Etelköz

Etelköz történeti-földrajzi fogalom, melyet az Árpád népe által a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak. Az elnevezés egyetlen forráson, Bíborbanszületett Konstantin A Birodalom kormányzása című művén alapul (Aτελκoυζoυ, Aτελ και Oυζoυ.., ejtsd: Atelkuzu, Atel ke uzu).

Földrajzi helye

Arról, hogy a név pontosan mely földrajzi helyet jelöli, sok vita folyt, de más középkori szerzők műveit is figyelembe véve Etelköz fekvése elég pontosan behatárolható.

A császár művének 38. fejezetében a következőt írja:

„A besenyők földjét, melyen abban az időben a turkok laktak, az ott levő folyók neve szerint nevezik. Ezek a folyók: az első a Barukh, a második a Kubu, a harmadik a Trullosz, a negyedik a Brutosz, az ötödik a Szeretosz.”

A 40. fejezetben:

„Az a tartomány, melyet előbb bírtak a turkok, az azt átszelő folyam neve szerint Etelnek és Kuzunak neveztetik, és ott most a besenyők laknak.” (Vári Rezső 19. század végi fordítása)

Az így meghatározott földrajzi helyet Budai Ésaiás 1811-ből származó átírása nyomán nevezik a magyar történészek Etelköznek, és a feltételezések szerint az elnevezés a Don folyót vagy általában folyóvizet jelentő ótörök eredetű etel és a magyar -köz szó összetételével keletkezett. (A Volga ótörök neve is Etil volt, a kazárok Volga-menti fővárosát pedig Itilnek nevezték.) A császár a földrajzi hely meghatározásához öt folyónevet ad meg. Vita a régi folyónevek azonosítása körül keletkezett, de legvalószínűbb megfeleltetésük a következő:

• Barukh = Dnyeper (A "barukh" héber eredetű szó, jelentése "áldott". Bíborbanszületett Konstantin híres művét görögül írta, de jól ismerte a Bibliát, amelyben szintén szerepel ez a szó. A Barukh megnevezés eredhet a zsidó vallást felvevő kazároktól is.)
• Kubu = Bug (de lehet az az Azovi-tengerbe ömlő Kubány is)
• Trullosz = Dnyeszter (ez a "Danaszter" besenyő neve, tehát itt nyilván a Dnyeszterről van szó),
• Brutosz = Prut (több történész szerint is azonos a mai Románia és Moldova közötti határfolyóval, a Pruttal); és
• Szeretosz = Szeret (A romániai Moldvában ma is létezik a Szeret folyó, mellette laknak a csángók)

Elfoglalásának időpontja

Az Etelközzel kapcsolatos kérdéskör nem merül ki a földrajzi hely meghatározásában. Etelköz Árpád népének utolsó hazája volt a honfoglalás előtt. Itt folytak le olyan fontos események, mint például a vérszerződés, vagy egyes vélemények szerint a kavarok – a szakirodalomban sokszor helytelenül kabaroknak vagy kóboroknak nevezett kazár népcsoport – csatlakozása. Etelköz fontos a magyar-szláv érintkezés kezdetének meghatározásában is. A kutatásnak tehát ki kellett terjednie arra is, hogy Árpád népe mikor költözött át Levédiából Etelközbe. Mivel a történész császár művében semmiféle támpontot nem nyújt egy időrend felállítására, ebben a kérdésben talán még nagyobb a bizonytalanság, mint a földrajzi hely meghatározásában.

Kutatói vélemények

A korszak meghatározó kutatói között Etelköz földrajzi helyével és Etelköz elfoglalásának idejével kapcsolatban a következő vélemények fordultak elő:

	Etelköz földrajzi elhelyezkedése	Etelköz elfoglalásának ideje
Vámbéry Ármin (1895)	a Volga és a Dnyeper között	–
Hóman Bálint (1908)	a Dnyeper és a Duna között	–
Bartha Antal (1968)	az Al-Duna és a Dnyeper között	820
Győrffy György (1996)	a Dnyepertől nyugatra	860
Róna-Tas András (1996)	a Duna és a Dnyeper között	670

Felhasznált források

• Erdélyi István: Őseink nyomában – A magyar őstörténet kutatása a 20. században, Masszi Kiadó, 2004, ISBN 963945446X
• A magyar honfoglalás kútfői (szerkesztette: Pauler Gyula és Szilágyi Sándor), Magyar Tudományos Akadémia – 1900