„Hússzínű selyemkóró” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam TaxoBot (vita) szerkesztését (oldid: 7916991)
BPbot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon:Figyelmeztetés gyógynövény eltávolítása
41. sor: 41. sor:
* [http://www.pfaf.org/database/plants.php?Asclepias+incarnata Plants for a Future: Asclepias incarnata]
* [http://www.pfaf.org/database/plants.php?Asclepias+incarnata Plants for a Future: Asclepias incarnata]
* {{fordítás|en|Asclepias incarnata|oldid=258037056|n=az|4=angol}}
* {{fordítás|en|Asclepias incarnata|oldid=258037056|n=az|4=angol}}

{{Figyelmeztetés gyógynövény}}


{{Gyógynövények}}
{{Gyógynövények}}

A lap 2011. február 2., 14:09-kori változata

Hússzínű selyemkóró
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Tárnicsvirágúak (Gentianales)
Család: Meténgfélék (Apocynaceae)
Nemzetség: Selyemkóró (Asclepias)
Faj: A. incarnata
Tudományos név
Asclepias incarnata
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hússzínű selyemkóró témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hússzínű selyemkóró témájú médiaállományokat és Hússzínű selyemkóró témájú kategóriát.

A hússzínű selyemkóró (Asclepias incarnata) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába, a selyemkóró (Asclepias) nemzetségbe tartozó növényfaj. Észak-Amerikában honos lágy szárú növény.[1] A nedves talajt kedveli, gyakran fordul elő tavak, vízfolyások partján. Kerti növényként is termesztik szép virágaiért, melyek a pillangókat is vonzzák. Más selyemkórókhoz hasonlóan ennek a fajnak is mérgező tejnedve van,[2] amit a rovarok és növényevő állatok ellen alkalmaz.

Alfajai:

  • Asclepias incarnata ssp. incarnata L.
  • Asclepias incarnata ssp. pulchra (Ehrh. ex Willd.) Woods.[3]

Leírása

A hússzínű selyemkóró 100-150 cm magas, felálló szárú növény. Vastag húsú, fehér gyökere az igen nedves, oxigénszegény talajokhoz adaptálódott. Késő tavasszal hajt ki. Az átellenes állású, lándzsás levelek 7-15 cm hosszúak, hegyes csúcsban végződnek. Nyár elején vagy közepén virágzik, az apró, illatos, rózsaszínes-mályvaszín (néha fehér) virágok ernyővirágzatot alkotnak. A virágokat öt, visszahajló sziromlevél és egy kiemelkedő központi koronarész jellemzi. A virágok hímnősek, a növény öntermékeny, méhek, lepkék, bogarak porozzák be. 12 cm hosszú zöld toktermése megérve felhasad, és ezüstfehér repítőszőrös, világos- vagy sötétbarna, lapos magvakat bocsát útjára.[4] Évelő növény, Magyarországon takarás nélkül is áttelel.[5]

Ökológiája

Csigák tápláléknövénye.

Felhasználása

A selyemkóró gyökéréből főzött tea féregűző, szélhajtó, vízhajtó, hánytató, erős hashajtó és étvágyfokozó hatású.[6][7][8][9] A gyökér forrázatából erősítő fürdő is készíthető.[9] A szár „kérgéből” jó minőségű fonál nyerhető, zsinegnek, de ruha anyagának is felhasználható.[10] A mag héját párnák, vízlepergető tulajdonsága miatt pedig mentőmellények tömőanyagaként is felhasználják.[11][12]

Galéria

Források

Sablon:Gyógynövények hatása

Jegyzetek

  1. http://plants.usda.gov/java/profile?symbol=asin
  2. Foster, Steven; Caras, Roger A.. A field guide to venomous animals and poisonous plants, North America, north of Mexico. Boston: Houghton Mifflin, 122. o. (1994. április 18.). ISBN 9780395936085 
  3. ITIS Standard Report Page: Asclepias incarnata
  4. http://www.npwrc.usgs.gov/resource/plants/floramw/species/asclinca.htm
  5. [1]
  6. Grieve. A Modern Herbal. Penguin 1984 ISBN 0-14-046-440-9
  7. Usher. G. A Dictionary of Plants Used by Man. Constable 1974 ISBN 0094579202
  8. Foster. S. & Duke. J. A. A Field Guide to Medicinal Plants. Eastern and Central N. America. Houghton Mifflin Co. 1990 ISBN 0395467225
  9. a b Moerman. D. Native American Ethnobotany Timber Press. Oregon. 1998 ISBN 0-88192-453-9
  10. Whiting. A. G. A Summary of the Literature on Milkweeds (Asclepias spp) and their utilization
  11. Buchanan. R. A Weavers Garden.
  12. Hill. A. F. Economic Botany. The Maple Press 1952


Sablon:Gyógynövények hatása