„Kibernetikai rendszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Cike (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
javítottam a képleteket, commentbe tettem a commentet
1. sor: 1. sor:
© SZERKESZTÉS ALATT  
<!--©&nbsp;SZERKESZTÉS ALATT &nbsp;-->

A kibernetikai vizsgálat számára '''rendszer''' az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az '''állapota''' a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető.
A kibernetikai vizsgálat számára '''rendszer''' az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az '''állapota''' a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető.


'''Megjegyzés''': Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek '''viselkedését''', környezetével való '''kapcsolatát''' (komunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti '''kölcsönhatásokat''' (pl. vezérlés) vizsgálja és leírja.
'''Megjegyzés''': Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek '''viselkedését''', környezetével való '''kapcsolatát''' (komunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti '''kölcsönhatásokat''' (pl. vezérlés) vizsgálja és leírja.



== Alapfogalmak ==
== Alapfogalmak ==
13. sor: 11. sor:


A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, '''paraméterek'''
A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, '''paraméterek'''
:<math>p_{1} ,p_{2} ,p_{3} ,,p_{n}</math>
:<math>p_{1},p_{2},p_{3},...,p_{n}\ </math>

MI A FENE LEHET ITT A HIBA?
A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják
A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják
:<math>\vec x=(p_{1},p_{2},p_{3},,p_{n})</math>.
:<math>\vec x=(p_{1},p_{2},p_{3},...,p_{n})</math>.
A paraméterek ''n'' száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a '''dimenziója'''.
A paraméterek ''n'' száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a '''dimenziója'''.


24. sor: 22. sor:


Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza
Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza
:<math>X=\{\vec x_{1},\vec x_{2},\vec x_{3},\}</math>.
:<math>X=\{\vec x_{1},\vec x_{2},\vec x_{3},...\}</math>.
A lehetséges állapotok''V'' száma a '''véges''' rendszer '''volumene'''. Ha félreértéstz nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik.
A lehetséges állapotok''V'' száma a '''véges''' rendszer '''volumene'''. Ha félreértéstz nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik.


33. sor: 31. sor:
Az állapotvektor változása a rendszer '''mozgása''' (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a '''megengedett átmen'''etek halmazát alkotják.
Az állapotvektor változása a rendszer '''mozgása''' (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a '''megengedett átmen'''etek halmazát alkotják.


FOLYTATOM
<!--FOLYTATOM-->

A lap 2006. október 21., 11:50-kori változata

A kibernetikai vizsgálat számára rendszer az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az állapota a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető.

Megjegyzés: Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek viselkedését, környezetével való kapcsolatát (komunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti kölcsönhatásokat (pl. vezérlés) vizsgálja és leírja.

Alapfogalmak

(Néhány ezek közül a matematikai modell segítségével értelmezhető.)

Állapotvektor

A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, paraméterek

A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják

.

A paraméterek n száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a dimenziója.

Például egy ember egészségi állapotát a vérnyomása, a pulzusa, a vércukor-szintje stb. jellemezheti. Ezeket az adatokat kötött sorrendben szokták kezelni: 135/80/60 a systolés/diastolés nyomás és a pulzus. Az adóhivatal számára az adóalanyt a jövedelme, tulajdonainak értéke, gépjárművének súlya-teljesítménye stb. jellemzi. A rendszer állapotvektora tehát a vizsgálat céljától függő fogalom.

Állapothalmaz

Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza

.

A lehetséges állapotokV száma a véges rendszer volumene. Ha félreértéstz nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik.

Például egy óra-számlap állapotát, az aktuális időpont: h óra, m perc és s másodperc - írja le. Az állapotvektor a t =(h,m,s) hármas. Ezek mindegyike pozív mértékű, de a rendszer paraméterei csak korlátozott értékeket vehetnek fel. A rendszer volumene V=12×60×60, ha csak a paraméterek egész értekeit vesszük figyelembe.

Ha a paraméterek értéke akármilyen kis mértékben megváltozhat a rendszert folytonosnak, különben diszkrétnek mondjuk. (V.ö: hagyományos és digitális óraszámlap.)

Az állapotvektor változása a rendszer mozgása (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a megengedett átmenetek halmazát alkotják.