||
Fájl:London 1948.gif | |||||
Adatok | |||||
Rendező | London, Egyesült Királyság | ||||
Nemzetek | 59 | ||||
Sportolók | 4104 (3714 férfi és 390 nõ) | ||||
Versenyszámok | 17 sportág, 136 versenyszám | ||||
Megnyitóünnepség | 1948. július 29. | ||||
Záróünnepség | 1948. augusztus 14. | ||||
Hivatalos megnyitó | VI. György brit király | ||||
Sportolói eskü | Don Finlay | ||||
Olimpiai fáklya | John Mark | ||||
| |||||
Magyar részvétel | |||||
Sportolók | 128 (107-21) | ||||
Zászlóvivő | Németh Imre | ||||
| |||||
Pontszám | 199 | ||||
|
Az 1948. évi nyári olimpiai játékok – a XIV. Nyári olimpia – helyszíne London volt.
A második világháború miatt tizenkét éves szünet volt a négyévenként megrendezett olimpiák sorában. Az elmaradt 1940-es és 1944-es nyári olimpia csak sorszámot kapott. Az 1940-es, XII. nyári olimpia rendezésére eredetileg – London, majd Tokió lemondása után – Helsinki kapott jogot, a háború kitörése azonban megakadályozta a játékok megrendezését. Szintén elmaradt a XIII. nyári olimpia, melynek rendezésére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nyolc város[1] közül – szavazással – Londont választotta ki. A második világháború utáni első olimpia rendezésére hat város[2] pályázott, de a NOB a rendezési jogot szavazás nélkül Londonnak ítélte.
A háborúban vesztes Németország nem kapott meghívót, Japán nem fogadta el, a szovjetek pedig még kitartottak elszigeteltségük mellett.
A versenyeket 1948. július 29-e és augusztus 14-e között bonyolították le, és rajtuk ötvenkilenc ország négyezer-száznégy sportolója vett részt.
Érdekességek
- A női atlétikaversenyek kiemelkedő alakja, a 30 éves holland Fanny Blankers-Koen négy aranyérmet nyert. 1936. évi nyári olimpiai játékok-on 18 évesen magasugrásban 6. lett.
- A játékok történetében először fordult elő, hogy egyetlen férfi atléta sem nyert két bajnoki címet.
- Drámai pillanatokban bővelkedett a nehéz terepen lebonyolított maratoni futás. A stadionba elsőkén a belga Étienne Gailly érkezett, de annyira kimerülten, hogy végül ketten is megelőzték.
- Ez volt az utolsó olimpia, amelyen művészeti versenyeket is rendeztek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése szerint ezután a játékokkal párhuzamosan rendezett kulturális kiállításokkal, művészeti bemutatókkal színesítik az olimpia programját.
- A férfi torna lólengés számában három finn tornász azonos pontszámmal végzett az első helyen, így mindhárman aranyérmet kaptak. A ma érvényes szabályozással ellentétben a második és harmadik helyezettet akkor is megállapították, ha többen végeztek az első helyen, így ezen az olimpián lólengésben öt érmet adtak ki.
- Meglepetésre a női atlétika súlylökés és diszkoszvetés számát Micheline Ostermayer francia zongoraművésznő nyerte.
- A díjlovaglás csapatversenyét eredetileg Svédország csapata nyerte, 1949-ben a Nemzetközi Lovas Szövetség javaslatára azonban a győztes csapatot utólag törölték az indulók listájáról és megfosztották bajnoki címétől. A döntés hátterében az állt, hogy – 1952-ig – a szabályok szerint díjlovaglásban csak tiszti állományban lévők indulhattak, és a svéd csapat egyik tagjáról a Nemzetközi Lovas Szövetség kiderítette, hogy nem tiszti állományú volt, hanem csak altiszti.
Magyar vonatkozások
- Egyéni számban Elek Ilona volt az egyedüli, aki meg tudta védeni tizenkét évvel korábbi bajnoki címét. Az 1936. évi olimpia aranyérmesei közül Gerevich Aladár és Berczelly Tibor férfi kardvívásban, továbbá a csehszlovák Jan Brzak kenu kettesben ismét olimpiai bajnok lett.
- Az összesen hétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, Gerevich Aladár ezen az olimpián nyerte egyetlen egyéni bajnoki címét.
- Papp László ökölvívó kiemelkedő - háromszoros olimpiai bajnok - sportkarriere itt kezdődött.
- Tatán 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét a sportolók részére, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra.
Résztvevő nemzetek
A háborúban vesztes országok közül nem hívták meg Németországot és Japánt. A játékokon a következő ötvenkilenc nemzet vett részt (közülük tizennégy első alkalommal):
|
|
|
Olimpiai versenyszámok
Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százötven versenyszámot rendeztek. A férfi torna lólengés számában az első helyen hármas holtverseny alakult ki, így ebben a számban három olimpiai bajnokot avattak. A művészeti versenyek díjazottjait nem feltüntető éremtáblázatban így százharminchat versenyszám százharmincnyolc aranyérmese szerepel.
A hivatalos program a következő versenyszámokat tartalmazta:
Versenyszámok az 1948. évi nyári olimpiai játékokon | ||||||
Sportág, szakág | Egyéni | Csapat | nyílt | |||
férfi | női | férfi | női | összesen | ||
Atlétika | 22 | 8 | 2 | 1 | 0 | 33 |
Birkózás | 16 | 0 | 0 | 0 | 0 | 16 |
Evezés | 1 | 0 | 6 | 0 | 0 | 7 |
Gyeplabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
Kajak-kenu | 4 | 1 | 4 | 0 | 0 | 9 |
Kerékpározás | 3 | 0 | 3 | 0 | 0 | 6 |
Kosárlabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
Labdarúgás | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
Lovaglás | 3 | 0 | 3 | 0 | 0 | 6 |
Műugrás | 2 | 2 | 0 | 0 | 0 | 4 |
művészeti versenyek | 0 | 0 | 0 | 0 | 14 | 14 |
Ökölvívás | 8 | 0 | 0 | 0 | 0 | 8 |
Öttusa | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
Sportlövészet | 4 | 0 | 0 | 0 | 0 | 4 |
Súlyemelés | 6 | 0 | 0 | 0 | 0 | 6 |
Torna | 7 | 0 | 1 | 1 | 0 | 9 |
Úszás | 5 | 4 | 1 | 1 | 0 | 11 |
Vitorlázás | 1 | 0 | 4 | 0 | 0 | 5 |
Vívás | 3 | 1 | 3 | 0 | 0 | 7 |
Vízilabda | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
Összesen | 86 | 16 | 31 | 3 | 14 | 150 |
Éremtáblázat
Harminchét ország nyert érmet. A házigazda brit csapat az éremtáblázaton a tizenkettedik helyen végzett. Az éremtáblázat a művészeti versenyek díjazottjait nem tünteti fel.
(A táblázatban a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes oszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.)
1. | Egyesült Államok (USA) | 38 | 27 | 19 | 84 |
2. | Svédország (SWE) | 16 | 11 | 17 | 44 |
3. | Franciaország (FRA) | 10 | 6 | 13 | 29 |
4. | Magyarország (HUN) | 10 | 5 | 12 | 27 |
5. | Olaszország (ITA) | 8 | 11 | 8 | 27 |
6. | Finnország (FIN) | 8 | 7 | 5 | 20 |
7. | Törökország (TUR) | 6 | 4 | 2 | 12 |
8. | Csehszlovákia (TCH) | 6 | 2 | 3 | 11 |
9. | Svájc (SUI) | 5 | 10 | 5 | 20 |
10. | Dánia (DEN) | 5 | 7 | 8 | 20 |
Összesen | 138 | 135 | 138 | 411 |
---|
Magyar részvétel
Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot. Az ország súlyos nehézségei ellenére sikerült túlszárnyalni az 1936. évi nyári olimpiai játékokon elért eredményt: a magyar sportolók összesen 28 érmet, 10 arany-, 5 ezüst- és 13 bronzérmet nyertek. A helyezések alapján számított 199 olimpiai pont 65-tel több mint az előző olimpián elért eredmény.
A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1948. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
Jegyzetek
Források
- olympic-museum.de: Hivatalos jelentés az 1948. évi nyári olimpiáról (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. március 11.)
- olympic.org: London 1948 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 21.)
- mob.hu: London, 1948 (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 21.)
- sports-reference.com: 1948 London Summer Games (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. február 21.)
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
- Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
- Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.