„Kerti izsóp” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: la:Hyssopus
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.3) (Bot: következő hozzáadása: simple:Hyssop
151. sor: 151. sor:
[[ro:Hyssopus]]
[[ro:Hyssopus]]
[[ru:Иссоп]]
[[ru:Иссоп]]
[[simple:Hyssop]]
[[sv:Isop]]
[[sv:Isop]]

A lap 2011. március 15., 17:19-kori változata

Izsóp
Hyssopus officinalis
Hyssopus officinalis
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Árvacsalán-virágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Hyssopus
Kárpát-medencei faj
  • H. officinalis (Kerti izsóp)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Izsóp témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Izsóp témájú médiaállományokat és Izsóp témájú kategóriát.

Az izsóp (Hyssopus) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó nemzetség. Évelő, gyógynövényként és fűszerként is használják. Népies neve izsópfű. A Kárpát-medencében hagyományosan egyetlen faját, a Hyssopus officinalist termesztik, amely a Földközi-tenger keleti részén és Ázsiában őshonos.

Felhasználása

Fűszerként

Kissé kámforos, fűszeres illatú, enyhén kesernyés ízű fűszernövény. Emésztést segítő hatása miatt számos ország konyhájában használják elsősorban zsíros, nehéz ételek, pecsenyék fűszerezésére, de a burgonya, zeller, petrezselyem, hús- és halsaláták, burgonyás ételek, édességek és likőrök ízesítőjeként is kedvelt. Keserű-mentás ízt kölcsönöz a húsoknak, leveseknek, salátáknak. A salátákba elsősorban a virágját, míg a zsíros hal- és húsételek, vadhúsok bedörzsölésére, nyúlpástétomba, vese- és báránypörköltbe, zöldséglevesbe a levelét alkalmazzák kis mennyiségben, illetve áfonyával együtt gyümölcssalátákba.

Gyógynövényként

Teája izzadásgátló, gyulladáscsökkentő, megfázás elleni, görcsgátló hatása van.

A levelek és virágok főzetét a tüdő, orrüreg és torok gyulladásos betegségeiben alkalmazzák, és külsőleg zúzódások borogatására a dagadás és elszíneződés megakadályozására. Köhögéscsillapító, vérnyomást emelő, asztmás, hurutos panaszok esetén használjuk, de szélhajtó, gyomorerősítő, izzadást csökkentő hatása is van. Magas vérnyomás esetén ellenjavallt.

Illatszerként

Az izsóp a kölnivíz alkotórésze is.

Egyéb felhasználása

A biokertben káposzta közé ültetve magához csalogatja a káposztalepkéket. A hagyományos abszintok egyik gyakori alapanyaga.[1]

Hatóanyagai

Illóolajok (pinokamfon, pinén, kamfén, szekviterpén-alkohol[2]), flavonoidok, cseranyagok, és keserűanyagok (marrubin). Ezenkívül glikozidát, gyantát, cukrot tartalmaz. Jól elzárva tartandó.

Termesztése

Meleg- és napfényigényes, de szinte bármilyen szerkezetű talajon megterem. Magról vagy tőosztással szaporítják, március-áprilisban, illetve májusban. Nevelhetjük cserépben, balkonládában, vagy akár a konyhaablakban is.

A növény föld feletti részét először a virágzás kezdetén, másodszor szeptemberben vághatjuk.

Források

  1. by J. Fritsch: New treatise on the fabrication of liquors with the latest procedures (angol nyelven). Oxygenee Ltd, 1891. (Hozzáférés: 2010. október 10.)
  2. Izsópfű, Hyssopus officinalis, Ipsen, Hyssop

<references>

Sablon:Gyógynövények hatása