„Huszadik Század (folyóirat)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
már nem vagyunk kommunisták, úgyhogy nem kérjük rajta számon, hogy nem jutott el idáig.
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
5. sor: 5. sor:


A Huszadik Század az első, valóban jelentős [[szociológia]]i folyóirat Magyarországon, amely a korabeli szociológiai irányzatok ismertetésén, hazai kutatások eredményeinek közreadásán túlmenően figyelemmel kísérte a szociológiával rokon etnológiai munkákat, és helyt adott társadalomnéprajzi tanulmányoknak.
A Huszadik Század az első, valóban jelentős [[szociológia]]i folyóirat Magyarországon, amely a korabeli szociológiai irányzatok ismertetésén, hazai kutatások eredményeinek közreadásán túlmenően figyelemmel kísérte a szociológiával rokon etnológiai munkákat, és helyt adott társadalomnéprajzi tanulmányoknak.

== Jegyzetek és források ==
{{források}}
*{{ÚMIL|12|848|}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==

A lap 2011. február 3., 17:45-kori változata

A Huszadik Század 1900–1919 között megjelent haladó, polgári, társadalomtudományi folyóirat, amelyet 1901-től kezdve a Társadalomtudományi Társaság adott ki. Gratz Gusztáv (1900–1903), Kégl János és Somló Bódog (1903–1906), 1906-tól megszűnéséig Jászi Oszkár szerkesztette.

Létrehozását a polgári radikális körök szorgalmazták, de 1906-ig a társadalomtudomány valamennyi hazai művelőjének összefogására törekedett politikai pártállásra való tekintet nélkül. 1906-tól, a Társadalomtudományi Társaságban bekövetkezett kettészakadást követben elsősorban a polgári radikalizmus ideológiai fóruma, amelyben helyet kaptak marxista tudósok, pl. Szabó Ervin írásai is. A folyóirat jelentős szerepet játszott az 1918-as polgári demokratikus forradalom eszmei-politikai előkészítésében. 1919-ben a Tanácsköztársaság megdöntését követően betiltották.

A Huszadik Század az első, valóban jelentős szociológiai folyóirat Magyarországon, amely a korabeli szociológiai irányzatok ismertetésén, hazai kutatások eredményeinek közreadásán túlmenően figyelemmel kísérte a szociológiával rokon etnológiai munkákat, és helyt adott társadalomnéprajzi tanulmányoknak.

Jegyzetek és források

  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 848. o. ISBN 963-05-6806-3  

Külső hivatkozások