Vera Petrovna Mareckaja

Vera Mareckaja
Született	Vera Petrovna Mareckaja 1906. július 31. Barviha
Elhunyt	1978. augusztus 17. Moszkva
Állampolgársága	szovjet
Házastársa	Yuri Zavadsky (1924–)
Foglalkozása	színésznő
Iskolái	Borisz Scsukin Színművészeti Főiskola (–1924)
Kitüntetései	Moszkva Védelméért emlékérem Munka Veteránja Érdemérem emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem harmincadik évfordulójára emlékérem Moszkva 800. évfordulója emlékérem a Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Érdemes Művésze (1935) Méltóság Érdemrendje (1940. május 23.) Sztálin-díj (1942) A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze (1943. augusztus 5.) Munka Vörös Zászló érdemrendje (1944. április 14.) Sztálin-díj (1946) Sztálin-díj (1947) Munka Vörös Zászló érdemrendje (1947) a Szovjetunió népművésze (1949) Sztálin-díj (1951) Munka Vörös Zászló érdemrendje (1960) Lenin-rend (1967. október 27.) Szocialista Munka Hőse (1976. július 30.) Lenin-rend (1976. július 30.)
Halál oka	emlőrák
Sírhelye	Novogyevicsi temető
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Vera Mareckaja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vera Petrovna Mareckaja (oroszul: Вера Петровна Марецкая; Barviha falu, Moszkvai terület, 1906. július 31. – Moszkva, 1978. augusztus 17.) orosz szovjet színésznő.

Pályája

A moszkvai Vahtangov Színház stúdiójában végezte színi tanulmányait, ott ismerkedett meg a leendő színházi rendezővel és első férjével, Jurij Zavadszkijjal. Tanulmányai után, 1924-től Zavadszkij frissen alakított stúdiójában, majd színházában lépett fel. Később elváltak. Zavadszkij – és vele Mareckaja is – négy évig Rosztov-na-Donu város színházában dolgozott. 1940-ben visszakerült Moszkvába, és stúdiószínházából létrehozták a Moszszovjet Színházat, melynek rendezője (később főrendezője), Mareckaja pedig a társulat vezető színésznője lett, színházi karrierje végéig az is maradt.

Filmszerepei

Filmen először a kor híres rendezője, Jakov Protazanov ideologikus drámai történetében, majd szintén 1925-ben a rendező első vígjátékában szerepelt. Némafilmes korszakában a Ház a Trubnaja téren című szatíra (1928, rendező Borisz Barnet) szerény falusi lányának szerepében tűnt ki.

Az 1930-as évek erősen propagandisztikus filmjeiben Mareckaja a kor pozitív hősnőit, a rendszer mellett szilárdan kiálló, harcolni kész asszonyok figuráit személyesítette meg. Élethűen, nagy elhitető erővel formálta meg A kormány tagja központi alakját és így részben feledtetni tudta a történet illusztratív jellegét: az egyszerű falusi asszony a kolhoz megszervezője, végül a „kormány tagja” (valójában: a Legfelsőbb Tanács tagja) lesz. A forgatás előtt a színésznő hosszabb ideig falun lakott, hogy megismerje a parasztasszonyok életét.

Tapasztalatait felhasználhatta a háború utáni első, valószínűleg legsikeresebb főszerepében. Mark Donszkoj Egy életen át című filmdrámája az I. világháborútól a II. világháború végéig követi főhőse, a Szmolnij Intézetben végzett és egy távoli vidékre kerülő falusi tanítónő életét. Mareckaja szerint a forgatókönyv kiváló lehetőséget nyújtott számára egy ügy érdekében a javakról lemondani kész, önfeláldozó asszony, a korabeli orosz valóság tipikus nőalakjának megalkotására. Évekkel később ismét Mark Donszkoj rendezésében állt felvevőgép elé, hogy eljátssza Gorkij híres regénye, Az anya filmváltozatának címszerepét. Életének utolsó két évtizedében már alig filmezett. Utolsó előtti munkájában (Könnyű élet) partnere Jurij Jakovlev volt.

Magánéletéről

Az 1930-as években Mareckaja két fivérét, akik pártiskolát végeztek és Buharin köréhez tartoztak, egymás után letartóztatták, soha nem kerültek elő. 1941 júniusában, a német támadás utáni napokban húga is eltűnt; hamarosan kiderült, hogy börtönben van. Két évvel később kiengedték, de csak az 1960-as években költözhetett vissza a fővárosba.

Miután Zavadszkijtól elvált, Mareckaja másodszor egy kevéssé ismert színészhez, Georgij Troickijhoz ment férjhez. A háború idején a hátországba telepített (evakuált) színház társulatával Alma-Atában tartózkodott. Éppen befejezték a Tovaris P. (Ő a hazát védi) című filmet – központi figurája egy parasztasszony, akinek férje meghal a háborúban –, amikor megtudta, hogy férje elesett a fronton. Harmadszor nem ment férjhez. Első házasságából fia, a másodikból leány született.

Források

• Mareckaja Vera Pavlovna (orosz nyelven). Aktyori szovjetszkovo i rosszijszkovo kino. (Hozzáférés: 2011. január 4.)
• Mareckaja Vera Pavlovna (orosz nyelven). Enciklopegyija otyecsesztvennovo kino. (Hozzáférés: 2011. január 4.)
• Vera Mareckaja az Internet Movie Database oldalain