„Hunok csatája” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 3. sor: | 3. sor: | ||
== A mű születése == |
== A mű születése == |
||
Carolyne von Wittgenstein 1855-ben ajándékozta meg Lisztet egy festményreprodukcióval, amely Wilhelm von Kaulbach, divatos német festő történelmi témájú képét, a ''Hunok csatájá''t ábrázolta. A festmény a 451-ben lezajlott [[Catalaunumi csata|catalaunumi ütközetet]], a [[hunok]] és a [[Római Birodalom|Nyugatrómai Birodalom]] között vívott hatalmas csatát ábrázolta – szimbolikus formában. Lisztet megragadta a kép, amelyben a mélyen vallásos Liszt a pogányság és a kereszténység küzdelmét látta. Liszt egyébként nem nagyon értett a képzőművészethez, annak ellenére, hogy számos műve született ilyen alkotások nyomán, francia műveltsége ellenére hidegen hagyták a haladó francia festők művei is. |
Carolyne von Wittgenstein 1855-ben ajándékozta meg Lisztet egy festményreprodukcióval, amely Wilhelm von Kaulbach, divatos német festő történelmi témájú képét, a ''Hunok csatájá''t ábrázolta. A festmény a 451-ben lezajlott [[Catalaunumi csata|catalaunumi ütközetet]], a [[hunok]] és a [[Római Birodalom|Nyugatrómai Birodalom]] között vívott hatalmas csatát ábrázolta – szimbolikus formában. Lisztet megragadta a kép, amelyben a mélyen vallásos Liszt a pogányság és a kereszténység küzdelmét látta. Liszt egyébként nem nagyon értett a képzőművészethez, annak ellenére, hogy számos műve született ilyen alkotások nyomán, francia műveltsége ellenére hidegen hagyták a haladó francia festők művei is. Lisztre olyan benyomást gyakorolt Kaulbach festménye, hogy a festő valamennyi történelmi alkotását meg akarta zenésíteni előbb ''Világtörténet képekben és hangokban'', majd ''A történelem drámája'' címmel. Arra gondolt, hogy egy költőt kér fel a program megírásához, de ez nem valósult meg, még előszót sem írt a partitúrához. Később – jóváhagyásával – barátja, Richard Pohl írt előszót, amely az Összkiadásban jelent meg. |
||
== A zene == |
== A zene == |
||
A lap 2011. március 22., 13:58-kori változata
A Hunok csatája (német címe Hunnenschlacht) Liszt Ferenc 1857-ben komponált szimfonikus költeménye, amelyet Wilhelm von Kaulbach német festő azonos című festménye ihletett. A mű bemutatója 1857-ben volt Weimarban, és 1861-ben adták ki Lipcsében. Műjegyzékszáma: S.105.
A mű születése
Carolyne von Wittgenstein 1855-ben ajándékozta meg Lisztet egy festményreprodukcióval, amely Wilhelm von Kaulbach, divatos német festő történelmi témájú képét, a Hunok csatáját ábrázolta. A festmény a 451-ben lezajlott catalaunumi ütközetet, a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között vívott hatalmas csatát ábrázolta – szimbolikus formában. Lisztet megragadta a kép, amelyben a mélyen vallásos Liszt a pogányság és a kereszténység küzdelmét látta. Liszt egyébként nem nagyon értett a képzőművészethez, annak ellenére, hogy számos műve született ilyen alkotások nyomán, francia műveltsége ellenére hidegen hagyták a haladó francia festők művei is. Lisztre olyan benyomást gyakorolt Kaulbach festménye, hogy a festő valamennyi történelmi alkotását meg akarta zenésíteni előbb Világtörténet képekben és hangokban, majd A történelem drámája címmel. Arra gondolt, hogy egy költőt kér fel a program megírásához, de ez nem valósult meg, még előszót sem írt a partitúrához. Később – jóváhagyásával – barátja, Richard Pohl írt előszót, amely az Összkiadásban jelent meg.
A zene
Források
- Hamburger Klára: Liszt Ferenc zenéje. Balassi Kiadó, Budapest, 2010. 175–178. old. ISBN 978-963-506-835-7
- Hamburger Klára: Liszt kalauz. Zeneműkiadó, Budapest, 1986. 64–68. old. ISBN 963 330 605 1
Külső hivatkozások
Liszt Ferenc szimfonikus költeményei | ||
|---|---|---|
 | ||