„Semmering-hágó” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: fr:Semmering (Basse-Autriche) |
a forma, helyesírás |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title d|47.633|N|15.83|E|type:landmark}} |
{{coor title d|47.633|N|15.83|E|type:landmark}} |
||
{{nincs forrás}} |
|||
⚫ | A '''Semmering-hágó''' a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Steiermark (Stájerország) és Niederösterreich (Alsó-Ausztria) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső Enns-völgyön át Innsbruckkal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház (Spital am Semmering) létesült itt. |
||
⚫ | A nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Steiermark (Stájerország) és Niederösterreich (Alsó-Ausztria) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső Enns |
||
A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax- (2007 m) és a Schneeberg-csúcs (2076 m) magasodik. |
A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax- (2007 m) és a Schneeberg-csúcs (2076 m) magasodik. |
||
== Általános jellemzés == |
== Általános jellemzés == |
||
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó ( |
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó ([[Német nyelv|németül]] Gebirgspaß) Ausztriában, északról a Raxalp, délről pedig a Wechselgebirge között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a Hirschkogel, északon a Pinkelkogel (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering képezi. |
||
[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai |
[[Tauernfenster]]hez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a Központi Alpok (ném.: Zentralalpe) legrégebbi kőzeteinek újabbkori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km2-es területet jelent. |
||
== Elnevezése == |
== Elnevezése == |
||
A Semmering térsége a népvándorlás nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész Keleti-Alpok vidékére jellemző volt. |
A Semmering térsége a népvándorlás nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész Keleti-Alpok vidékére jellemző volt. |
||
Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: |
Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa (havasszépe) hegyé”-t jelenti. |
||
Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, |
Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. Ulrich von Liechtenstein minnesänger „Arthus Utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről. |
||
== Története == |
== Története == |
||
A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a [[Pittental]]-on meglevő régi római úton bonyolódott. 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első [[málhásút]] ( |
A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a [[Pittental]]-on meglevő régi római úton bonyolódott. 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első [[málhásút]] (németül [[Saumweg]]) létezéséről. Aztán ezt a málhásutat a VI. Károly által 1735-ben létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. [[Schottwien]]) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszám készítők, kovácsok, kerékgyártók). |
||
Közvetlenül a 19. század kezdetén egy olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig most már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek. |
Közvetlenül a 19. század kezdetén egy olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig most már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek. |
||
1842-ig |
1842-ig vasútvonal működött Bruck an der Mur és Mürzzuschlag között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és Gloggnitz között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a [[Carl Ritter von Ghega]] által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt [[Semmeringbahn]] ([[Semmeringi vasút]]) megépítésével szüntették meg. |
||
A Semmeringstraße nyomvonalát 1956-tól 1958-ig harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították. |
A Semmeringstraße nyomvonalát 1956-tól 1958-ig harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították. |
||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
A Semmering-hágó – a Wechsel-hágó mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az |
A Semmering-hágó – a Wechsel-hágó mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton (S-6.), valamint a Semmeringbahn elnevezésű vasútvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű „Luftkurort Semmering”. |
||
A hágó magasságában található az azonos nevű „Luftkurort Semmering“. |
|||
== A Semmering autóút (Schnellstraße) == |
== A Semmering autóút (Schnellstraße) == |
||
Ausztria egyik |
Ausztria egyik autóútja, amelyik - a stájerországi Semmeringen át - a Süd-Autobahn (A2) Seebesteini csomópontja és a Pyrn Autobahn St. Michael csomópontja közt biztosít közúti kapcsolatot. |
||
Az autópálya 106 kilométer hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutat 2004. októberében adták át forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 jármű/napos terheléstől. |
Az autópálya 106 kilométer hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutat 2004. októberében adták át forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 jármű/napos terheléstől. |
||
A Semmering alagútlánc összességében hat Autobahn- |
A Semmering alagútlánc összességében hat Autobahn-alagútból áll. Ezek (Bécs irányában felsorolva): |
||
* Ganzstein-Alagút, 2,1 km |
* Ganzstein-Alagút, 2,1 km |
||
45. sor: | 46. sor: | ||
* Grasberg-Alagút, 0, 352 km |
* Grasberg-Alagút, 0, 352 km |
||
A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig |
A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió € -t tettek ki. |
||
A Schottwien–Völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter, az osztrák nagy Autobahn-hidak közt a |
A Schottwien–Völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter, az osztrák nagy Autobahn-hidak közt a legutolsónak számít. A leg hosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő épí tési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek a megnyitás után készültek csak el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz Morzsahíd). |
||
Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják. |
Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják. |
||
⚫ | |||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
⚫ | |||
* [http://semmering.lap.hu/ Semmering.lap.hu - linkgyűjtemény] |
* [http://semmering.lap.hu/ Semmering.lap.hu - linkgyűjtemény] |
||
{{Ausztria alpesi hágói}} |
{{Ausztria alpesi hágói}} |
||
{{Portál|földrajz|-}} |
{{Portál|földrajz|-}} |
A lap 2011. január 30., 13:37-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Semmering-hágó a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Steiermark (Stájerország) és Niederösterreich (Alsó-Ausztria) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső Enns-völgyön át Innsbruckkal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház (Spital am Semmering) létesült itt.
A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax- (2007 m) és a Schneeberg-csúcs (2076 m) magasodik.
Általános jellemzés
Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó (németül Gebirgspaß) Ausztriában, északról a Raxalp, délről pedig a Wechselgebirge között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a Hirschkogel, északon a Pinkelkogel (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering képezi.
Tauernfensterhez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a Központi Alpok (ném.: Zentralalpe) legrégebbi kőzeteinek újabbkori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km2-es területet jelent.
Elnevezése
A Semmering térsége a népvándorlás nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész Keleti-Alpok vidékére jellemző volt.
Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa (havasszépe) hegyé”-t jelenti.
Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. Ulrich von Liechtenstein minnesänger „Arthus Utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről.
Története
A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a Pittental-on meglevő régi római úton bonyolódott. 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első málhásút (németül Saumweg) létezéséről. Aztán ezt a málhásutat a VI. Károly által 1735-ben létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. Schottwien) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszám készítők, kovácsok, kerékgyártók).
Közvetlenül a 19. század kezdetén egy olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig most már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek.
1842-ig vasútvonal működött Bruck an der Mur és Mürzzuschlag között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és Gloggnitz között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a Carl Ritter von Ghega által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt Semmeringbahn (Semmeringi vasút) megépítésével szüntették meg.
A Semmeringstraße nyomvonalát 1956-tól 1958-ig harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították.
Közlekedés
A Semmering-hágó – a Wechsel-hágó mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton (S-6.), valamint a Semmeringbahn elnevezésű vasútvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű „Luftkurort Semmering”.
A Semmering autóút (Schnellstraße)
Ausztria egyik autóútja, amelyik - a stájerországi Semmeringen át - a Süd-Autobahn (A2) Seebesteini csomópontja és a Pyrn Autobahn St. Michael csomópontja közt biztosít közúti kapcsolatot.
Az autópálya 106 kilométer hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-Alagutat 2004. októberében adták át forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12.000 jármű/napos terheléstől.
A Semmering alagútlánc összességében hat Autobahn-alagútból áll. Ezek (Bécs irányában felsorolva):
- Ganzstein-Alagút, 2,1 km
- Spital-Alagút, 2,5 km
- Steinhaus-Alagút, 1,8 km
- Semmering-Scheitel-Alagút, 3,5 km
- Eselstein-Alagút, 0,175 km
- Grasberg-Alagút, 0, 352 km
A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió € -t tettek ki.
A Schottwien–Völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter, az osztrák nagy Autobahn-hidak közt a legutolsónak számít. A leg hosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő épí tési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek a megnyitás után készültek csak el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz Morzsahíd).
Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják.