„Achernar” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Megfigyelése: linkek korr, kieg |
|||
68. sor: | 68. sor: | ||
Európa [[földrajzi szélesség]]éről nem látható. |
Európa [[földrajzi szélesség]]éről nem látható. |
||
[[Ptolemaiosz]] nem említi, bár [[Alexandria|Alexandriából]] látnia kellett volna (é.sz. 31°). R. H. Allen szerint ez azt bizonyítja, hogy Ptolemaiosz nem a saját megfigyeléseit jegyezte fel, hanem [[Hipparkhosz]]ét használta fel, ő pedig, [[Rodosz sziget]]én 5°-al északabbra volt, és ezért nem láthatta a csillagot. |
[[Klaudiosz Ptolemaiosz]], az ókor legnagyobb hatású csillagásza nem említi, bár [[Alexandria|Alexandriából]] látnia kellett volna (é.sz. 31°). R. H. Allen szerint ez azt bizonyítja, hogy Ptolemaiosz nem a saját megfigyeléseit jegyezte fel, hanem [[Hipparkhosz (csillagász)|Hipparkhosz]]ét használta fel, ő pedig, [[Rodosz sziget]]én 5°-al északabbra volt, és ezért nem láthatta a csillagot. |
||
==Érdekességek== |
==Érdekességek== |
A lap 2011. február 14., 15:21-kori változata
Achernar, Alpha Eridani | |
Az Achernar a kép jobb alsó sarkában látható | |
Megfigyelési adatok | |
Csillagkép | Eridánusz csillagkép |
Távolság | 143,80792668174 fé, 44,091710758377 pc |
Abszolút fényesség | -2,77 |
Színkép típusa | B6Vpe[1] |
Pályaadatok | |
Évi parallaxis | 23,39 milliívmásodperc |
Radiális sebesség | 18,6 km/s |
Sajátmozgás | |
rektaszcenzióban | 87 mas/év |
deklinációban | -38,24 mas/év |
Fizikai adatok | |
Tömeg | 1,33×1031 kg, 6,7 M☉ |
Luminozitás | +1076 L☉ |
Forgási adatok | |
Radiális forgási sebesség | 260 km/s[2] |
Az Achernar (Alpha Eridani) az Eridánusz csillagkép legfényesebb csillaga, az égbolton a kilencedik legfényesebb.
Leírása
A leghosszabb észak-déli kiterjedésű csillagkép, az Eridánusz csillagkép legdélibb és legfényesebb csillaga. Asztrofizikai értelemben a legfényesebb csillagok között sok tekintetben egyedinek számít.
Történetei
Nevének eredete
Megfigyelése
Európa földrajzi szélességéről nem látható.
Klaudiosz Ptolemaiosz, az ókor legnagyobb hatású csillagásza nem említi, bár Alexandriából látnia kellett volna (é.sz. 31°). R. H. Allen szerint ez azt bizonyítja, hogy Ptolemaiosz nem a saját megfigyeléseit jegyezte fel, hanem Hipparkhoszét használta fel, ő pedig, Rodosz szigetén 5°-al északabbra volt, és ezért nem láthatta a csillagot.
Érdekességek
Megjelenése a kultúrában
Forrás
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, ISBN 978-0-471-70410-2
Jegyzetek
- ↑ Spectroscopic analysis of southern B and Be stars, SIMBAD
- ↑ TESS observations of Be stars: a new interpretation, SIMBAD
Külső hivatkozások
[[Kategória:Csillagok]]