„Kovács György (író)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
6. sor: 6. sor:
[[Nagyenyed]]en végezte középiskolai tanulmányait, majd a [[kolozsvári egyetem]]en diplomázott. Az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]] c. lap szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, később [[Nagyvárad]]on a [[Népakarat]] c. lap szerkesztője lett. Külső munkatársa volt a [[Brassói Lapok]]nak.
[[Nagyenyed]]en végezte középiskolai tanulmányait, majd a [[kolozsvári egyetem]]en diplomázott. Az [[Ellenzék (napilap)|Ellenzék]] c. lap szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, később [[Nagyvárad]]on a [[Népakarat]] c. lap szerkesztője lett. Külső munkatársa volt a [[Brassói Lapok]]nak.


1939-ben szülőfalujába költözött vissza. A [[II. világháború]] után kapcsolódott be újra a közéletbe, irodalmi és újságírói tevékenysége mellett politikai pozíciókat töltött be. Nemzetgyűlési képviselő, majd a kommunista párt Központi Bizottságának tagja és nemzetgyűlési alelnök volt. Írásait a marosvásárhelyi Szabad Szó és más lapok közölték, a szépirodalomban a parasztság életéből merítette témáit. Marosvásárhelyen élt és alkotott.<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=368&mut=Kov%E1cs%20Gy%F6rgy,%20%EDr%F3,%20politikus Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]</ref><ref>Szabadság (Kolozsvár), [[1990]]. [[október 24.]]</ref>
1939-ben szülőfalujába költözött vissza. A [[II. világháború]] után kapcsolódott be újra a közéletbe, irodalmi és újságírói tevékenysége mellett politikai pozíciókat töltött be. Nemzetgyűlési képviselő, majd a kommunista párt Központi Bizottságának tagja és nemzetgyűlési alelnök volt. Írásait a marosvásárhelyi Szabad Szó és más lapok közölték, a szépirodalomban a parasztság életéből merítette témáit. Marosvásárhelyen élt és alkotott.<ref>[http://vincze.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nev_mutato&mutato=368&mut=Kov%E1cs%20Gy%F6rgy,%20%EDr%F3,%20politikus Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989]</ref><ref>''Szabadság'' (Kolozsvár), 1990. október 24. Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.</ref>


== Művei (válogatás) ==
== Művei (válogatás) ==

A lap 2011. február 24., 03:18-kori változata

Ez a szócikk az íróról, közíróról, politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Kovács György (egyértelműsítő lap).

Kovács György (Küsmöd, 1911. április 27. - Marosvásárhely, 1990. október 21.) romániai magyar író, közíró, politikus.

Életútja

Nagyenyeden végezte középiskolai tanulmányait, majd a kolozsvári egyetemen diplomázott. Az Ellenzék c. lap szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, később Nagyváradon a Népakarat c. lap szerkesztője lett. Külső munkatársa volt a Brassói Lapoknak.

1939-ben szülőfalujába költözött vissza. A II. világháború után kapcsolódott be újra a közéletbe, irodalmi és újságírói tevékenysége mellett politikai pozíciókat töltött be. Nemzetgyűlési képviselő, majd a kommunista párt Központi Bizottságának tagja és nemzetgyűlési alelnök volt. Írásait a marosvásárhelyi Szabad Szó és más lapok közölték, a szépirodalomban a parasztság életéből merítette témáit. Marosvásárhelyen élt és alkotott.[1][2]

Művei (válogatás)

Elbeszélések

  • Emberarcok (Brassó, 1928)
  • Erdélyi tél (1938)
  • Bűnügy (Bukarest, 1956)
  • Dali Jóska rózsája (Marosvásárhely, 1957)
  • Krisztina és a halálraítélt (Marosvásárhely, 1959)
  • Falusi kaland (Bukarest, 1961)
  • Leányok kertek alatt (Bukarest, 1963)
  • Bánat és bor (Bukarest, 1966)
  • Kozmáné szép asszony (Bukarest, 1969)

Regények

  • Varjak a falu felett (Brassó, 1934)
  • A tűz kialszik (Bukarest, 1934)
  • A vörös szamár (Marosvásárhely, 1940)
  • Aranymező (1942)
  • Árnyék a völgyben (Marosvásárhely, 1946)
  • Boszorkány (Marosvásárhely, 1946)
  • Foggal, körömmel (1949)
  • A bokréta (Marosvásárhely, 1955)
  • Ozsdola leánya (Bukarest, 1959)
  • Katonasír (Marosvásárhely, 1960)
  • Kristófék kincse (Marosvásárhely, 1960)
  • Sánta lelkek (Bukarest, 1961)
  • Pletykafészek (Bukarest, 1962)
  • Kergető szelek (Bukarest, 1964)
  • A ki nem mondott szó (Bukarest, 1964)
  • Hínár (Bukarest, 1965)
  • Döglött gránát (Bukarest, 1970)
  • Pusztulás (Bukarest, 1971)

Riportkönyvek

  • Békülő Erdély (Bukarest, 1947)
  • A szabadság útján (moldvai csángókról, Bukarest, 1950)
  • Miből lett a cserebogár? (Bukarest, 1977)[3]

Politikai publicisztika

  • Nemzetiségre való tekintet nélkül (Bukarest, 1952)

Útirajzok

  • Világ fénylő reménye (Bukarest, 1953)
  • Csatangolások a világban (Bukarest, 1968)

Jegyzetek és források

  1. ↑ Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
  2. ↑ Szabadság (Kolozsvár), 1990. október 24. Udvardy Frigyes adatbankja nyomán.
  3. ↑ Bővízű patakok mentén című közös kötetben Beke Györggyel, Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral.
  • Kortárs magyar írók kislexikona : 1959-1988. Budapest, Magvető, 1989. ISBN 963 14 1604 6
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kovács_György_(író)&oldid=9312250”