„Ruszin görögkatolikus egyház” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
60. sor: 60. sor:
[[pt:Igreja Católica Bizantina Rutena]]
[[pt:Igreja Católica Bizantina Rutena]]
[[ru:Русинская грекокатолическая церковь]]
[[ru:Русинская грекокатолическая церковь]]
[[uk:Русинська візантійська католицька церква]]
[[uk:Русинська греко-католицька церква]]

A lap 2011. március 11., 04:32-kori változata

Ruszin Görög Katolikus Egyház
Valláskeresztény
Felekezetkeleti katolikus
Szertartásbizánci
Nyelvegyházi szláv
Rómához csatlakozott1646
SzékhelySt. John the Baptist Byzantine Catholic Cathedral
A Ruszin Görög Katolikus Egyház weboldala

A Ruszin Görög Katolikus Egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.

Története

1646-ban, mintegy fél évszázaddal a breszti unió után 63 ortodox ruszin pap esküdött hűséget XI. Ince pápának Ungvárott. De még közel száz év telt el az első önálló Munkácsi Görög Katolikus Püspökség felállításáig, mert az új egyház kezdetben az egri egyházmegye fennhatósága alá tartozott.

Az első püspök (De Camelis János József, 18. század első fele) munkája nyomán a munkácsi görög katolikus püspökség joghatósága kiterjedt Máramaros vármegye ruszin lakosságára is; Olsavszky Mihály Mánuel püspök papnevelő intézetet alapított Munkácson; Bacsinszky András püspök működése (19. század) eredményeként Magyarországon jogilag egyenjogú lett a görög katolikus egyház a római katolikussal, valamint magyar görög katolikusok anyanyelvű törekvéseit is támogatta, de elősegítette a ruszin irodalmi nyelv fejlődését is.

A szovjet korszak

Romzsa Tódor püspököt 1947-ben kivégezték, és 1949-ben az egyházmegyét bekebelezte a moszkvai ortodox egyház. 129 pap, akik nem voltak hajlandók áttérni, 1949 folyamán a Gulagra került, és 28 közülük nem tért vissza. Az egyház illegalitásban tevékenykedett tovább annak a mintegy 50 papnak a vezetésével, akik nem kerültek fogságba. 1989-ig egymást követően öt püspök működött illegálisan.,a Szentszék Dudás Miklós Hajdúdorogi Megyéspüspököt nevezte ki egyházmegye apostoli kormányzójának melyet 1947 től haláláig betöltött.

Jelenkor

Az egyház jogi rehabilitálására 1989-ig kellett várni. Az anyagi kárpótlás azonban vontatottan halad, az 1944-es mintegy 400 kárpátaljai templomából az ezredfordulóig alig száz került hozzá vissza.

1991 óta ismét van papképzés Ungvárott. A hívek számát 300 000-re becsülik, akiknek mintegy tizede magyar. A kárpátaljaitól függetlenül a szomszédos Galíciában is működik görög katolikus egyházmegye Lviv központtal, mely az Ukrán Görög Katolikus Egyház része (a kárpátaljai egyházmegye nem része az ukrán egyháznak). A görög katolikus egyház is szószólója a ruszinok nemzeti- és autonómia-jogainak, akárcsak az ortodox ruszin egyház.

Külső hivatkozások