„Közönséges pagodafa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: TaxoBot (vita) szerkesztéséről SamatBot szerkesztésére
BPbot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon:Figyelmeztetés gyógynövény eltávolítása
38. sor: 38. sor:
{{csonk-növény}}
{{csonk-növény}}


{{Figyelmeztetés gyógynövény}}
{{Gyógynövények}}
{{Gyógynövények}}



A lap 2011. február 2., 13:06-kori változata

Japánakác
Japánakác
Japánakác
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Faboideae
Nemzetség-
csoport
:
Sophoreae
Nemzetség: Styphnolobium
Faj: S. japonicum
Tudományos név
Styphnolobium japonicum
(L.) Schott[1][2]
Szinonimák
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Japánakác témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Japánakác témájú médiaállományokat és Japánakác témájú kategóriát.

A japánakác vagy kínai pagodafa (Sophora japonica vagy Styphnolobium japonicum) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, lombhullató fafaj. Páratlanul szárnyasan összetett leveleit 7-19 ovális vagy elliptikus levélke alkotja, a rügyek mellett két pálhatövissel. Pillangós, 2 cm hosszú virágai elágazó, lecsüngő fürtvirágzatot alkotnak, melyekből lapos, fényes, cikkes hüvelytermés fejlődik. Lombkoronája gömb alakú, magassága általában 10-20 m közötti, halványlila virágzatáért ültetik. A tizenöt évet megért példányok kezdenek virágozni.

Nevével ellentétben Koreában és Kínában őshonos. Elterjesztették Dél-Afrikában, Európában és Észak-Amerikában is, gyakori díszfa.

Gyógyhatása

Hatóanyagai a főleg a kéregben és a magokban megtalálható lektinek, és a virágban lévő illóolaj. Túlzott gyomorsavtermelés ellen használják, a homeopátiában hasmenés, migrén és arcidegzsába kezelésére is alkalmazzák. A lektinek fogyasztása súlyos mérgezéseket is okozhat. A kínai gyógyászat 50 alapvető gyógynövénye között tartják számon, huái (槐), huái shù (槐树) vagy huái huā (槐花) néven.[3]

A budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium udvarán található egy hatalmas, több száz éves példány.

Források

Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1  

Jegyzetek

  1. Styphnolobium japonicum information from NPGS/GRIN. USDA. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
  2. a b c d Styphnolobium japonicum - ILDIS LegumeWeb. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
  3. Wong, Ming (1976). La Médecine chinoise par les plantes. Le Corps a Vivre series. Éditions Tchou.


Sablon:Gyógynövények hatása