„Galambóc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a link jav.
47. sor: 47. sor:


== Történelem ==
== Történelem ==
Galambóc vára helyén egykor ''Columbaria'' római erőd állott. A várat a ráczok (későbbi szerbek) építették, [[1334]]-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. [[1387]]-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először [[1391]]-ben foglalta el, de ekkor még [[Perényi Péter]] visszafoglalta. A szerb várat [[1427]]-ben szerződéssel szerezte meg [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért.
Galambóc vára helyén egykor ''Columbaria'' római erőd állott. A várat a ráczok (későbbi szerbek) építették, [[1334]]-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. [[1387]]-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először [[1391]]-ben foglalta el, de ekkor még [[Perényi Péter (országbíró)|Perényi Péter]] visszafoglalta. A szerb várat [[1427]]-ben szerződéssel szerezte meg [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond]] király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért.
[[1428]]-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. [[1458]]-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. [[1481]]-ben [[Kinizsi Pál]] foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. [[1688]]-ban [[Nándorfehérvár]] eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.
[[1428]]-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. [[1458]]-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. [[1481]]-ben [[Kinizsi Pál]] foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. [[1688]]-ban [[Nándorfehérvár]] eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.


A lap 2011. március 22., 16:03-kori változata

é. sz. 44,6510°, k. h. 21,6383°

Galambóc (Голубац/Golubac)
Galambóc vára
Galambóc vára
Galambóc címere
Galambóc címere		 Galambóc zászlaja
Galambóc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetBraničevo
Rangközség/községközpont
Irányítószám12 223
Körzethívószám012
RendszámPO
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület368 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 39′, k. h. 21° 38′Koordináták: é. sz. 44° 39′, k. h. 21° 38′
Galambóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galambóc témájú médiaállományokat.


Galambóc (szerbül: Голубац/Golubac, németül: Taubenberg, törökül: Gögerdsinlik) falu és község Szerbiában.

Földrajz

Újmoldovával átellenben, közvetlenül a Duna jobb partján, a Vaskapu-szorosnál fekszik. Galambóc községhez 24 falu tartozik.

Történelem

Galambóc vára helyén egykor Columbaria római erőd állott. A várat a ráczok (későbbi szerbek) építették, 1334-ben Károly Róbert hódította meg hadjárata során. 1387-ben Lázár szerb fejedelem ostromolta. A török először 1391-ben foglalta el, de ekkor még Perényi Péter visszafoglalta. A szerb várat 1427-ben szerződéssel szerezte meg Zsigmond király, de annak szerb kapitánya a töröknek adta át 12 000 aranyért. 1428-ban Zsigmond ostrom alá vette, de a szultán serege felszabadította, és a király is alig menekült meg. 1458-ban Mátyás serege ostromolta, de a belharcok miatt kénytelen volt az ostromot félbeszakítani. 1481-ben Kinizsi Pál foglalta el, de nemsokára megint török kézre került. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. Festői romjai a Duna partján állnak Galambóc mellett.

A Magyarország első katonai felmérése során készült térkép a környékről. A balszélen, a sziget alatt Galambóc, tőle jobbra, a Vaskapu-szoros bejáratánál a vár.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Galambóc&oldid=9428288”