„Kibernetikai rendszer” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Cike (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
javítottam a képleteket, commentbe tettem a commentet |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
© SZERKESZTÉS ALATT |
<!--© SZERKESZTÉS ALATT --> |
||
A kibernetikai vizsgálat számára '''rendszer''' az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az '''állapota''' a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető. |
A kibernetikai vizsgálat számára '''rendszer''' az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az '''állapota''' a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető. |
||
'''Megjegyzés''': Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek '''viselkedését''', környezetével való '''kapcsolatát''' (komunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti '''kölcsönhatásokat''' (pl. vezérlés) vizsgálja és leírja. |
'''Megjegyzés''': Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek '''viselkedését''', környezetével való '''kapcsolatát''' (komunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti '''kölcsönhatásokat''' (pl. vezérlés) vizsgálja és leírja. |
||
== Alapfogalmak == |
== Alapfogalmak == |
||
13. sor: | 11. sor: | ||
A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, '''paraméterek''' |
A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, '''paraméterek''' |
||
:<math>p_{1} |
:<math>p_{1},p_{2},p_{3},...,p_{n}\ </math> |
||
MI A FENE LEHET ITT A HIBA? |
|||
A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják |
A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják |
||
:<math>\vec x=(p_{1},p_{2},p_{3}, |
:<math>\vec x=(p_{1},p_{2},p_{3},...,p_{n})</math>. |
||
A paraméterek ''n'' száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a '''dimenziója'''. |
A paraméterek ''n'' száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a '''dimenziója'''. |
||
24. sor: | 22. sor: | ||
Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza |
Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza |
||
:<math>X=\{\vec x_{1},\vec x_{2},\vec x_{3}, |
:<math>X=\{\vec x_{1},\vec x_{2},\vec x_{3},...\}</math>. |
||
A lehetséges állapotok''V'' száma a '''véges''' rendszer '''volumene'''. Ha félreértéstz nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik. |
A lehetséges állapotok''V'' száma a '''véges''' rendszer '''volumene'''. Ha félreértéstz nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik. |
||
33. sor: | 31. sor: | ||
Az állapotvektor változása a rendszer '''mozgása''' (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a '''megengedett átmen'''etek halmazát alkotják. |
Az állapotvektor változása a rendszer '''mozgása''' (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a '''megengedett átmen'''etek halmazát alkotják. |
||
FOLYTATOM |
<!--FOLYTATOM--> |
A lap 2006. október 21., 11:50-kori változata
A kibernetikai vizsgálat számára rendszer az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az állapota a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető.
Megjegyzés: Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek viselkedését, környezetével való kapcsolatát (komunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti kölcsönhatásokat (pl. vezérlés) vizsgálja és leírja.
Alapfogalmak
(Néhány ezek közül a matematikai modell segítségével értelmezhető.)
Állapotvektor
A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, paraméterek
A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják
- .
A paraméterek n száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a dimenziója.
Például egy ember egészségi állapotát a vérnyomása, a pulzusa, a vércukor-szintje stb. jellemezheti. Ezeket az adatokat kötött sorrendben szokták kezelni: 135/80/60 a systolés/diastolés nyomás és a pulzus. Az adóhivatal számára az adóalanyt a jövedelme, tulajdonainak értéke, gépjárművének súlya-teljesítménye stb. jellemzi. A rendszer állapotvektora tehát a vizsgálat céljától függő fogalom.
Állapothalmaz
Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza
- .
A lehetséges állapotokV száma a véges rendszer volumene. Ha félreértéstz nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik.
Például egy óra-számlap állapotát, az aktuális időpont: h óra, m perc és s másodperc - írja le. Az állapotvektor a t =(h,m,s) hármas. Ezek mindegyike pozív mértékű, de a rendszer paraméterei csak korlátozott értékeket vehetnek fel. A rendszer volumene V=12×60×60, ha csak a paraméterek egész értekeit vesszük figyelembe.
Ha a paraméterek értéke akármilyen kis mértékben megváltozhat a rendszert folytonosnak, különben diszkrétnek mondjuk. (V.ö: hagyományos és digitális óraszámlap.)
Az állapotvektor változása a rendszer mozgása (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a megengedett átmenetek halmazát alkotják.