„Frank Wedekind” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
NyenyecBot (vitalap | szerkesztései)
a '{{csonk-életrajz}}' -> '{{csonk-dátum|csonk-életrajz|2006 májusából}}'
Thijs!bot (vitalap | szerkesztései)
a robot Adding: es:Frank Wedekind
17. sor: 17. sor:
{{csonk-dátum|csonk-életrajz|2006 májusából}}
{{csonk-dátum|csonk-életrajz|2006 májusából}}


[[en:Frank Wedekind]] [[de:Frank Wedekind]] [[eo:Frank Wedekind]] [[fr:Frank Wedekind]] [[he:פרנק ודקינד]] [[hr:Frank Wedekind]] [[ja:フランク・ヴェーデキント]] [[nl:Frank Wedekind]] [[no:Frank Wedekind]] [[pl:Frank Wedekind]] [[sv:Frank Wedekind]]
[[en:Frank Wedekind]] [[de:Frank Wedekind]] [[eo:Frank Wedekind]] [[es:Frank Wedekind]] [[fr:Frank Wedekind]] [[he:פרנק ודקינד]] [[hr:Frank Wedekind]] [[ja:フランク・ヴェーデキント]] [[nl:Frank Wedekind]] [[no:Frank Wedekind]] [[pl:Frank Wedekind]] [[sv:Frank Wedekind]]

A lap 2006. október 26., 00:40-kori változata

Frank Wedekind

Frank Wedekind (teljes nevén: Frank Robert Wedekind) (Hannover, 1864. július 24. - München, 1918. március 9., német drámaíró.

Stílusa, jelentősége

Wedekind stílusa expresszionista, szecessziós, de a jelenetek ábrázolásában gyakran naturalisztikus: ezek csak egymásutánjukban keltenek groteszk hatást. Strindberggel együtt őt nevezhetjük az expresszionizmus előfutárának. Brechtre, Ödön von Horváthra, Ernst Tollerre, Lion Feuchtwangerre is hatott.

Ifjúsága

Német orvos és magyar színésznő fiaként született. A család sokat utazott. Wedekind az ifjúságát Párizsban töltötte, de megfordult Svájcban is. Újságíró, kabaré igazgatója, az alvilág tagja, börtöntöltelék.

Művei

Első darabját (A tavasz ébredése (Frühlings Erwachen ) 1891-ben írta. A szenteskedő, polgári tisztességben megőszült felnőttek érzéketlensége miatt a serdülők ébredő szexuális ösztöneiket torz módon élik ki: Johannes az Ernsttel való csókolózásban, Melchior és Wendla brutális, érzelem nélküli szexben. Wendla, akit anyja a gólyamesével hülyít, belehal a gyermekszülésbe, de csak a bába abortív szerei miatt. Melchiort kicsapják egy affér miatt a gimnáziumból, apja javítóintézetbe adja. A félállati körülmények közt élő gyerekek közül Melchior megszökik. A temetőben a félőrült fiú előtt megjelenik öngyilkos barátja, Moritz és egy álarcos, akik Melchior énjének ilyen meg olyan oldalai: Moritz az öngyilkosságra csábítja ( " Nyújtsd a kezedet. " ), az álarcos a társadalomba, emberek közé vinné, s Melchior vele megy el, azaz "beilleszkedik a társadalomba". Nagy siker és botrány. A következő években Wedekind színészként is fellépett saját darabjaiban.

  • 1895: A föld szelleme (Erdgeist), majd folytatása, a Pandora szelencéje (Die Büchse der Pandora, 1904) egy vonzó, romlott nőről, Luluról, akinek senki sem tud ellenállni, s akit végül Hasfelmetsző Jack öl meg Londonban. A darabból Alban Berg írt operát Lulu címmel.
  • A következő darabjai: A kamaraénekes (Der Kammersänger, 1899), Muzsika (Musik, 1906), Haláltánc (Totentanz, 1906), Franziska (1910) is Wedekind örök témáját, a férfi és nő torzult viszonyát ábrázolják. Wedekind nem tudott meglenni nők nélkül. Nőalakjai gyakran szinte démoni szörnyetegek.
  • Keith márki (Die Marquis von Keith, 1900) egy Hlesztakov-forma szélhámos társasági karrierjéről szól.
  • További darabjai: Nicolo király, avagy ilyen az élet (König Nicolo, or So ist das Leben, 1902), Die Zensur (1908), Wetterstein-kastély (Schloss Wetterstein, 1910), Bismarck (1916), Herakles (1917) stb.