Északnémet Szövetség

Az Észak-Német Szövetség

Az Észak-Német Szövetség (németül: Norddeutscher Bund) Poroszország vezetésével (Otto von Bismarck) jött létre 1866-ban mint katonai szövetség, majd alakult egy évvel később alkotmányos szövetséggé. Miután a porosz–francia háborúban a poroszok győzedelmeskedtek, több dél-német állam is csatlakozott az Észak-Német Szövetséghez, amely ezután Német Birodalom (a Második Birodalom) néven vonult be a történelembe.

Előtörténete

A Porosz Királyság a königgrätzi csatában legyőzte az osztrák és szász seregeket. Az osztrák császár az 1866. augusztus 23-án aláírt prágai békével elismerte a Német Szövetség feloszlását, a német területek újrarendezését porosz vezetéssel (Nassau annexiójával bezárólag). A tervezett észak-schleswigi népszavazásra soha nem került sor. Ausztria 40 millió porosz tallér háborús jóvátételt fizetett valamint lemondott Olaszország javára Venetia tartmányról. Ezenkívül az osztrák vezetés egyedül maradván belátta a magyarokkal való kiegyezés elkerülhetetlenségét.

Az Észak-Német Szövetség megalakulása

1866. augusztus 18-án a Majnán túli észak-német hercegségek és a Hanza-városok Poroszország vezetésével (Augusztusi Szövetség) létrehozták az Észak-Német Szövetséget, ekkor 15 tagállammal. Az Észak-Német Szövetséghez tartozott Poroszország Majnától délre fekvő területe, a Württemberg és Baden közé beékelődött Hohenzollern-tartomány. A katonai szövetség egy évvel később, 1867-ben vált a szerződő partnerek egyetértésével alkotmányos szövetséggé, azaz szövetségi állammá. Az alkotmány szövegét Bismarck fogalmazta és figyelt arra, hogy a szöveg elég homályos maradjon abban a tekintetben, hogy az új szövetség egységes állam illetve államszövetség-e.

Bajorország, Württemberg, Baden, valamint a Hesseni Nagyhercegség a Dél-német Szövetségbe (Süddeutscher Bund) tömörültek, de ennek sem különösebb politikai súlya sem gyakorlati jelentősége nem volt. Hessen-Darmstadt, valamint a Majnától északra fekvő területei, Felső-Hessen (Oberhessen) részben az Észak-német Szövetség tagjai lettek. Ausztria, Luxemburg és Liechtenstein, amelyek előzőleg a Német Szövetség tagjai voltak, nem csatlakoztak egyik szövetséghez sem. Poroszország ekkor még nem törekedett befolyásának kiterjesztésére a Majnán túli dél-német államokra, mivel egy ilyen lépés provokálta volna Franciaországot. Ezt Bismarck ekkor még el akarta kerülni.

Bár sem a Badeni Nagyhercegség, sem a Bajor Királyság, sem a Württembergi Királyság 1867-ben nem lett az Észak-Német szövetség tagja, de 1870-ben szövetkeztek vele Franciaország ellen és a porosz-francia háború után 1871 január 18-án beléptek a szövetségbe, amelyet átkereszteltek Német Birodalommá. A porosz király lett a császár, alkotmány az 1867-es maradt.

A porosz-francia háború

Franciaország árgus szemekkel figyelte a történéseket és tartott az európai porosz hegemóniától. Az új spanyol király ezért nem lehetett a Hohenzollern házból származó herceg - mint ezt a spanyolok felvetették - és felszólította Poroszországot, hogy a herceg lépjen vissza. A herceg lemondott a trónról, de Franciaország ezután azt is kikötötte, hogy I. Vilmos nyilvánosan jelentse ki, a herceg a jövőben sem lesz spanyol trónkövetelő. A francia követeléseket Bismarck - aki éppen Bad Emsben töltötte szabadságát - az emsi táviratban 1870. július 13-án durván - és tudatosan provokatívan - visszautasította. Franciaország erre 1870 július 19-én hadat üzent, a háborúban a dél-német államok - Ausztria kivételével - csatlakoztak az Észak-Német Szövetséghez. Az egységes német haderő Metznél és Sedannál legyőzte a francia csapatokat.

A Német Birodalom létrejötte

A dél-német államok csatlakozásával a szövetséghez jogi értelemben nem jött létre új állam. Az Észak-Német Szövetség az alkotmány némi megváltoztatása után Német Birodalom néven működött tovább. Így a Német Birodalom nem az Észak-Német Szövetség jogutódja, hanem nemzetközi jogi értelemben azzal azonos.

Forrás

Martin Vogt (Szerk.): Deutsche Geschichte 2003 Stuttgart. ISBN 3-596-15511-8

Külső hivatkozások

• Kislexikon
• Katolikus lexikon