„Szigligeti Társaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
A [[trianoni békediktátum]] után a két [[világháború]] közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az [[1920-as évek]] elején [[Karácsonyi János]]t választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére [[Adorján Ármin]], [[Kocsán János]], [[Tabéry Géza]] kapott bizalmat. Főtitkárnak [[Perédy György]]re, titkároknak [[Champier István]]ra és [[Nagy Gusztáv]]ra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már [[jog]]ilag is sikerült a társaság elismertetése.<ref>[http://www.hhrf.org/xantusz/mve_intezmenyek_egyesuletek.html Dávid Gyula: Kulturális és szakmai intézmények, egyesületek]</ref> |
A [[trianoni békediktátum]] után a két [[világháború]] közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az [[1920-as évek]] elején [[Karácsonyi János]]t választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére [[Adorján Ármin]], [[Kocsán János]], [[Tabéry Géza]] kapott bizalmat. Főtitkárnak [[Perédy György]]re, titkároknak [[Champier István]]ra és [[Nagy Gusztáv]]ra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már [[jog]]ilag is sikerült a társaság elismertetése.<ref>[http://www.hhrf.org/xantusz/mve_intezmenyek_egyesuletek.html Dávid Gyula: Kulturális és szakmai intézmények, egyesületek]</ref> |
||
A társaság fő célja 1918 után a [[magyar nyelv]]ű [[irodalom]] és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű [[ |
A társaság fő célja 1918 után a [[magyar nyelv]]ű [[irodalom]] és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű [[évkönyveket]] adtak közre főleg a társaság korai időszakában (1900-as évek). Anyagi lehetőségeiktől függően önálló köteteket is közreadtak.<ref>Hajdúföldön - puszták szerén : elbeszélések / Tokaji Oláh Béla ; [közread. a] Szigligeti Társaság. Nagyvárad : Szigligeti Társ., 1936. 130 p.</ref> |
||
== Szigligeti Alapítvány == |
== Szigligeti Alapítvány == |
||
A lap 2011. március 13., 16:43-kori változata
Szigligeti Társaság 1892-ben alapította Rádl Ödön. Székhely: Nagyvárad.
A trianoni békediktátum után a két világháború közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az 1920-as évek elején Karácsonyi Jánost választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére Adorján Ármin, Kocsán János, Tabéry Géza kapott bizalmat. Főtitkárnak Perédy Györgyre, titkároknak Champier Istvánra és Nagy Gusztávra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már jogilag is sikerült a társaság elismertetése.[1]
A társaság fő célja 1918 után a magyar nyelvű irodalom és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű évkönyveket adtak közre főleg a társaság korai időszakában (1900-as évek). Anyagi lehetőségeiktől függően önálló köteteket is közreadtak.[2]
Szigligeti Alapítvány
1998-ban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata megalapította Szigligeti Alapítványt, hogy az igen szűkös állami támogatás mellett más anyagi forrásból is finanszírozhassa a magyar nyelvű színjátszást.[3]
Jegyzetek és források
- ↑ Dávid Gyula: Kulturális és szakmai intézmények, egyesületek
- ↑ Hajdúföldön - puszták szerén : elbeszélések / Tokaji Oláh Béla ; [közread. a] Szigligeti Társaság. Nagyvárad : Szigligeti Társ., 1936. 130 p.
- ↑ Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1998. április 7.
- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1984. o. ISBN 963-05-6807-1
.svg){kind=small}