„B. Nagy Margit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Imreh István (történész)|
egyért2
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a művészettörténészről|Nagy Margit (egyértelműsítő lap)}}
'''B. Nagy Margit''', Benkőné ([[Gyoma]], [[1928]]. [[május 4.]]- [[Budapest]], [[2007]]. [[március 4.]]) magyar művészettörténész. [[Benkő Samu]] felesége.
'''B. Nagy Margit''', Benkőné ([[Gyoma]], [[1928]]. [[május 4.]] [[Budapest]], [[2007]]. [[március 4.]]) magyar művészettörténész. Férje, [[Benkő Samu]] művelődéstörténész.


== Életútja ==
== Életútja ==

A lap 2011. március 15., 17:52-kori változata

B. Nagy Margit, Benkőné (Gyoma, 1928. május 4.Budapest, 2007. március 4.) magyar művészettörténész. Férje, Benkő Samu művelődéstörténész.

Életútja

Középiskolát Kecskeméten és Marosvásárhelyt végzett, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem bölcsészhallgatója (1946-50), majd tanársegédje (1950-52). Az egyetemről való eltávolítása után a Román Akadémia ko­lozsvári fiókjának kutatójaként került az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) egykori, az A­ka­démiai Fiók kezelésébe került levéltárába, nyugalomba vonulásáig kutatója, majd főkutatója a kolozsvári Akadémiai Fiók Történeti és Régészeti Intézetének.

Munkássága

Első cikkét Vajdahunyad váráról az Utunk (1956/33) közölte. A Kelemen-emlékkönyvben (1957) a bethlenszentmiklósi kastély építéstörténetéről írt tanulmányával szerepelt. Műtörténeti elemzéseiben a levéltári források feldolgozását kötötte össze helyszíni tanulmányozással. Így elevenítette fel a kolozsvári Bánffy-palota és a hadadi Wesselényi-kastély barokk építkezéseit (Studii şi Cercetări de Istoria Artei 1966/1 és 1967/2), mutatatta be Kolozsvár XIX. század eleji városrendezését (Korunk 1967/1), ismertette a klasszicizmus és a romantika kolozsvári építészmestereit (Korunk Évkönyv 1973).

A székelykapu eredetéről és múltjáról írt összefoglaló tanulmányt (Hargita Kalendárium 1972). Részt vett Erdély műemlék-topográfiájának elkészítésében. Célratörő rendszerességét méltatva, Jakó Zsigmond így jellemezte művészettörténeti munkásságának jelentőségét: "...új témákat szólaltatott meg kutatásunkban. A műalkotások és mestereik történetének hagyományosan művelt témái mellett nála jelentkezik először szakirodalmunkban kutatási tárgyként, egyebektől eltekintve, a munkaszervezet, a művészet és az alkotó ember kapcsolata a társadalommal, a megrendelő, a tervező és a kivitelező bonyolult viszonya, a városrendezés vagy a helyi művészeti központok kérdéscsoportja."

Művei

  • Reneszánsz és barokk Erdélyben (Művészettörténeti tanulmányok, 1970);
  • Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták (XVII-XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak, 1973);
  • Stílusok, művek, mesterek (1977); sajtó alá rendezi Kelemen Lajos tudományos hagyatékát (I. kötete: Művészettörténeti tanulmányok. Szabó T. Attila bevezető tanulmányával, 1978).
  • Awarenzeitliche Gräberfelder im Stadtgebiet von Budapest. (Budapest : Magyar Nemzeti Múzeum; MTA Régészeti Intézete, 1998)

Emlékezete

Stílusok, művek, mesterek, Erdély művészete : 1690-1848 címmel 2009-ben marosvásárhelyi Kultúrpalotában B. Nagy Margit művészettörténész tiszteletére emlékkonferenciát rendeztek erdélyi és magyarországi művészettörténészek.[1]

Irodalom

  • Szőcs István: Pallérozódás és pallériasság Erdélyben. Igaz Szó, 1970/10.
  • Debreczeni László: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Utunk, 1970/43;
  • Debreczeni László: Régi erdélyi épületekről – egykori leltárírók szemével. Utunk, 1974/3.
  • Entz Géza: B. Nagy Margit: Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti Értesítő, Bp. 1971/3.
  • Balogh Edgár: Száraz leltárak színes káprázata. A Hét 1973/41.
  • Komlovszki Tibor: B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Irodalomtörténeti Közlemények, Bp. 1977/5.
  • Balogh Ferenc: Forrás a műelemzéshez. A Hét 1978/22.
  • Imreh István: Jegyzetek művészekről és mesterekről. Utunk 1978/42.
  • Jakó Zsigmond: Nyersmérleg félúton. B. Nagy Margit köszöntése. Korunk 1978/10.

Források