„Hússzínű selyemkóró” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablon:Figyelmeztetés gyógynövény eltávolítása |
|||
41. sor: | 41. sor: | ||
* [http://www.pfaf.org/database/plants.php?Asclepias+incarnata Plants for a Future: Asclepias incarnata] |
* [http://www.pfaf.org/database/plants.php?Asclepias+incarnata Plants for a Future: Asclepias incarnata] |
||
* {{fordítás|en|Asclepias incarnata|oldid=258037056|n=az|4=angol}} |
* {{fordítás|en|Asclepias incarnata|oldid=258037056|n=az|4=angol}} |
||
{{Figyelmeztetés gyógynövény}} |
|||
{{Gyógynövények}} |
{{Gyógynövények}} |
A lap 2011. február 2., 14:09-kori változata
Hússzínű selyemkóró | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Asclepias incarnata L. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Hússzínű selyemkóró témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hússzínű selyemkóró témájú médiaállományokat és Hússzínű selyemkóró témájú kategóriát. |
A hússzínű selyemkóró (Asclepias incarnata) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába, a selyemkóró (Asclepias) nemzetségbe tartozó növényfaj. Észak-Amerikában honos lágy szárú növény.[1] A nedves talajt kedveli, gyakran fordul elő tavak, vízfolyások partján. Kerti növényként is termesztik szép virágaiért, melyek a pillangókat is vonzzák. Más selyemkórókhoz hasonlóan ennek a fajnak is mérgező tejnedve van,[2] amit a rovarok és növényevő állatok ellen alkalmaz.
- Asclepias incarnata ssp. incarnata L.
- Asclepias incarnata ssp. pulchra (Ehrh. ex Willd.) Woods.[3]
Leírása
A hússzínű selyemkóró 100-150 cm magas, felálló szárú növény. Vastag húsú, fehér gyökere az igen nedves, oxigénszegény talajokhoz adaptálódott. Késő tavasszal hajt ki. Az átellenes állású, lándzsás levelek 7-15 cm hosszúak, hegyes csúcsban végződnek. Nyár elején vagy közepén virágzik, az apró, illatos, rózsaszínes-mályvaszín (néha fehér) virágok ernyővirágzatot alkotnak. A virágokat öt, visszahajló sziromlevél és egy kiemelkedő központi koronarész jellemzi. A virágok hímnősek, a növény öntermékeny, méhek, lepkék, bogarak porozzák be. 12 cm hosszú zöld toktermése megérve felhasad, és ezüstfehér repítőszőrös, világos- vagy sötétbarna, lapos magvakat bocsát útjára.[4] Évelő növény, Magyarországon takarás nélkül is áttelel.[5]
Ökológiája
Csigák tápláléknövénye.
Felhasználása
A selyemkóró gyökéréből főzött tea féregűző, szélhajtó, vízhajtó, hánytató, erős hashajtó és étvágyfokozó hatású.[6][7][8][9] A gyökér forrázatából erősítő fürdő is készíthető.[9] A szár „kérgéből” jó minőségű fonál nyerhető, zsinegnek, de ruha anyagának is felhasználható.[10] A mag héját párnák, vízlepergető tulajdonsága miatt pedig mentőmellények tömőanyagaként is felhasználják.[11][12]
Galéria
-
Virágai közelről
-
Virágai a nektárt fogyasztó Sphex ichneumoneus kaparódarázzsal
-
A szárból eredő levelek
-
Toktermése pompás királylepke hernyójával
Források
- ITIS Standard Report Page: Asclepias incarnata
- PLANTS Profile for Asclepias incarnata
- Plants for a Future: Asclepias incarnata
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Asclepias incarnata című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ http://plants.usda.gov/java/profile?symbol=asin
- ↑ Foster, Steven; Caras, Roger A.. A field guide to venomous animals and poisonous plants, North America, north of Mexico. Boston: Houghton Mifflin, 122. o. (1994. április 18.). ISBN 9780395936085
- ↑ ITIS Standard Report Page: Asclepias incarnata
- ↑ http://www.npwrc.usgs.gov/resource/plants/floramw/species/asclinca.htm
- ↑ [1]
- ↑ Grieve. A Modern Herbal. Penguin 1984 ISBN 0-14-046-440-9
- ↑ Usher. G. A Dictionary of Plants Used by Man. Constable 1974 ISBN 0094579202
- ↑ Foster. S. & Duke. J. A. A Field Guide to Medicinal Plants. Eastern and Central N. America. Houghton Mifflin Co. 1990 ISBN 0395467225
- ↑ a b Moerman. D. Native American Ethnobotany Timber Press. Oregon. 1998 ISBN 0-88192-453-9
- ↑ Whiting. A. G. A Summary of the Literature on Milkweeds (Asclepias spp) and their utilization
- ↑ Buchanan. R. A Weavers Garden.
- ↑ Hill. A. F. Economic Botany. The Maple Press 1952