„Szólásszabadság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. március 1., 07:16-kori változata

A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak, mint erőszak-szervezetnek kell tiszteletben tartania.

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644 november 23-án jelenteti meg John Milton az Areopagitica című röpiratát. az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta:

minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését
minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével
minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmísítését
minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését.

Az Areopagitica az Egyesült Királyság cenzúra törvényének bírálata és a történelem leghatásosabb és legszenvedélyesebb filozófiai alapokon álló védelme a szólásszabadságnak.

A cenzúra törvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az English Bill of Rights 1689 kodifikálja a szólásszabadságot. Rögzíti a szólásszabadságot, a parlamenti viták és eljárások esetén. Ezek miatt nem történhet felelőségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül.^[1]

Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa (1948) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.

Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”.

A szólásszabadság összetevői

a szabad véleménynyilvánítás (latin: ius murmurandi)
a cenzúra hiánya

A szólásszabadság nem vonatkozhat

a személyes adatokra
a katonai- és államtitkokra
a bűncselekményre való felhívásra
a nemzeti szimbólumokat és a közerkölcsöt sértő kifejezések használatára.

Források

Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

↑ A Bill of Rights szövege

Külső hivatkozások

Koltay András A szólásszabadság alapvonalai. Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007 A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a XIX. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”

Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] A Bill of Rights szövege

[1]

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 == A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása ==
-[[Kép:Areopagitica 1644bw gobeirne.png|thumb|200px|right|[[John Milton]]: az [[Areopagitica]] című röpirat első kiadásának címlapja.]]
+[[Fájl:Areopagitica 1644bw gobeirne.png|thumb|200px|right|[[John Milton]]: az [[Areopagitica]] című röpirat első kiadásának címlapja.]]
 A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644 november 23-án jelenteti meg [[John Milton]] az [[Areopagitica]] című röpiratát. az [[Egyesült Királyság#Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás|Angol Parlament]] [[cenzúra]] törvénye ellen a [[Szólásszabadság|szólás- és lelkiismereti szabadság]] érdekében.
 Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta:
@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 A cenzúra törvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az [[Bill of Rights (Anglia)|English Bill of Rights]] 1689 kodifikálja a szólásszabadságot. Rögzíti a szólásszabadságot, a parlamenti viták és eljárások esetén. Ezek miatt nem történhet felelőségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül.<ref>[http://avalon.law.yale.edu/17th_century/england.asp A Bill of Rights szövege]</ref>
-==Emberi jogok egyetemes nyilatkozata==
+== Emberi jogok egyetemes nyilatkozata ==
 Az [[Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata|Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának]] 19. paragrafusa ([[1948]]) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”.
@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 == Külső hivatkozások ==
-* ''[http://www.jak.ppke.hu/tanszek/doktori/letolt/ka_doktert.pdf Koltay András ''A  szólásszabadság alapvonalai.'' Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007] A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a XIX. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”''
+* ''[http://www.jak.ppke.hu/tanszek/doktori/letolt/ka_doktert.pdf Koltay András ''A szólásszabadság alapvonalai.'' Ph.D.-értekezés, Budapest, 2007] A tömegmédia jelentősen átalakította a kultúrához való hozzájutás lehetőségeit és befolyásolta általános színvonalát. Thomas Mann Goethéje a XIX. század elején a Lotte Weimarban című regényben még öntudatosan, tekintélyének teljes gőgjével csattanhat fel: „Miért ellenzem a drágalátos sajtószabadságot? Mert csak középszerűséget termel. A korlátozó törvény jótékony hatású, mert az ellenzékiség, ha nincs határa, ellaposodik. A korlátozás azonban arra kényszeríti, hogy szellemes legyen, és ez nagy előny.”''
 {{csonk-dátum|csonk-pol|2006 januárjából}}
@@ 80. sor: / 80. sor: @@
 [[pt:Liberdade de expressão]]
 [[ru:Свобода слова]]
-[[scn:Libbirtati ri parrata]]
+[[scn:Libbirtati di parrata]]
 [[sh:Sloboda govora]]
 [[simple:Freedom of speech]]