„Szabó Gyula (író)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a romániai magyar íróról szól|Szabó Gyula (egyértelműsítő lap)}}
'''Szabó Gyula''' ([[Homoródalmás]], [[1930]]. [[szeptember 11.]]<ref name="unitkozlony">{{cite journal|last=Sándor Krisztina|title=Eggyel kevesebb az igazakból…|journal=Unitárius Közlöny 2005/1|url=http://panteon.unitarius-halo.net/pdf/szabogyula.pdf}}</ref> – [[Homoródalmás]]<ref name="unitarius.hu">{{cite web|url=http://panteon.unitarius-halo.net/pdf/szabogyula.pdf|title=Elhunyt Szabó Gyula romániai magyar író|first=2004-12-21|publisher=unitarius.hu|accessdate=2010-10-30}}</ref><ref name="erdely.ma">{{cite web|url=http://www.erdely.ma/kultura.php?id=7972&cim=elhunyt_szabo_gyula_romaniai_magyar_iro&autoid=13884&year=2010&month=06&day=03&what=archivum|title=Elhunyt Szabó Gyula romániai magyar író|last=MTI|date=2004-12-21|publisher=erdély.ma|accessdate=2010-10-30}}</ref> vagy [[Kolozsvár]]<ref name="keresztur">{{cite web|url=http://www.keresztur.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&Itemid=187&lang=hu|title=Szabó Gyula, író|last=Fülöp|first=Lajos|publisher=Székelykeresztúr honlapja|accessdate=2010-10-30}}</ref>, [[2004]]. [[december 21.]]) [[Romániai magyarok listája|romániai magyar]] író.
'''Szabó Gyula''' ([[Homoródalmás]], [[1930]]. [[szeptember 11.]]<ref name="unitkozlony">{{cite journal|last=Sándor Krisztina|title=Eggyel kevesebb az igazakból…|journal=Unitárius Közlöny 2005/1|url=http://panteon.unitarius-halo.net/pdf/szabogyula.pdf}}</ref> – [[Homoródalmás]]<ref name="unitarius.hu">{{cite web|url=http://panteon.unitarius-halo.net/pdf/szabogyula.pdf|title=Elhunyt Szabó Gyula romániai magyar író|first=2004-12-21|publisher=unitarius.hu|accessdate=2010-10-30}}</ref><ref name="erdely.ma">{{cite web|url=http://www.erdely.ma/kultura.php?id=7972&cim=elhunyt_szabo_gyula_romaniai_magyar_iro&autoid=13884&year=2010&month=06&day=03&what=archivum|title=Elhunyt Szabó Gyula romániai magyar író|last=MTI|date=2004-12-21|publisher=erdély.ma|accessdate=2010-10-30}}</ref> vagy [[Kolozsvár]]<ref name="keresztur">{{cite web|url=http://www.keresztur.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=212&Itemid=187&lang=hu|title=Szabó Gyula, író|last=Fülöp|first=Lajos|publisher=Székelykeresztúr honlapja|accessdate=2010-10-30}}</ref>, [[2004]]. [[december 21.]]) [[Romániai magyarok listája|romániai magyar]] író.
{{idézet 2|Szellemünk alaptermészete a nyugtalanság, s ebbõl az áll elõ, hogy hol az élõk háborgatják a holtakat, hol a holtak az élõket, és valóság lesz a »szellemjárás« még akkor is, ha csak lábszárcsontokat tesz-vesz az eleven kutató szellem. Sokáig az örök életet is ilyennek hittük-képzeltük: a test a lábbal együtt elporlik, de a szellem örökké jár s vándorol.|Szabó Gyula<ref name="unitkozlony" />}}
{{idézet 2|Szellemünk alaptermészete a nyugtalanság, s ebbõl az áll elõ, hogy hol az élõk háborgatják a holtakat, hol a holtak az élõket, és valóság lesz a »szellemjárás« még akkor is, ha csak lábszárcsontokat tesz-vesz az eleven kutató szellem. Sokáig az örök életet is ilyennek hittük-képzeltük: a test a lábbal együtt elporlik, de a szellem örökké jár s vándorol.|Szabó Gyula<ref name="unitkozlony" />}}

==Élete<ref name="keresztur" />==
==Élete<ref name="keresztur" />==
[[Homoródalmás]]οn született, szülei földművesek voltak, apja a kőfaragás mesterségében is jártas volt.
[[Homoródalmás]]οn született, szülei földművesek voltak, apja a kőfaragás mesterségében is jártas volt.

A lap 2011. március 10., 23:48-kori változata

Ez a szócikk a romániai magyar íróról szól szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Gyula (egyértelműsítő lap).

Szabó Gyula (Homoródalmás, 1930. szeptember 11.[1] – Homoródalmás[2][3] vagy Kolozsvár[4], 2004. december 21.) romániai magyar író.

„ Szellemünk alaptermészete a nyugtalanság, s ebbõl az áll elõ, hogy hol az élõk háborgatják a holtakat, hol a holtak az élõket, és valóság lesz a »szellemjárás« még akkor is, ha csak lábszárcsontokat tesz-vesz az eleven kutató szellem. Sokáig az örök életet is ilyennek hittük-képzeltük: a test a lábbal együtt elporlik, de a szellem örökké jár s vándorol. ”
– Szabó Gyula[1]

Élete[4]

Homoródalmásοn született, szülei földművesek voltak, apja a kőfaragás mesterségében is jártas volt.

Szülőfaluja, Homoródalmás gyakran megjelent írásaiban, hazai élményei, s a Székelyföld társadalmának rohamos változásai határozták meg érdeklődését és művészi hitvallását. Itt ismerkedett meg a rugonfalvi származású Varga Irma tanítónővel, aki 49 éven át hűséges élettársa volt.

Tanulmányait szülőfalujában kezdte meg. 1942-ben oktatója javaslatára a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba iratták be, 1950-ben érettségizett. Felsőfokú tanulmányait Kolozsváron végezte, 1954-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar szakos tanári diplomát kapott.

1954 és 1957 között az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó szerkesztője volt. 1957-ben az Utunk, illetve a Helikon munkatársa lett, ahol egészen 1992-es nyugdíjba vonulásáig munkálkodott. A Magyar Irószövetség tagjai közé választották. 1962-ben a Román Népköztársaság Állami Díja elismerésben részesült.

2000 májusában Székelykeresztúr város díszpolgárává avatta, a laudációt egykori iskolatársa, Nagy Domokosné Szabó Emma tanárnő olvasta fel:

„Szabó Gyula már hosszú idők óta Keresztúr egyik büszkesége... Ő az örök hazajáró... A férjem osztálytársa is volt és ugyanolyan tehetségmentett, mint Szabó Gyula. Ehhez tudni kell, hogy a Magyar Tehetségmentés Alapítvány jóvoltából 1942-ben 30 kitűnő tanuló kapott teljes ellátást és tanulási lehetőséget... olyan volt mint a többi diák, fiatal, vidám... nagyon szűkszavú volt, pedig az ötvenes években igazán lehetett volna hangoskodó... Mégis valami megkülönböztette: olyan határozott, súlyos léptei voltak, mintha lépéseibe sűrűsödött volna az egész énje... Tudtuk róla, hogy nagyon jó tanuló, még abban a híres elit osztályban is a legjobb...”

2004. december 21-én hunyt el, a homoródalmási unitárius templomban a székelykeresztúriak nevében egykori osztálytársa, dr. Sebestyén Gyula szakorvos búcsúztatta, szülőfaluja temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Művei

1952-től jelentek meg novellái, ezután folyamatosan közölt, azonban az első sikert A Gondos atyafiság című faluregény-trilógiájával aratta. Igen termékeny író volt, elbeszéléseit, riportjait, esszéit kötetekben jelentette meg, több kisebb regénye is napvilágot látott, a legterjedelmesebb és legjelentősebb történelmi regénye a négykötetes A sátán labdái, amely az Erdélyi Fejedelemség vészterhes múltjába vezeti az olvasót, mintegy választ keresve a jelen sorsfordító kérdéseire.

Fontosabb köteteinek felsorolása:[1]

  • Gondos atyafiság, 1–3. kötet, Bukarest, 1955–1961; 2. átdolgozott kiadás: Bukarest, 1964; 3. kiadás: 2004
  • Annyi baj legyen, Bukarest, 1956
  • A szülôföld szimfóniája, Bukarest, 1961
  • Fűhúzó április, Bukarest, 1961
  • Szerelmünk havában, Bukarest, 1967
  • Húgom, Zsuzsika, Bukarest, 1968
  • Laczkó Rózsa balladája, Bukarest, 1969
  • Gólya szállt a csűrre, Bukarest, 1974
  • Tinta és tulipán, Bukarest, 1977
  • A sátán labdái, I–V. kötet, Bukarest, 1978–2002
  • Képek a kutyaszorítóból, Csíkszereda, 2002
  • Kényszerpályák, Sepsiszentgyörgy, 2004

Források

  1. ↑ a b c Sándor Krisztina. „Eggyel kevesebb az igazakból…”. Unitárius Közlöny 2005/1.  
  2. ↑ Elhunyt Szabó Gyula romániai magyar író. unitarius.hu. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
  3. ↑ MTI: Elhunyt Szabó Gyula romániai magyar író. erdély.ma, 2004. december 21. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
  4. ↑ a b Fülöp, Lajos: Szabó Gyula, író. Székelykeresztúr honlapja. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Gyula_(író)&oldid=9373580”