„Macskagyökér” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Sablon:Figyelmeztetés gyógynövény eltávolítása |
|||
| 94. sor: | 94. sor: | ||
== Virágdiagram == |
== Virágdiagram == |
||
[[Fájl:Valeriana flowerdiagram.png|220px|bélyegkép|none|''Valeriana'' virágdiagram]] |
[[Fájl:Valeriana flowerdiagram.png|220px|bélyegkép|none|''Valeriana'' virágdiagram]] |
||
{{Figyelmeztetés gyógynövény}} |
|||
{{Gyógynövények}} |
{{Gyógynövények}} |
||
A lap 2011. február 2., 14:06-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis)
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Kárpát-medencei fajok: | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Macskagyökér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Macskagyökér témájú médiaállományokat és Macskagyökér témájú kategóriát. |
A macskagyökér (Valeriana) a loncfélék (Caprifoliaceae) családjának macskagyökérfélék (Valerianeae) nemzetségcsoportjába tartozó növénynemzetség, melynek világszerte mintegy 250, Európában 20, Magyarországon 4 faja él.
Fajok
Orvosi macskagyökér
Az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis L.) nyirkos talajt kedvelő, akár 1,5 m magasra is növő, évelő, lágyszárú növény. Élőhelye Európa és Nyugat-Ázsia, 2000 m tengerszint feletti magasságig. Május-júliusban virágzik, hímnős, rózsaszínű vagy fehér virágokat bont bogas virágzatban. A virág szimmetriája lehet sugaras, vagy enyhén kétoldali részarányos, akár egyazon virágzaton belül is. A három porzó hozzánőtt az öt cimpájú forrt párta csövéhez. Levelei páratlanul szárnyasan összetettek, a levélkék száma 6-15, a csúcsi levélke mérete a többiével azonos.
Magyar nevét onnan kapta, hogy barna gyöktörzsének átható illata erős, izgató hatással van a macskákra, melyek a növényhez dörgölőzve "kábulatba" esnek, illetve szívesen elfogyasztják a gyökerét. Egyes macskák kifejezetten "függővé" válnak.
Gyógyászati felhasználása
A természetgyógyászatban elsősorban a növény valerénsavat tartalmazó gyökerét használják.Illóolajában található piridinszármazék, az aktinidin, amely egyes rovarok számára feromon.
- Belsőleg fejfájás, szívidegesség, álmatlanság, izomgörcs, bélirritáció kezelésére használják.
- Külsőleg ekcéma, sebek, fekélyek gyógyszere.
A májbetegeknek nem ajánlják az alkalmazását. Piridinszármazék, mely az orvosi macskagyökér (Valeriana officinalis) és az Actinidia poligama nevű, a kiwi-hez hasonló növény illóolajában meg. Bizonyos rovarok számára feromon.
Hatása
A macskagyökér kivonatban lévő valerénsavak olyan enzimeket képesek befolyásolni és gátolni, amelyek a gamma-amino-vajsav (GABA) lebontásáért felelősek. A valerénsav gyengén kötődik a GABA-A receptorhoz, gátolja a GABA újrafelvételét és fokozza a GABA felszabadulást, növelve ezzel a GABA szintjét a szinaptikus résben. Kimutatták hogy a fő hatás a valerénsav GABA lebomlását gátló hatásából és a macskagyökér GABA tartalmából eredhetnek. Érdekes módon a Macskagyökér kivonatában GABA-t találtak, ami valószínűleg felelős a fenti aktivitásért. A gamma-aminovajsav koncentráció növekedése a központi idegrendszerben általános szeditációt eredményez.
Humán vizsgálatok során hatékonynak találták enyhe és közepes alvászavarokban, a REM fázisra gyakorolt kedvezőtlen hatás és a kognitív funkciók másnapi szignifikáns károsodása nélkül. Állatkísérletekben a macskagyökér kivonatanyagai központi tompító és izomrelaxáló effektust eredményeztek. A valerénsav a pentobarbitálhoz hasonló módon befolyásolta a lokomotilitást. Csökkenti a motilitást és növeli a tiopentál- és a Fenobarbitál-indukált alvásidőt. Az EEG-n szedatív hatás mutatható ki és szignifikánsan csökkenti az agy glükóz-metabolizmusát.
Alfajok
Az orvosi macskagyökér alfajainak rendszertani besorolása vitatott, némely szerzők önálló fajokként tárgyalják ezeket.
Valeriana Wallichii nevű változata a Himalájában terem, a helyiek maláriás láz kezelésére használják. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Valerianae radix néven hivatalos drog.
Bodzalevelű macskagyökér
(V. officinalis L. subsp. sambucifolia (Mikan f.))
Szinoním nevek:
- V. sambucifolia Mikan f.
- V. excelsa Poir.
A tőfajtól tarackoló töve és a kevesebb, de szélesebb levélkék különböztetik meg. A Börzsönyben fordul elő.
Keskenylevelű macskagyökér
(V. officinalis subsp. collina (Wallr.) syn. V. collina)
A tőfajtól a szárközépi levelek rövidebb nyele és a növény kisebb termete különbözteti meg.
Kétlaki macskagyökér
(Valeriana dioica L.)
A tőlevelek épek, tojásdadok, a páratlanul szárnyasan összetett szárlevelek levélkéi legtöbbször ép szélűek. A növény általában kétlaki. Lápréteken él, májusban virágzik.
 |
 |
Hármaslevelű macskagyökér
(Valeriana tripteris L.)
A tőlevelek csúcsa kissé hegyes, a levelek széle enyhén fogas. A szár közepe táján a levelek hármasan osztottak, a csúcsi levélke nagyobb a másik kettőnél. Virágzás május-júniusban. Sziklás völgyekben, mohás falakon fordul elő a Pilisben, a Bükkben és a Zempléni-hegységben. Magyarországon a subsp. austriaca E. Walther.
 |
 |
 |
Éplevelű macskagyökér
(Valeriana simplicifolia (Rchb.) Kabath)
A fajt az utóbbi években fedezték fel a Bükkben. Az előző fajtól ép (azaz nem összetett) szárlevelei különböztetik meg, melyeknek széle ép, olykor fogas. Májustól júliusig virágzik.
Lásd még
Virágdiagram
