„Golgota” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a [[Image:..]], [[File:..]] magyarítása |
|||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
== Utóélete == |
== Utóélete == |
||
[[Hadrianus]] császár i. sz. [[135]]-ben [[Zeusz|Iuppiter]] tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. [[IV. század]] táján [[Szent Ilona császárné]] építtette fel a mai Szentsír-bazilikát azon a helyen. Ma [[Jeruzsálem]] óvárosának keresztény negyedében található meg. |
[[Hadrianus]] császár i. sz. [[135]]-ben [[Zeusz|Iuppiter]] tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. [[IV. század]] táján [[Szent Ilona császárné]] építtette fel a mai Szentsír-bazilikát azon a helyen. Ma [[Jeruzsálem]] óvárosának keresztény negyedében található meg. |
||
Mert DU |
|||
{{csonk-kereszténység}} |
{{csonk-kereszténység}} |
||
A lap 2011. március 1., 17:12-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A golgota héber eredetű szó. Maga a szó alakja: „gulgólet”, melynek az arámi átírása („gulultá”) honosodott meg a mai szóhasználatban. A görögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria” alakban maradt meg, ebből származik a kálvária szavunk. A szó jelentése: koponya/koponyahely. Eredetileg egy Jeruzsálemtől északra, északnyugatra fekvő kőbányához kapcsolódó magaslat volt, amely az ókori időkben a kivégzések helyéül szolgált. Nevét valószínűleg a kivégzésekből hátramaradt csontok után kaphatta. Az evangéliumok tanúsága szerint itt feszítették keresztre Jézust, és itt is temették el.
Elhelyezkedése
A hely azonosítása kérdéses, de a legvalószínűbb az, hogy a nyugati és az északi városfal találkozásánál lévő „derékszögnél” lehetett. János adata is fontos, miszerint a kivégzőhely nem volt messze a várostól, mivel a Jézus keresztjén lévő feliratot sokan olvasták a zsidók közül (Jn. 19, 19-20). Lehetséges, hogy a Jaffát Aszkalonnal összekötő kereskedelmi út mellett feküdt.
Utóélete
Hadrianus császár i. sz. 135-ben Iuppiter tiszteletére építtetett bazilikát ezen a helyen, majd az i. sz. IV. század táján Szent Ilona császárné építtette fel a mai Szentsír-bazilikát azon a helyen. Ma Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében található meg. Mert DU
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |