Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)

Kocsmafal – a Wikipédiához kapcsolódó egyéb témák szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-E
WP:KF-EGYÉB

Az Egyéb szekcióba írj, ha a többi egyikébe sem illik igazán a mondanivalód.

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2005. 10. 21. · 12. 05.
• 2006. 01. 06. · 01. 29. · 03. 08. · 04. 18. · 05. 05. · 06. 16. · 07. 08. · 08. 29. · 09. 13. · 10. 11. · 10. 29. · 11. 18.
• 2007. 01. 06. · 01. 31. · 03. 04. · 03. 31. · 05. 16. · 06. 18. · 07. 06. · 07. 28. · 08. 03. · 08. 20. · 09. 05. · 09. 21. · 10. 13. · 11. 02. · 12. 01.
• 2008. 01. 18. · 02. 24. · 03. 24. · 33 · 34 · 35 · 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47
• 2009 | 48 · 49 · 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67 · 68 · 69 · 70 · 71 · 72
• 2010 | 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82 · 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95
• 2011 | 96 · 97 · 98 · 99 · 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112 · 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119
• 2012 | 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130 · 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140 · 141
• 2013 | 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150 · 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162  · 163
• 2014 | 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170 · 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181 · 182
• 2015 | 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197
• 2016 | 198 · 199 · 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207 · 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213
• 2017 | 214 · 215 · 216 · 217 · 218 · 219 · 220 · 221 · 222 · 223 · 224 · 225 · 226 · 227 · 228
• 2018 | 229 · 230 · 231 · 232 · 233 · 234 · 235 · 236 · 237 · 238 · 239 · 240 · 241 · 242 · 243
• 2019 | 244 · 245 · 246 · 247 · 248 · 249 · 250 · 251 · 252 · 253 · 254 · 255 · 256
• 2020 | 257 · 258 · 259 · 260 · 261 · 262 · 263 · 264 · 265 · 266 · 267 · 268 · 269
• 2021 | 270 · 271 · 272 · 273 · 274 · 275 · 276 · 277 · 278 · 279 · 280
• 2022 | 281 · 282 · 283 · 284 · 285 · 286 · 287 · 288 · 289 · 290 · 291 · 292 · 293
• 2023 | 294 · 295 · 296 · 297 · 298 · 299 · 300 · 301 · 302 · 303
• 2024 | 304 · 305 · 306

Nevezetességi szubirányelvek kidolgozásának szükségessége

Függőben (aláíratlan)

Nagy segítség a nevezetesség eseti elbírálásához a már megszületett specifikus útmutatók, de még mindig nincsenek elegen. A WP:T-n gyakran előjön például a zenei együttesek, azok albumai, számai stb. nevezetességének problémája. Elsősorban nyilván a zenei műhelyt érinti a dolog, de akárki érez kedvet hozzá, ne tartsa magát vissza, meg kéne alkotni a Wikipédia:Nevezetesség (zenei együttesek) útmutatót.

A következők vannak már meg:

• Wikipédia:Nevezetesség (könyvek)
• Wikipédia:Nevezetesség (pornószínészek)
• Wikipédia:Nevezetesség (szervezetek és társaságok)
• Wikipédia:Nevezetesség (weblapok)

Bennó^fogadó 2009. szeptember 1., 16:11 (CEST)

Ugyancsak hasznos lenne az utcákkal kapcsolatos nevezetességi irányelv kidolgozása. Az ekörüli vita örökzöld; most éppen Kiskunfélegyhéza utcáiról folyik egy parttalan megbeszélés a WP:T-n.

Aztán annak is örülnék, ha kodifikálnánk, hogy milyen témák azok, amiket automatikusan nevezetesnek tekintünk. Tapasztalatom szerint például a „benne van a Szinnyeiben” kritérium automatikusan nevezetessé teszi a szerkesztők többsége szemében az olyan személyt is, akire amúgy nem teljesül az, hogy róla „nem triviális említések szerepelnek több megbízható és a szócikk tárgyától független forrásban”. Ha ez így van, akkor jó lenne, ha a WP:N ezt tükrözné is.

Malatinszky ^vita 2009. szeptember 1., 16:24 (CEST)

Mi a módja amúgy az ilyen irányelvírásnak? Megírom, mint egy közönséges cikket, aztán bejelentem itt a kocsmafalon, hogy tessék vitatkozni róla?

Malatinszky ^vita 2009. szeptember 1., 16:26 (CEST)

Ehe. És ha nagyon stréber akarsz lenni, kipakolhatod rá a {{javaslat}} sablont. Amúgy mélyen egyetértek. Bennó^fogadó 2009. szeptember 1., 16:39 (CEST)

• Szeretném figyelmetekbe ajánlani a készülő Szerkesztő:Malatinszky/Wikipédia:Nevezetesség (automatikusan nevezetes témák) című lapot, amely a WP:N kritériumainak meg nem felelő, de a széleskörű szerkesztői konszenzus szerint mégis nevezetes témákat kívánja enumerálni. - Malatinszky ^vita 2009. november 27., 18:12 (CET)

Szerkesztő:Ary/Nevezetesség (zene). A javaslatok KF-en van, amúgy, Bennó :) – Timish ^levélboksz 2009. szeptember 1., 16:53 (CEST)

Tekintve a hallatlan nagy érdeklődést, ami ott megnyilvánult, talán nem fölösleges itt is szóvá tenni, ráadásul nem csak a zenei hiányzik. Amúgy a link: Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Nevezetesség (zene). Bennó^fogadó 2009. szeptember 1., 16:56 (CEST)

Én nem igazán látom szükségét ilyesminek. Ennek ellenkezőjéről akkor tudtok meggyőzni, ha konkrét példát tudtok mutatni arra, hogy nem eldönthető egyértelműen, megfelel-e egy cikk a nevezetesség kritériumainak vagy sem. Szabálypontosításnak ugyanis csak ott van értelme, ahol a meglévő szabályok által leírt határvonal elmosódott, ezért egyes konkrét cikkekkről nem eldönthető, kívül esnek-e az életben maradásra jogosultak halmazán, vagy belül.

Eddigi tapasztalatom szerint "pontosítási" igény ott lépett fel, ahol egy szűk, de stabil szerkesztői kör kialakított bizonyos "megállapodásokat", melyek szerint a Wikipédia általános szabályainál szűkebben szabnák meg az életre jogosult cikkek körét, újabb kritériumok hozzáadásával. (Pont ilyen a zenei témakör.) De ennek semmi köze az általános irányelv használhatóságához. Inkább ahhoz van köze, hogy egyes szerkesztők túl tágnak, szabadosnak ítélik a meglévő kritériumokat.

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 2., 16:23 (CEST)

Elolvastam a javaslatot és eccerűen nem értem... Konkrét vita egy olyan cikkel kapcsolatban volt nemrégiben, amely megfelelt egyből a javaslat szerinti első alternatív kritériumnak, és mégis szerkesztők sora adta le "szavazatát" a "nem nevezetes" indoklással.

Mi a javaslat célja?

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 2., 16:28 (CEST)

Az irányelv gerincét alkotó mondat egy nem túl bőbeszédűen megfogalmazott ökölszabály: nem triviális említések szerepelnek több megbízható és a szócikk tárgyától független forrásban. Ennek a mondatnak minden eleme értelmezés tárgya. Mi a nem triviális? Mi az említés? Mi a tényleges függetlenség? Mitől megbízható stb. Az életben az ebből adódó gondok jól láthatóak a törlési megbeszélések indulat fűtötte káoszában például.

A nevezetességi szubirányelvek – megjegyzem: van már ilyen több is, és nem tegnap születtek – éppen ebben az értelmezésben segítenek szakterületenként. Az irányelv fent idézett mondata ugyanis a legváltozatosabb tárgyakra alkalmazandó a mongol néprajztól a fülöp-szigeteki alternatív keresztény csoportosulásokig, márpedig egy általános szempont alapján összemérni mondjuk Keserűi Dayka János 17. századi református püspök nevezetességét egy kamcsatkai félgarázszenekar albumáéval, mely a szibériai slágerlistákon tarolt – némiképp nehézkes, amint azt a gyakorlat jól megmutatja: a nehézség az ezzel foglalkozó fórumokon tapintható.

A szubirányelvek segítenek konkretizálni az irányelv ökölszabályának három kulcsmotívumát (nem triviális, megbízható, független) szakterületenként: mi a nem triviális említés egy popegyüttes esetében, ugyanez mondjuk egy Ausztrál utazási iroda esetében, mi a megbízható, ha cégekről van szó, mi a független, ha vallási jelenségekről van szó stb. Bennó^fogadó 2009. szeptember 2., 16:48 (CEST)

Köztünk legyen mondva: én azt sem tartanám ördögtől valónak, ha az ilyesmiben érdekeltek és ilyesmivel foglakozók a WP:T-n szerzett tapasztalataik alapján megállapodnának alesetekről, kivételekről és pontosításokról. Ez szokott lenni a szokásjog fejlődésének normális útja, amihez éppen itt kíséreljük megszerezni a közösségi támogatást. A wikicsecsemők kedvéért azt is szögezzük le, hogy az irányelvek hasonlóképpen születtek, a fentebb idézett is. ;) Amíg nem volt, addig még ennyi ökölszabályunk se volt, hanem pusztán a nevezetesség fogalma. Hát nem elég az önmagában? Úgy tűnik, nem. Bennó^fogadó 2009. szeptember 2., 16:51 (CEST)

Az ökölszabály a mélyebb összefüggések megértését és vizsgálatát megspóroló, a szabályt könnyen megjegyezhetővé tévő eljárást jelent. (Szerintem a hónapok hosszának az ember két ökléről való leolvasása a kifejezés eredete, de ez mindegy is. Tehát az irányelvünk nem ökölszabály, ellenkezőleg, annak alkalmazására szeretnének ökölszabályokat alkotni, illetve már alkottak is.

A nevezetesség fogalmának egyetlen funkciója van: a törlési eljárásban élet és halál közötti elhatárolás. Csakhogy a törlési eljárásban nincs helye olayn megközelítésnek, mely szerint szükséges volna "összemérni mondjuk Keserűi Dayka János 17. századi református püspök nevezetességét egy kamcsatkai félgarázszenekar albumáéval" (Bennó). Ez kifejezetten tiltott eljárás illetve érvelési technika a törlési eljárásban. A törlésről szóló döntés során önmagában kell tudni eldönteni, hogy a cikk (tárgya) megfelel-e a kritériumoknak, nem más cikkekkel összevetve.

Én tehát továbbra is úgy vélem, hogy a bosszantóan egyszerű, ám teljesen egyértelmű irányelvhez kellene ragaszkodni. A bonyolultabb, részletesebb szabályok ugyanis szükségtelenül bonyolítják a döntést és szükségképpen eltérnek az irányelvtől.

Konkrétan a most vitatott tervezetben a legelső pont egyszerűen megismétli az irányelv kritériumait, a többi pedig nem is értem mit keres ott: szűkíteni akarja vagy bővíteni az irányelv alapján halálra ítélendő cikkek körét?

– Peyerk ^vita 2009. szeptember 4., 11:47 (CEST)

Köszönjük az ökölszabály definícióját: igen, ennyiből áll jelenleg a nevezetességi irányelv. Bennó^fogadó 2009. október 30., 03:34 (CET)

Ami azt illeti, közlekéssel kapcsolatos cikkekre sem ártana irényelv! Én ált a fejem fogom az "X város buszjáratai" című cikkektől... (Bocsánat!) Nem találom túl nevezetesnek őket. Ha vki mindenképpen tudni akarja az útvonalakat, nézzen fel a helyi Volán honlapjára. Külön kedvenceim a Tesco buszos járatok... (Ez egyébként nem minősül reklámnak?) – OrsolyaVirág^HardCandy 2009. szeptember 4., 10:01 (CEST)

Igazad van. Ha a megszállott és fanatikus "buszos" wikiszerkesztők abbahagyják, akkor egy iszonyatosan nagy és elavult kásahegy lesz a cikkekből, amelyek dezinformálják majd az utazókat – Dencey ^vita 2009. szeptember 9., 17:41 (CEST)

A buszos cikkeknek nem célja az utazók tájékoztatása, ezt a témában szerkesztők sokszor sok helyen leszögezték. Így például menetrendi információkat nem közlünk, lásd WP:Viszonylatok lapon a „Menetrend” pont. Az ilyen cikkek első fejezete a Története címet viseli, a témát tehát történeti oldalról közelítjük meg. Megjegyzem, az az információ például, hogy mi történt 1929. október 29-én, soha nem fog elavulni. (Gondolom a téma ellenzői számára teljesen magától értetődő triviális dolog, hogy ezen a napon indult első útjára a 2007. június 1-én átnevezett Várbusz elődje. ) Nem szándékozunk abbahagyni a szerkesztést, olyannyira nem, hogy a témával foglalkozó műhely – amely éppen most lett 1 éves – az egyik legaktívabb, legnépesebb. Köszönjük, jól vagyunk. CsGábor^{megbeszélés} 2009. október 6., 18:57 (CEST)

Szerintem nem reklám, mert monopolhelyzetben vannak, választási lehetőséged annyiban van, hogy buszozol vagy mész gyalog, tekintve, hogy a taxi nem túl olcsó. Dencey: jó, akkor semmi kortárs dologról ne legyen cikk, mert amint a szerkesztői abbahagyják, elavul. Se a Fideszről, se Miskolcról, se a melegek házassági jogairól, mert ezeknek a történelme jelenleg is zajlik, se Stephen Kingről, mert jelenleg is alkot, se a 4-es metróról, mert még csak épül... Ez mind elavult lesz, ha nem lesz elég szerkesztőnk, aki karbantartja. De remélhetőleg lesz, most is van, és csak nem fejlődünk visszafelé... – Alensha ^sms 2009. szeptember 10., 19:11 (CEST)

Mi készül éppen, és mire van még szükség?

No, akkor készül egyszer egy zenei, és kell egy közlekedési. A lista szabadon bővíthető:

• Wikipédia:Nevezetesség (automatikusan nevezetes témák) (ld. még itt)
• Wikipédia:Nevezetesség (zene)
• Wikipédia:Nevezetesség (közlekedés)
• Wikipédia:Nevezetesség (bűnügy)
• Wikipédia:Nevezetesség (politikus)
• Wikipédia:Nevezetesség (kortárs esemény)
• Wikipédia:Nevezetesség (fikció)
• Wikipédia:Nevezetesség (sport) - gyanítom, hogy a fociműhelynek van ilyen belső használatra, de nem ártana közkinccsé tenni és a többi sportággal kibővíteni

 megjegyzés A fociműhelynek van ilyen, de ennek ellenére, a nevezetességi küszöb előtt és után is, mindig, kezelhetetlenül és rendületlenül jöttek sorra a nem nevezetes cikkek. Én feladtam a harcot, és már nem érzek inspirációt a folytatásra sem. (Anyám csuklott eleget, nekem elég volt az, amit eddig elértem/kiharcoltam. A későbbiekben semmilyen módon nem veszek ebben részt.) - CFC ^vita 2009. október 30., 21:37 (CET)

Persze, hogy jönnek az ilyen cikkek. Egy új szerkesztőnek fogalma sincs arról, hogy miről írhat, és miről nem. Azt meg gondolom álmában sem gondolja, hogy itt irányelvek vannak, pláne irányelvek a focistákra nézve. Csak jön és ír egy cikket a kedvencéről. Akárhány irányelvünk is lesz, ilyen cikkek (és nem csak sport témakörben) mindig lesznek. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. március 3., 17:46 (CET)

 megjegyzés Egyes számra módosítottam a linkeket. misibacsi*^üzenet 2009. szeptember 28., 13:40 (CEST)

A sportirányelv pedig fontos. Egy jó cikk az életrajzok túl laza nevezetességi kritériumainak veszélyeiről: Growth of Biographies on Wikipedia (vö. ugyanezen kutató korábbi cikkével az életrajzok minőségéről: Who's On Wikipedia? Part 6: The Subjects Respond --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. február 25., 13:21 (CET)

Sőt: Dr. Handel or: How I Learned to Stop Worrying and Love Wikipedia --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. március 3., 01:28 (CET)

 megjegyzés A Wikipédia:Nevezetesség (sport) -ról indult megbeszélés a Sportműhely vitalapján, de jelenleg kissé elakadt... – Joey ^{üzenj nekem} 2010. május 12., 17:18 (CEST)

Weblapok WP:WEB

Egy törlési megbeszélésen megválaszolatlanul maradt a kérdésem: hogy kell értelmezni az 1. és 3. pontokat? Mert szerintem ezen az alapon az index vagy az origo is törlendőnek nyilvánítható. Nem is nagyon értem a megfogalmazást. Az origo.hu mint weblap esetében mit értünk tartalom alatt? – Zimmy 2010. január 1., 22:20 (CET)

A 3. pont egy internetes sajtótermékkel kapcsolatban értelmezhetetlen. Az első viszont teljesül mind az Index, mind az Origo esetében, elég, ha csak a Gemius vagy a Webaudit közleményeit megnézed (ezeket lehet könnyen előkeresni a netről), de minden jelentősebb sajtótermékről készül több publikáció: szakdolgozatok szereplői, sajtótörténeti és politológiai cikkek témái/szereplői (még ha ezek egy része a neten nem is lelhetők fel), és nem utolsó sorban számos esetben ők maguk a források. A csak interneten megjelenő időszaki lapokat nem szabad egyszerű weblapként megítélni, ezek nem hómpédzsek, hanem "országos terjesztésű" napilapok, vagy szakfolyóiratok. Nemrég nézegettem egy számomra totál ismeretlen gamer lap, a TheSOURCE internetes hivatkozásait, de még ezt sem mertem volna nevezetesség híján törlésre javasolni. Most van viszont törlési szavazáson egy blog, ami viszont nyilván nem sajtótermék, nem "újság", ebben az esetben valóban a weblapokról szóló irányelvek a mérvadók. December ^vita 2010. március 3., 08:19 (CET)

Éremsablonok automata cseréje Érem infoboxra

Függőben – Joey ^{üzenj nekem} 2010. július 26., 21:17 (CEST)

A sablonegységesítés keretén belül az elkövetkezendő napokban az egyik legnagyobb munkát igénylő sabloncseréhez érkeztünk el. Az összevissza, angol elnevezésű sok-sok alsablonból álló {{MedalTableTop}} és számtalan társa kerül felszámolásra, és helyettesítjük az új {{Érem infobox}}^(?)-szal. Élesben több cikken is teszteltük, jól működik. Az új sablon kinézetben és méreteiben is kompatibilisebb az egységes infoboxokkal, míg a régi teljesen elüt, kilóg a méretei okán. Amennyiben a csere folyamán bármiféle hibát észleltek, kérlek jelezzétek itt vagy a vitalapomon. Külön köszönet Daninak, aki extra megoldásokkal állt elő, hogy a sablon tudja produkálni mindazt a funkciót, amit a régi, és aki épp a sabloncserélő szkriptet írja. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. július 16., 20:41 (CEST)

Van rá remény, hogy a későbbiekben 20 éremnél is többet tud kezelni sportáganként? Vörös Zsuzsanna Eb érmeiből jelenleg 10 nem látható a limit miatt. A súlyemelőknél is lehet (illetve van) ilyen eset. Elég 4 jó év és betelt a keret:) – fausto ^vita 2010. július 17., 21:28 (CEST)

Dolgozunk a problémán. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. július 17., 22:06 (CEST)

Megoldva, 100 érmet tud már kezelni sportág 1-nél. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. július 18., 13:34 (CEST)

Köszi – fausto ^vita 2010. július 18., 15:51 (CEST)

Azt lenne jó még megoldani, hogy azoknál a sportolóknál, akiknél eddig is jelezve volt, hogy olimpián (is) szereztek érme(ke)t, azoknál kerüljön be a sportesemény összefoglaló 1-1 paramétereként az [[Olimpiai játékok]], ami jelenleg mindegyiknél sajnos hiányzik (ezt egyébként mindkét fajta eddigi eredménysablon külön olimpiai sorsablonnal megoldotta, nem kellett külön beírni, mint a többi fajta sporteseménynél). Köszi: – Joey ^{üzenj nekem} 2010. július 20., 21:22 (CEST)

Hm... A rend kedvéért: Találtam egy-kettőt, ahova mégis oda van írva az Olimpiai játékok. Pl. a fenti Vörös Zsuzsa cikkben. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. július 20., 21:28 (CEST)

Ahol az eredtiben ott volt a megfelelő olimpiai medálsablon ott a bot behelyettesítette az új paraméterre. ahol korábban sem volt jelölve, ott nyilván nem :) – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. július 23., 00:17 (CEST)

Ez nem így van. Az eredeti medálsablonok között volt egy, ami kifejezetten az olimpiák sorát tartalmazta, abba automatikusan be volt építve, hogy megjelenéskor kiírja, hogy [[Olimpiai játékok]] az adott sorba. Ezt nem kellett kézzel beleírni, mint a többi világversenyt. Ez a legalább 1 érmet szerzett olimpikonoknál alkalmazva volt. Azonban most rengeteg - de tényleg rengeteg - esetben ott vannak ugyan felsorolva a megszerzett érmek, de hiányzik fölülük az [[Olimpiai játékok]], mint fejléc, pedig előtte még ott volt. Pl ebben a kategóriában is számtalan érintett van: Kategória:Orosz olimpiai bajnokok. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. július 23., 00:55 (CEST)

Akik esetleg unatkoznának...

Függőben (aláíratlan)

Sziasztok!

Van egy rakás forrás nélküli élő személyről szóló cikkünk, amit el kéne látni hivatkozással, íme a lista: Szerkesztő:Hunyadym/Forrás nélküli cikkek élő személyekről.

Csak úgy halkan jegyezném meg, hogy a WP:ÉLŐ szerint bmikor törölhetnénk őket! – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. augusztus 24., 11:50 (CEST)

Én biztos eljátszok velük egy kicsit, mert nem sikerült túl halkan megjegyezned, Orsi. :P - RepliCarter ^Wormhole 2010. augusztus 24., 17:12 (CEST)

Elkezdem őket forrással ellátni. Jmagyar1993 ^vita 2011. január 7., 11:54 (CET)

Idegen szavak dőlt betűvel?

Függőben – Joey ^{üzenj nekem} 2011. január 4., 01:28 (CET)

Az egyes címszavak idegen nyelvű változatainak megjelenítésére használt sablonok (pl. Sablon:Németül, ami ezt tudja: Bécs (németül: Wien)) ezidáig az idegen nyelvű szót automatikusan dőlt betűvel jelenítették meg. Amióta Raziel a sablonok átalakításába fogott, ez a dőlt betűsítés kikerült a sablonokból, és ezáltal a szócikkekből is. Szerintem érdemes lenne ezeket az idegen nyelvű megfelelőket továbbra is dőlt betűvel megjeleníteni, nem látom indokoltnak ennek az elhagyását. A WP:FORMA szerint "A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket" - ez nem túl határozott állásfoglalás, ha akarom dőlttel szedem, ha nem akarom nem. Nektek mi a véleményetek, illetve van-e erről valami konkrétabb döntés, amit nem ismerek? Köszönöm: – Antissimo ^vita 2010. december 27., 22:38 (CET)

Az idegen kifejezések kurziválásával – illetve ezzel a megfogalmazással – nem értek egyet, túl elnagyolt és nem veszi figyelembe a kontextust. Például ebben a mondatrészben: „kutatásai kiterjedtek az angina pectoris és az angina scarlatinosa kóroktanára is”, vagy „naturalmente modorban adta elő”, én nem kurziválnám az idegen kifejezéseket, mert a mondat szerves részét alkotó elemeket szükségtelenül tagolja el tipográfiailag. A jelenséget inkább úgy árnyalnám, hogy a szövegben előforduló szavak/nevek idegen nyelvi/szaknyelvi/tájnyelvi stb. változatainak jelölésekor éljünk a kurziválás biztosította kiemelés lehetőségével, arra való utalásul, hogy itt egy kötött glosszémáról van szó. Azaz „kutatásai kiterjedtek a szívgörcs (orvosi szakszóval angina pectoris) kóroktani vizsgálatára”, „Bécs (németül Wien) Ausztria fővárosa”, „hagyományosan menedékes ásott kutakból nyerték a vizet, melynek neve általánosan kopolya, kopolyakút volt”. A felvetéseddel tehát egyetértek, itt glosszémáról van szó, és kurziválni illene. Pasztilla 2010. december 28., 00:03 (CET)

A glosszéma piros, úgyhogy: az adott kontextusban kötött jelentéssel bíró kötött nyelvi elem. Pasztilla 2010. december 28., 00:05 (CET)

Szerintem gond az, hogy számos nem latin betűs írást használó nyelvben a kurzív betűk egészen eltérőek az állóktól, és pl a cirillek esetén keverhetők egy-egy egészen más latin betűvel, mert arra viszont hasonlítanak. Nekem ebből számos problémám volt már. Én örömmel üdvözöltem a sablonok kurzivtalanítását, a használt orosz, ukrán, stb. névalakokkal semmi probléma e téren eztán! – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 28., 00:36 (CET)

Nem jó érv, és kompromisszumos vagy bármilyen megoldást egyáltalán nem szül az élből tiltakozás. Egy rész miatt dobnád kukába az egészet (fürdővízzel a gyereket). Természetesen a koreai, görög, arab stb. betűk kurziválásának semmi értelme és semmi hagyománya nincs, míg az Antissimo által felvetett latin betűs szövegek kurziválásának értelme és hagyománya is van. Két eset lehetséges: 1) Akiknek nem fontos a kurziválás, használják a sablont, akiknek meg fontos, negligálják a sablont és kézzel bepötyögve kurziválnak. 2) Sablonszinten beállítjuk, hogy a nem latin betűs nyelveket ne kurziválja, a többit igen, mindenki használja a sablont. Döntsd el, melyik jobb megoldás. (OFF: Én a cirill betűsöket is óne zsenír kurziválni szoktam, még sose zavart, gondolom, így vannak ezzel a cirill betűs nyelvek használói is, különben nem volna kurziválási hagyományuk.) Pasztilla 2010. december 28., 00:58 (CET)

A sablont jelenleg elsősorban a teleülések szócikkei használják, jellemzően a bevezető első mondatában. Ezen kívül nem sok, de több esetben találkoztam a sablonnal személyekről szóló szócikkekben is. Vagyis a kérdés az, hogy hol és milyen esetben szükséges, vagy indokolt a kiemelés. Példák:

• Szeged (szlovákul: 'Segedín', németül: 'Szegedin', horvátul: 'Segedin', szerbül: Сегедин, latinul: 'Partiscum', románul: 'Seghedin') megyei jogú város…
• Szeged (szlovákul: Segedín, németül: Szegedin, horvátul: Segedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, románul: Seghedin) megyei jogú város…
• Zrínyi Miklós gróf (horvátul: 'Nikola Zrinski)…
• Zrínyi Miklós gróf (horvátul: Nikola Zrinski)…

Véleményem szerint kurziválás nélkül is egyértelmű a dolog, de nekem valójában tökmindegy, úgyhogy csak a javítások miatt lenne szükséges egy egyértelmű döntés. Tehát a következők a kérdések:

• Kurziváljon-e automatikusan a sablon? (a WP:FORMA idézeteket és idegen kifejezések esetében javasolja)
• Ha igen, akkor csak a latin betűs szavakat kurziválja, vagy mondjuk a cirillt is?

→ Raziel ^szóbuborék 2010. december 28., 07:50 (CET)

•  támogatom Idegen szavakat idegen írásmóddal kurziválva írjuk a megkülönböztetés érdekében. misibacsi*^üzenet 2010. december 28., 09:42 (CET)
•  támogatom Igen, kurziválja (szerintem a cirillt is, de ez ügyben vannak más vélemények). Pasztilla 2010. december 28., 11:35 (CET)
•  támogatom Különösen a latin betűkre vonatkozóan. (A cirill kapcsán igazából szintén jobbnak látnám a kurzívot, mivel máskülönben sokszor szinte ugyanúgy néz ki, mint a latin betűk, így nem üt el igazán. Ez azonban talán másodlagos a latin betűk kezeléséhez képest.) Ádám ✉ 2010. december 28., 15:32 (CET)

Ha most még nem is nagyon sok, de azért egyre több életrajzi cikkben alkalmazottak ezek a sablonok a bevezető első sorában, pl magam is terjesztem. Hiszem ha a [[orosz nyelv|oroszul]] karaktersor helyett lehet rövidebb kóddal is megjeleníteni ugyanazt ( {{ny-ru|}} vagy újabbban {{oroszul|}} ), akkor miért ne inkább így tegyük? Én cserélni szoktam ezeket, ha egy idegen írásmódú sportoló életrajzi cikke elém kerül.

Ha jól értem, akkor a japán, kínai, koreai, arab, stb. neveknél eleve nem kurziválnánk, és csak arról szól a kérdés, hogy a sablon kurziváljon e egyébként. Engem nem zavar, latin betűst kurziváljon csak nyugodtan, ha akar, és az a szokvány, de cirillt inkább ne, lásd fentebb a veszélyét! – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 28., 14:40 (CET)

Ha jól látom, akkor a latin betűs szavak kurziválását eddig a többség támogatja, a cirill kérdéses, a japán, koreai, kínai, arab stb. betűseknél pedig nem támogatjuk a kurziválást. (Az eredeti kérdésfelvetésem nem volt elég konkrét ebben a tekintetben, de alapvetően a latin betűsökre gondoltam, a többiben nem vagyok járatos és nem is szoktam vele sűrűn találkozni.) Mivel nyelvenként van külön sablon, ezek elég pontosan beállíthatók, azaz pl. a latin betűs nyelvek esetében külön-külön beállítható az automatikus kurziválás, míg a többi nyelvnél ez elmaradhat. – Antissimo ^vita 2010. december 28., 15:30 (CET)

•  támogatom a kurziválást, a latin ábécét használó nyelvek esetében mindenféleképp (a cirillt használóknál is, de ha tényleg nagyon zavaró, akkor nem fogok foggal-körömmel ragaszkodni hozzá). – Crimea^vita 2010. december 28., 17:13 (CET)
•  támogatom a kurziválást, cirill és görög és hasonlók esetében én korábban elleneztem (mondván, hogy az eltérő írásrendszer elegendő megkülönböztető jellegnek), de azt se bánnám, ha azokat is kurziváljuk (van tipográfiai probléma is, a cirillnek például egész tisztességes saját kurzívja van, a görögnek azonban ilyenje nincs, és még több más rendszernek sincs). Bennó^fogadó 2010. december 28., 18:16 (CET)

Görög kurziválási hagyományról én sem tudok, ami egyfelől nem jelent semmit, de másfelől ezért is tartottam bent az antikva betűkészletek között. A cirill kurziválással szembeni ellenérzéseket viszont nem értem, ahogy magad is írod, tisztességes kurzív készlet van, a kurzív betűk maximum akkor lehetnek zavaróak (as per Joeyline), ha az ember alapvetően nincs barátságban a cirill betűkészlettel. Pasztilla 2010. december 28., 19:12 (CET)

És miért kéne megzavarni azt, akinek nem megy olyan könnyen a silabizálás? (Én mondjuk a пиво-t bármilyen variációban képes vagyok felismerni.) L András^pankuš→ 2010. december 28., 22:44 (CET)

2 db (Szerkesztési ütközés után) A пиво-t persze én is! – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 29., 01:09 (CET)

Szerintem azért, mert ez egy lexikon, és lexikonszerkesztőként a pontosság és az elvszerű következetesség a feladatunk, nem pedig körül nem határolható egyéni nehézségek kiszolgálása, sőt, barátságos megelőzése. Konkrétabban: természetesen nem célunk Joeyline megzavarása, de Joeyline zavarának megelőzése legalább ugyanannyira nem lehet célunk (legalábbis nem profi hozzáállásról vall). A kurziválási hagyományról már szóltunk, nem ismételném meg. Egy kérdéssor, amely segíthet elválasztani az egységességre való könyörtelen törekvést és a jámbor jószívűséget: 1) Okozhat-e egyéni nehézségeket az eugenika szó értelmezése, ezért kerülendő-e a használata? 2) Okozhat-e egyéni nehézségeket a cirill betűk kurziválása, ezért kerülendő-e a kurziválásuk? 3) Okozhat-e egyéni nehézségeket a hettita írás olvasata, ezért kerülendő-e a használata? 4) Okozhat-e egyéni nehézségeket a jegyzetek kisebb betűmérete, ezért kerülendő-e a használata? Stb. Ezenkívül a megközelítésed számos szervezési problémát is felvet, például: minden egységesen használandó, megokolt hagyományon alapuló tipográfiai, szóhasználati, tartalomszervezési stb. elgondolást szavazásra bocsátunk, és ha három (legyen kettő, nekem is van szívem) embernek nehézséget okoz, lemondunk róla? Pasztilla 2010. december 29., 00:52 (CET)

Éppenséggel nem az alany megzavarása a legerősebb érvem. Teszem azt – ha már a hettitát említetted – a nyelvi infoboxban az én kérésemre szűnt meg a kurziválás az eredeti névnél, mert például a hettita nyelv infoboxában a dőlt ékírás meglehetősen hülyén nézett ki. Emellett a hettita átírások mindig dőltek. Az asszír is. Viszont a sumér csak álló lehet, mert ezzel különül el az akkádtól. Szóval óvatosan. L András^pankuš→ 2010. december 29., 00:58 (CET)

Mi az, hogy „szóval óvatosan”?! Írjak sokkal körültekintőbben, ha el akarom érni, hogy a mondandóim lényegi részét is megértsd egy szép napon, és ne egy az összlet szempontjából indifferens részletet kiragadva, fenyegetően óvatosságra ints olyasvalamiért, amit nem is mondtam (egy kumma szót nem ejtettem ugyanis a hettita írás kurziválásáról). Pasztilla 2010. december 29., 01:23 (CET)

Nem teljesen értem, mit érzel fenyegetőnek abban a kérésben, hogy "óvatosan". Csak annyi a lényege, hogy szerintem ezt nem lehet generális módon elintézni. Vannak esetek, amikor ellenjavallt, és vannak olyanok is, amikor kifejezetten tilos kurziválni bizonyos átírásokat, idegen kifejezéseket. Én arra próbálok rávilágítani, hogy általános szabályt semmiképp sem lehet hozni erről. A latin betűs irásokon kívül minden egyes írásrendszerről és nyelvről külön-külön lehet csak véleményt mondani. Ez pedig – a kérdés lényegét tekintve – független attól, hogy konkrétan a cirill kurziválható-e, avagy sem. Nem a cirillről, de még csak nem is a tamilról beszéltem, hanem a dőlt betűtípusról általában. Például ประเทศไทย (thai), தாய்லாந்து (tamil), টাইলান্ডিয়া (bisnuprija manipuri) is dönthető, gyakorlatilag mindenféle karakterkészlet megvan dőltben is, de attól még nem célszerű használni. L András^pankuš→ 2010. december 29., 10:38 (CET)

De az Úristen áldjon mán meg tégedet mindkét kezével: éppen arról beszélgetünk itten fentebb, hogy NINCS valódi kurzívja egy sor írásrendszernek, és ezért nem használandó az esetükben nyilván ez a technikai lehetőség, mert az, amit elő lehet állítani belőlük a döntéssel, úgynevezett HAMIS KURZÍV. Ezzel szemben a cirillnek VAN saját kurzív készlete, ami NEM HAMIS, ezért szólt úgy a fentebbi javaslat, hogy a MONDOTT ESETEKBEN a LATIN és CIRILL betűs tartalmat kurziválnánk. Erősen remélem, hogy aki képes rászánni három másodpercet, és felfogja, miről van szó, az ezek után nem vitatkozik többé fantomokkal. Bennó^fogadó 2010. december 29., 11:20 (CET)

Némiképp többet szántam rá, mint három másodpercet. Szerintem valamivel többet, mint mások arra, hogy megróbálják érteni, amit írtam. Egy szóval nem mondtam, hogy a cirillnél nem létezik, vagy maguk a cirill írásrendszert használó nyelvek ne alkalmaznák a dőlt betűket. Nem a cirill a kardinális kérdés. Két eset lehetséges ebben a problémában, és mindkettő szóba került. Egy: a más írásrendszerek közvetlen átvételével megadott idegen szó. Például örmény (= Հայեր). Ebben az esetben az az érdekes, hogy melyik karakterkészlet kurziválható, és melyik nem. A latin nyilván, a cirillen lehet vitatkozni (különösebben nem érdekel). A másik viszont az átírások kérdése. Például: Հայաստան (= Hajasztán). Ezeknél is előfordul azonban, hogy a latin betűs közvetlen átírást nem szabad kurziválni, mert értelmezési nehézséget okoz. Csak ennyit akartam mondani, mielőtt szabály lesz abból, hogy az átírást kurziválni kell. Mert a kérdés kiírása ezt a lehetőséget tartalmazza. Nem mindegy például, ha az {{örményül}} sablonba azt írom, hogy örményül: Հայաստան vagy örményül: Hajasztán. Az egyiket nem szabad kurziválni, a másikat lehet kurziválni. Ezen sablonok ugyanis felváltva hol így, hol úgy vannak használatban. L András^pankuš→ 2010. december 29., 13:12 (CET)

•  támogatom – Silvio ^Üzenj! 2010. december 28., 19:37 (CET)
•  támogatom a latint mindenképp, a cirillt is ha van értelme (de ezt a hozzáértőkre bízom). – Antissimo ^vita 2010. december 28., 21:45 (CET)
•  ellenzem az általános kurziválást, ellenben  támogatom ha csak a latin betűsekre vonatkozik, csatlakozva Bennó véleményéhez, és utalva arra, hogy néhány ilyen sablonból már direkt kiszedettem a kurziválást a hozzáértőkkel. L András^pankuš→ 2010. december 28., 22:39 (CET)
• +1 L András!  ellenzem az általános kurziválást, ellenben  támogatom ha csak a latin betűsekre vonatkozik.
  A cirill kurziválását továbbra is  ellenzem – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 29., 01:09 (CET)

A megbeszélés alapján folytatom az érintett nyelvi sablonok átirányításainak felszámolását, és csak ezután állítom be az automatikus kurziválást a latin betűs nyelveknél. Mivel a cirillről megoszlanak a vélemények, az egyelőre „egyenes” marad. Ebben a tekintetben még várom a megbeszélés végkimenetelét (ha lesz ilyen). → Raziel ^szóbuborék 2010. december 31., 08:31 (CET)

Ha minden igaz, most már minden érintett, latin betűs nyelvi sablon automatikusan kurzivál. Ha valamelyik nyelv kimaradt, szóljatok. → Raziel ^szóbuborék 2010. december 31., 13:17 (CET)

Javaslat

Miután alapvetően a nyelvi sablonok használatáról van szó, a következőt javasolnám:

Legyen egy külön sablon az idegen karakterek megjelenítésére, mondjuk a {{ny-gr}} ne átirányítás legyen, hanem azt állítsa elő, hogy ógörögül: Μῑνώταυρος. És legyen az {{ógörögül}} sablon, amelyik pedig ógörög átírásban: Minótaurosz formát állítson elő. Ez esetben minden egyes nyelvi sablonnál meg lehet határozni az alapértelmezett kurziválást. L András^pankuš→ 2010. december 29., 14:30 (CET)

Ha lehet, ne keverjük bele az átírást. Vagy ha már igen, akkor legyen „ógörög átírásban” a sablon neve. A „ny-xx” valami borzalom. A gyakran, közvetlenül a szócikkekben használt sablonoknak legyen már egyértelmű és beszédes nevük, mert nem hiszem, hogy mindenki vágja az ISO nyelvkódokat. → Raziel ^szóbuborék 2010. december 30., 18:35 (CET)

Nem keverek én ide semmit, idekeveredik magától is. Mert felváltva hol erre, hol arra használjuk egyébként is. Sőt mivel mondjuk ékírást vagy hieroglifát nem tudok beletenni, a {{ny-ak}} és a még nem létező {{ny-eg}} csak a fonetizált átírásra szolgálhat. Amúgy pedig az ISO-kód kiderítése kb. három másodperc (kezdőlap társwiki iw-i). Még amúgy viszont így is úgy is meg kell nézni a nyelvi sablonok kategóriáját ahhoz, hogy az ember tudja, van-e a keresett nyelvnek nyelvi sablonja. Az {{ógörögül}} semmivel sem egyértelműbb, mint a {{ny-gr}}, mivel lehetne még {{ógörög}}, {{görög}}, {{görögül}}, vagy akármi más is. A sablon használatát azzal kell kezdeni, hogy megnézem, milyen alakban van. Innentől meg tök mindegy, minek nevezzük. L András^pankuš→ 2010. december 31., 10:02 (CET)

Mondjuk szerintem logikus, hogy az „ógörögül Akármi” alakot előállító sablont „ógörögül”-re neveztem át a „ny-gr” helyett. Szerintem jóval egyértelműbb, mint a „ny-gr”. Pláne annak az új júzernek, aki megnyit szerkesztésre egy lapot, meglátja a valamilyen hagyomány alapján kialakult rövidítéseket, és elmegy a kedve az egésztől, mert lövése sincs, hogy mi a fene az. Én már nem vagyok új szerkesztő, de baromira nem érdekelnek az ISO-kódok, és nem is akarom minden alkalommal rászánni azt a három másodpercet, hogy megnézzem, mit is takar. Bár lehet, hogy csak én vagyok ilyen lusta és kényelmes. A te logikád alapján, a „Életrajz infobox”-ot is át lehetne nevezni „if 156”-ra. Lehet sorszámozni az infoboxokat, majd készítünk egy lapot, ami tartalmazza, hogy melyik sorszám mit takar. A wikinyelv lényege, hogy egyszerűbb mint a html. Szerintem nem kellene visszabonyolítani. Ahol lehet, legyen egyszerű de elsősorban könnyen érthető is. → Raziel ^szóbuborék 2010. december 31., 11:18 (CET)

Ezeket az érveket valahogy nem tudom akceptálni. Az új júzer, aki megnyit szerkesztésre egy lapot, és nem látja, hogy a {{ny-gr}} mit hoz létre, magára vessen . De nem ez volt a lényege felvetésemnek, ez egy mellékszál. A fő kérdés az, hogy ezeket a nyelvi sablonokat hogyan használjuk, illetve legyen-e automatikus betűdöntés bennük. Erre javasoltam azt, hogy ha egyértelműen el lehet dönteni, hogy a sablont hogyan használjuk, akkor lehet sablononként külön-külön eldönteni, legyen-e dőlt az eredménye. Mivel az átírássablonok nem csak egyirányú átírásra alkalmazhatók, nem mindegy, hogy honnan és mit írok át. Márpedig amíg az {{ógörögül}} sablonba írhatom azt is, hogy Μῑνώταυρος, meg azt is, hogy Minótaurosz, addig nem lehet eldönteni, hogy az {{ógörögül}} sablon kurziváljon-e vagy sem. Ez vonatkozik minden más írásrendszerre is. Az egy dolog, hogy a latin és cirill írások vonatkozásában merült fel, de ennek alapján működik a többi is, ezért voltam a latin és cirill alapján meghozandó generális szabályozás ellen. L András^pankuš→ 2010. december 31., 11:37 (CET)

A sablonokba be van építve a „lang=” html kód, ami megmondja a böngészőknek és képernyőolvasóknak, hogy az adott szöveg milyen nyelven van. Tehát az átíratlan formát kell beírni. Ellenkező esetben a sablonnak valóban csak „kevesebbet gépelek”-haszna van. Még alig van dokumentáció ezekhez a sablonokhoz, úgyhogy ez jelenleg valóban problémás és félreértelmezhető, ebben teljesen igazad van. A kurziválás, nemkurziválás csak a látványos része a dolognak. → Raziel ^szóbuborék 2010. december 31., 11:47 (CET)

A görög betűk dolga

Kérem a tisztelt publikumot, hogy ha már ennyire belelendültetek a kérdés taglalásába, a Wikipédia:Botgazdák üzenőfala/Régóta megoldatlan feladatok#Görög betűk kurziválásának felszámolása szakaszban foglaltakról is szülessék döntés. Annak idején részben technikai okból, részben a konszenzus hiánya miatt került a süllyesztőbe. Tehát menjen, és csak botprobléma, vagy maradjon, vagy részben menjen, vagy jöjjön? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. december 31., 09:36 (CET)

Szerintem minden görög betűs kurziválást fel lehet számolni. A görög wikiben sem láttam eddig egy deka kurziválást sem. L András^pankuš→ 2010. december 31., 10:02 (CET)

•  támogatom, a görög kurzív teljesen felszámolandó a huwikiben. – Joey ^{üzenj nekem} 2010. december 31., 13:46 (CET)

Wikipédia:Egyértelműsítő lapok

Függőben Karmela^üzenőlap 2011. január 20., 11:10 (CET)

Ha a nézeteddel az egyértelműsítő lapok kialakításáról többségbe kerültél, akkor aktualizálhatnád a Wikipédia:Egyértelműsítő lapok útmutatót. A maratoni megbeszélések időközben az kocsmafalak archívumába vándoroltak.

Karmela^üzenőlap 2011. január 20., 11:10 (CET)

Tudunk róla. A WP:EGYÉRT vitalapján is elérhetőek, én felvéstem magamnak, és nyilván más is. Feltétlenül kell ennek egy ikszedik függő szakasz? Pasztilla 2011. január 20., 12:13 (CET)

Egy ilyen 1 soros emlékeztetőnek elfér. Vitát már nem kell folytatni róla, a többség döntött, azonban még nem akadt vállalkozó, aki felülírja a változásokat. Jó, ha ilyen röviden azért szem előtt van. – Joey ^{üzenj nekem} 2011. január 20., 13:31 (CET)

amiben segíthetsz, ha gyakorlott vagy

Függőben Karmela^üzenőlap 2011. január 25., 21:27 (CET)

• Kérdezd meg, hogy elfogad-e téged mentorául,

és ezzel egyidőben

• tedd a bemutatkozólapján a segítségkérést nowikibe

és

• itt cseréld le a {{teendő}}t a {{zöldpipa}} sablonra. Karmela^üzenőlap 2011. január 20., 12:12 (CET)

• Tibi1992 (vita | közrem. | törölt szerk. | )
• Borbara (vita | közrem. | törölt szerk. | )
• Vacakavics (vita | közrem. | törölt szerk. | )

Érdekes taxonómiai adatbázis

Növényesek, állatosok figyelmébe:

• http://www.itis.gov/

Most találtam rá, valószínűleg jól használható a taxonómiában. Az amerikai kormányzat kezdeményezésére jött létre a .gov domain alatt, a biodiverzitás-program támogatására, és komolynak néz ki. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. január 23., 12:08 (CET)

Használható, bár van vele kapcsolatban is anomália. Egyébként van ilyen szócikkünk is Integrated Taxonomic Information System és az állatos növényes cikkekhez az egyszerűbb forráshivatkozás miatt még sablon is készült. Andrew69. 2011. január 23., 13:01 (CET)

Népességsablonok táblázatokban

Elharapózott az a szokás, hogy az eredetileg egyedi infóboxokba kitalált népességsablonokat táblázatokba gyűjtik a kollégák. Ez katasztrofális eredménnyel jár, ugyanis az ilyen táblázatokban gyakran szétesik a bevezető szöveg, a táblázatfejléc és a táblázat tartalma. A probléma elvi természetű: egy szócikk táblázatába beírt adatokat úgy tehet valaki inkorrekté, hogy közben fogalma sincs erről. Ugyanis a népességsablonok aktualizálásakor senki nem veszi a fáradságot hogy végigmenjen valamennyi rá hivatkozó lapon és kijavítsa ott a folyószövegben szereplő adatokat és dátumokat. Ráadásul ha meg is tenné, a táblázatok konzisztenciája azt is feltételezné, hogy minden olyan népességsablont, ami bárhol közös táblázatban szerepel az épp módosítottal, egyidejűleg ugyanarra a dátumra érvényesen aktualizálni kellene.

Jobban végiggondolva az az érzésem hogy a népességsablonok bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményt. Ezen segíteni akkor lehetne, ha az eredeti célkitűzésnek megfelelően a magyar települések népességsablonjait egyetlen mozdulattal aktualizálni lehetne a KSH éves helységnévkönyvének közzétételekor az excel-tábla importálásával. Van valami fejlemény ezügyben?

– Peyerk ^vita 2011. január 25., 23:50 (CET)

Kérdés szavazattal kapcsolatban

Áthozva az adminüzenőből

Mivel adminisztrátor zárja le a törlési szavazást, ezen a fórumon szeretném megkérdezni, hogy az olyan szavazat, amely mindösszesen annyit tartalmaz, hogy "Mindenképp maradjon. Igenis fontos. Ennyi.", az pro forma helyes? A konkrét törlési szavazás szerintem eldőlt, ahonnan idézem, nem is ezért kérdezem, csak kíváncsi vagyok, van-e kritérium egy szavazat elbírálására. A szavazási irányelvek nem törvények, tehát csak ajánlásokat fogalmaznak meg a szavazattal kapcsolatban, én így értelmeztem. De végül is lehet úgy szavazni (szavazati joggal), hogy azt a szavazatot mégse vegyék figyelembe a lezáráskor? Előre is köszönöm a választ. Infel ^vita 2011. január 26., 22:23 (CET)

Fontos tudni, hogy a törlési megbeszéléseken semmiféle szavazás nem történik! A lezáró admin mérlegeli a hozzászólásokat, és az érvek figyelembevételével dönt. Csak másodlagos a "gombócok" száma. – Joey ^{üzenj nekem} 2011. január 26., 22:32 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

A törlési indítványokról megbeszélés folyik, nem pedig szavazás. A  maradjon,  törlendő, stb. sablonok az áttekinthetőséget biztosítják és világossá teszik az álláspontot, formálisan nézve nem szavazatok. A lezáró adminisztrátornak elsősorban az érveket kell mérlegelni és csak másodsorban az ebben vagy abban az irányban megszólalók számát. Egy olyan szövegű hozzászólás értéke, mint az idézett, a kontextustól is függ ugyan, de aki csak ennyit ír, nem sokkal járul hozzá a döntéshez.

Karmela^üzenőlap 2011. január 26., 22:38 (CET)

Köszönöm, ezzel nem voltam tisztában. Infel ^vita 2011. január 26., 23:03 (CET)

Ezzel én sem. Szeretném tudni, ez mióta (és kióta) van így, és hol szavaztatok erről? ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. január 26., 23:12 (CET)

2007 május, nyenyec. A szavazást keresse ki valaki más. – Hkoala 2011. január 26., 23:22 (CET)

Már bocsánat, de tudtommal Nyenyec reformjavaslata - nagyon helyesen - elbukott, soha nem szavazták meg. Mégiscsak kellene az a szavazás link. Lehet, hogy évek óta illegitim módon történik a szavazások lezárása? ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. január 27., 00:11 (CET)

Kénytelen vagyok kifejteni a véleményem: ez a megbeszélősdi rendszer nem működik megfelelően. Mindenki nyomja a magáét, konszenzuskeresésnek nyoma sincs. Az addig még rendben van, hogy indokolni kell a szavazatot, és az indoklás nélküli érvénytelen. A további csevelynek nem látom értelmét. Szerintem ennek is szavazásnak kéne lenni, mint minden másnak, mert az irányelveket úgy magyarázom, ahogy épp tetszik. LA^pankuš→ 2011. január 26., 23:38 (CET)

Egyetértek Laszlovszkyval. Szép liberális gondolat egymás meggyőzése, de akkor miért zárjuk le a megbeszélést 4-5 nap után? A dolog ellehetetlenülését szépen példázza A Kacsamesék megszakításáról folyó diskurzus. – Pagony^foxhole 2011. január 26., 23:58 (CET)

+1. Én is úgy emlékszem, hogy megbukott a dolog, főleg miután a tartalmi kérdésekben elviekben nem illetékes adminisztrátorok nekiálltak gyaktatni a publikumot a „Miért gondolod így?”, „Kifejtenéd, kérlek?”, „Ezt kérlek, ezzel és ezzel cáfolom. Most mit gondolsz?” stb. (Tgr ebben élen járt :-), ami rengeteg nevetésre és derűre adott alkalmat, mert egyszerűen röhejes volt. Ez egy szavazás, indokolj, aztán vagy meggyőznek, vagy sem, de hogy egy adminisztrátor, aki (ismét:) tartalmi kérdésekben nem illetékes, valamint neki is csak egy szempontja van, nevezetesen a magáé, csak ne döntse el, hogy melyik szavazat indoklása érvényes, melyiké nem. Pasztilla 2011. január 27., 00:32 (CET)

A törlési megbeszélések körül eléggé sokat nyüzsgő adminként hadd mondjak ellent itt az előző négy hozzászólónak.

1. Nem voltam még jelen akkor, amikor a törléseket szabályozó WP:TI irányelvet elfogadta a közösség, de felteszem, hogy a szokásos eljárással szavazta azt meg a plénum, és Gubbubuval szemben kétlem, hogy évek óta illegitim módon történne a szavazások lezárása. Az irányelvnek a megbeszélés formájáról szóló része pedig világosan leírja a megbeszélés menetét, nagyjából úgy, ahogy azt Karmela fentebb elmagyarázta. Aki nem hiszi (még nem olvasta), járjon utána.
2. Laszlovszky Andrissal és Pagonnyal ellentétben úgy látom, hogy a megbeszélések az esetek túlnyomó többségében igenis meglehetősen gördülékenyen mennek. Nézzétek meg a WP:T-n a frissen lezárt megbeszéléseket: az esetek többségében a hozzászólók teljes, vagy szinte teljes egyetértése mellett zárulnak le a viták. Nemegyszer van példa arra, hogy valamelyik hozzászóló érvei meggyőzik az eredetileg ellenkező véleményen lévő szerktársakat is; ilyesmit láthattunk nemrég a Szélső szócikk kapcsán. Pagony kérdésére, hogy miért zárjuk le a TMB-ket 4-5 nap után, az a válaszom, hogy azért, mert gyakran órák, napok alatt világossá válik a konszenzus, és nincs értelme az időhúzásnak. Sokszor pedig hetekig nem zárjuk le a bonyolultabb kérdéseket felvető megbeszéléseket. Most is van olyan cikk, amit októberben jelöltünk törlésre, és még mindig nyitva áll a vita. A Kacsamesés cikkhez hasonló, a közösséget megosztó ügyek nagy érzelmeket tudnak kavarni, de ha meggondoljátok, nagyon ritkák. Tipikusan olyankor fordulnak elő, amikor az irányelvek nem alkalmazhatók egyértelműen, és mindenki csak az ízlése alapján tud állást foglalni. (Ilyen volt korábban a Bikicsunájos cikk, meg még korábban az a sokat emlegetett, szarevős videóról szóló lap.) Ezeknek a száma azért elenyésző a napi 3-5 törlésre jelölt cikk mellett. Az más kérdés, hogy ezekben a vitákban nem látom esélyét a konszenzusteremtésnek, és én se tudok jobbat, mint hogy a többségi vélemény alapján zárjuk le a kérdést.
3. Végül, de távolról sem utolsósorban, szeretnék élesen ellentmondani Pasztilla implicit állításának, miszerint az admin a maga szempontja szerint dönti el ezeket a vitákat. Remélem, hogy csak félreértem Pasztillát, mert nekem úgy tűnik, az adminok kényesen ügyelnek arra, hogy olyan vitákat, ahol valamelyik oldalon erősen exponálták magukat, ne ők maguk zárják le. Pagonyról például tudom, hogy utálja az Agave kiadó reklámcikkeit, mégse zárja le a Totál szívás című vámpírrománc törlési megbeszélését, mert hogy nézne az ki. Megfordítva, bár én eléggé erőteljesen a Kacsamesés cikk-izé törlése mellett vagyok, látom, hogy törpe minoritás vagyok ezzel a véleményemmel, és ha arra kerül sor, gond nélkül fogom jobb meggyőződésem ellenére "megmaradt" eredménnyel lezárni a vitát.

Malatinszky ^vita 2011. január 27., 02:43 (CET)

+1, szerintem fel sem merülhet egy adminban, hogy lezárjon egy olyan törlési megbeszélést, amit ő indított vagy a vita során erősen konfrontálódott valamelyik oldalon. Én legalábbis erősen tartózkodom ettől, bár sok törlési megbeszélésben veszek részt, és újabban lezárni is szoktam más megbeszéléseket. A rendszer működik így, ahogy van, nem kell háborgatni. Megdöbbenéssel olvastam, hogy ilyen sokan viszont nem voltak tisztában azzal, hogy a törlési megbeszéléseken nem szavazás folyik... – Joey ^{üzenj nekem} 2011. január 27., 15:30 (CET)

Nem gondolom, hogy olyan sokan ne lettek volna tisztában vele. A kérdés inkább ennek a miértje, jogosultsága és működőképessége. LA^pankuš→ 2011. január 27., 15:39 (CET)

Megtaláltam a szavazás linkjét: Kötelező legyen-e a szavazatok indoklása törlésnél? (2007. 03. 29.) Karmela^üzenőlap 2011. január 27., 02:17 (CET)

Ez nem jó. Ez a szavazatok kötelező indoklásáról szól. Hol szavaztátok meg azt, hogy a szavazás kiértékelése ne a szavazatok száma alapján történjen, hanem az adminisztrátor elgondolásai alapján, és hogy a szavazás nem szavazás, pusztán megbeszélés? Hol töröltétek el a kétharmados rendszert? Erre lennék kíváncsi. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. január 27., 10:19 (CET)

Gubbubu +1, remélem, a törlési hozzászólások és érvelések kiértékelését ennél kicsit jobban odafigyelve végzitek. Nem csodálkozni kellene azon Joeynak sem, hogy nem tudunk valamiről, hanem szállítani végre a linket, hogy mióta és miért folyik hozzászólások szubjektív kiértékelése a megnyilatkozások számszerű összesítése helyett. Pasztilla 2011. január 27., 16:46 (CET)

Én eddig is abban a hiedelemben éltem, hogy az érveket kell szembeállítani egymással, nem a kék/narancssárga pöttyöket számolgatni… Valahogy ki kell szűrni a „maradjon, mert ez egy tökjó műsor legcukibb szereplője”, „töröljük, mert igénytelen tuctuc-zenét játszanak”, „elfér, nem? vagy a te helyedet foglalja a szerveren?” „totál fölösleges szvsz” és hasonlókat. Az ilyeneket lezárásnál figyelembe se szoktam venni (bár már volt vita belőle, azt hiszem, a Mahershalalhashbaz szavazásán… ja, rosszul emlékszem, nem én zártam le, hanem a nagy B) (egyébként most le vagyok döbbenve, hogy a Gubb ezt nem tudta…) Alensha 2011. január 27., 03:38 (CET)

Malatinszky, ne értsd félre Pasztillát: amit mond, az nagyon is úgy volt. Egyes adminok, kiemelkedően Tgr és nyenyec, addig gyaktatták a közösséget egyik-másik megbeszélésben, amíg mindenki belefáradt és hagyta a francba az egészet. A törlési megbeszélés az adott időpont előtt szavazás volt, és nem volt semmiféle "indoklási kötelezettség". Ezt nyenyec találta ki, és bár nem mondom, hogy rossz, de az esetek kb. 25-30%-ában megbukik. Igaza van annak, aki azt írta itt fent, hogy az ügyek túlnyomó része órák, napok alatt világosan megoldódik. De van ez a kb. egyharmad, amit az égvilágon semmilyen indoklásokkal nem lehet megoldani.

Én, már amikor ilyen megbeszélések lezárására adom a fejem, akkor az indokokat ÉS a "kvázi" szavazatokat együtt, párhuzamosan nézem. Az egyik az érvek kifejtése (és itt egy admint nem befolyásolhat az, hogy a másik oldal meg lett-e győzve), a másik egy direkt véleménykifejezés, amit viszont tiszteletben illik tartani. A kettő általában egy irányba mutat, így nem szabad problémának felmerülnie, de ha nem, és nagyon kétséges a dolog, akkor a maradás mellett döntök. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. január 27., 05:34 (CET)

Én ugyan nem gondoltam, hogy lesznek, akik egyetértenek velem. De ha már így alakult, hogy vita tárgya lett, jelezném a bővebb véleményem. Nagyjából én is úgy látom, ahogy Pasztilla. Ha a törlést lezáró admin mérlegelésére van bízva a döntés, akkor abban a kényesebb esetekben mindig marad szubjektívum. Elhiszem Malatinszky állítását, hogy az adminok nagyon ügyelnek ennek elkerülésére, de ez elkerülhetetlennek látszik. Adott esetben a megbeszélést lezáró admin eldönti, hogy kinek a véleményét veszi figyelembe és kiét nem.

Szerintem: a szavazat melletti indoklás csak a többi urnához járuló meggyőzését szolgálja. Ha nem sikerül valakit meggyőzni a véleménye megváltoztatásáról, akkor nem sikerül. A szavazat melletti indoklással nem a lezáró admint kell meggyőzni!

És ide most ne keverjük az egyértelmű végeredményű törlési megbeszélést. Volt már példa arra, hogy többségi vélemény ellenére maradt meg, vagy került törlésre valami. Ez pedig nem jó, függetlenül attól, hogy ki milyen indokkal látja törlendőnek. Igenis vélemény az is, hogy "na nehogy már".

Nem mellékesen a linkelt szavazáson is a szavazatok indoklásáról van szó. Ettől még nem lesz a törlési szavazás törlési megbeszélés, amelyben az egyes szavazatokat figyelmen kívül lehet hagyni. LA^pankuš→ 2011. január 27., 08:11 (CET)

Mondom a magamét:

1. A törlési megbeszéléseken az aktív szerkesztők közül is nagyon kevesen vesznek részt. Ennek csak részben az az oka, hogy ez nem szavazás. De erős oka. Minek szóljak hozzá, ha nem sokat számít. (Az egyéb okok szubjektívak, amikkel nem kell foglalkozni).
2. Egykor még szavazás volt.
3. A visszafejlődés első lépése volt, hogy az akkor-még-szavazás voksait indokolni kellett, különben lehetett a szavazatot nem figyelembe venni. Ezzel szubjektívvá vált a törlés-nemtörlés eldöntése.
4. A következő lépés az volt, hogy ez nem szavazás, csak megbeszélés, és az adminok döntenek. A szubjektivitás lehetősége ezzel fokozódott (hozzá kell tegyem: ebből emlékeim szerint nem következett admini visszaélés, de következhetett volna, és még következhet).
5. Jelenleg ott tartunk, hogy az irányelvek bürokratikus értelmezése egyesekben a törlési javaslattétel szenvedélyét erősíti. Az irányelvek gyakran kőkemények, a törlési megbeszélés pedig puha. Ez is visszariaszt a részvételtől sokakat.
6. Én elleneztem ezt az idáig vezető folyamatot: visszakereshető, hogy elleneztem. Kisebbségben maradtam, tudomásul vettem, de mint öregecske szerkesztő, azóta is figyelem és részt veszek a megbeszéléseken.
7. Viszont rossznak tartom a jelenlegi rendszert. Szerintem szavazni kell, és sokaknak, és tudomásul kell vennie a végeredményt mindenkinek. Az admin pedig csak adminisztráljon.

OsvátA ^Palackposta 2011. január 27., 08:47 (CET)

Szerintem szavazni kell, és sokaknak, és tudomásul kell vennie a végeredményt mindenkinek. Az admin pedig csak adminisztráljon. + 1 – Istvánka ^posta 2011. január 27., 08:49 (CET)

Szerintem szavazni kell, és sokaknak, és tudomásul kell vennie a végeredményt mindenkinek. Az admin pedig csak adminisztráljon. + 2 – Laci.d ^vita 2011. január 27., 09:02 (CET)

+3. Vagy az irányelvek félrevezető szövegét kell átírni (kiiktatva a szavazás szót), vagy az irányelvet visszaállítani eredeti formájára, amennyiben senki továbbra sem tud nekem prezentálni valami bizonyítékot arra nézve, hogy szavazással fogadták el. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. január 27., 10:23 (CET)

A való életben is az a gyakorlat alakult ki, hogy szavazáskor az ember csak a gombóccal foglalkozik, és a gombócokat számolja az, aki a szavazás lebonyolításáért felel. Az érvelés megelőzi a szavazást, elhangzanak a pro- és kontra érvek, majd ezek után mindenki szavaz valamelyik oldalra. A való életben is jellemző amúgy, hogy a racionális érvelés figyelembe vétele nélkül, akár a meglévő szabályokat figyelmen kívül hagyó álláspontot támogatva, érzelmi alapon helyezik el az emberek a gombócot. És ez dönt.

Nem gondolom, hogy itt mindjárt forradalmat kéne csinálni a törlési eljárásokkal kapcsolatban, pláne, ha ennek ekkora előélete van már. A való életben létező, és egyes vitás esetekben ide is beszüremkedő hozzáállás egy olyan procedúrában manifesztálódhatna, hogy az egész törlési eljárás két részre oszlik, az egyik az érvelés, a másik a gombócok elhelyezése. De ez nem túl dinamikus egy real time szerkeszthető enciklopédia esetében a 21. században. Az viszont aligha várható el, hogy hajlandó legyen mindenki logikusan érvelni és ne pedig egyes pillanatnyi szubjektív benyomása alapján megformálni a véleményét. Így azután azt gondolom, a vitás eseteket nem fogjuk tudni megspórolni a jövőben sem.

Személy szerint számomra a kacsamesék szavazása óriási tanulságokat és még több információt hozott azzal kapcsolatban, mely szerkesztőket tudok komolyan venni a jövőben és mely szerkesztőket nem, mert kik hajlandóak a szerkesztési irányelveket szem előtt tartani olyan kérdésben, amikor érzelmi alapon is viszonyulnak valamihez és kik engednek annak a kísértésnek, hogy érzelmi alapú álláspontjukkal szemet hunyjanak a lefektetett szabályoknak. De ez a való életben is így van egy szavazás végeredményével összefüggésben, ott is külön válik az eredmény tudomásul vétele és a következtetés az egyes szereplők hitelességét illetően.

Köszönöm mindenkinek, aki itt elmondta érveit (és figyelem tovább a kibontakozó vitát), én amit akartam megtudtam és eszerint állok hozzá a továbbiakban a törlésekhez és a cikkíráshoz. Üdvözlök mindenkit szeretettel. Infel ^vita 2011. január 27., 09:08 (CET)

• Gubbubu, azt írod, hogy van még olyan irányelv, ahol még mindig a megtévesztő szavazás szócikkek törléséről szerepel a törlési megbeszélés helyett. Kérlek segíts már, ne kelljen keresgélnem, hogy hol?
• Nem tartanám szerencsésnek a visszatérést ahhoz a négy év ezelőtti gyakorlathoz, hogy minden előzetes megbeszélés nélkül szavazzunk.
• Szerintem egész jól használható a jelenlegi rendszer is, de jól el tudom képzelni a cikkek törléséről való döntést fázisokban is:

1. Valaki javaslatot tesz egy cikk törlésére, megindokolja.
2. Megbeszélés, érvelés, győzködés meghatározott időn keresztül. Ebben a fázisban bárki részt vehet.
3. A megbeszélés fázisának lezárása és a szavazás megnyitása a egy új szakaszban.
4. A szavazás meghatározott számú napon át van nyitva. Nem szavazhat bárki, csak akinek már szavazati joga van. A szavazatok mellé-alá-köré nem szabad kommentárt írni sem a szavazónak, sem másnak.
5. Lezárás: szavazatszámlálással valamilyen meghatározott arányszám szerint döntve. Ha nem volt kellő számú résztvevő, a cikk megmarad.

Ha valaki ezt ebben a formában szavazásra viszi, azzal egyet fogok érteni: ha körülményesebb is, de tisztább. Bár mint mondom, szerintem elfogadhatóan ketyeg a jelenlegi rendszer is.

Karmela^üzenőlap 2011. január 27., 12:41 (CET)

1. Nem írtam ilyet. Azt írtam: vagy-vagy, de természetesen a második esetet preferálom.
2. "Nem tartanám szerencsésnek a visszatérést ..." - szó sincs erről. Míg kétharmados szavazás volt, addig is mindig folyt megbeszélés. Semmiféle olyan gyakorlatról nincs és nem volt szó, mint amit említesz. A szavazatok komolyságának kérdése és a kiértékelés rendszere két teljesen különböző dolog, nem is értem, hogy lehet(ett) ezt összekeverni. Attól, hogy a szavazást "megbeszélésnek" kereszteljük át, nem lettek komolyabbak vagy meggondoltabbak a szavazatok, ez a Kacsamesés megbeszélésből jól látható ("Igenis fontos és maradjon" stb.), és nincs is túl sok értelme erre hajtani, mivel a törlésről való vélemények természetüknél fogva számos szubjektív elemmel "terheltek" (bár nem kéne ilyen negatív kicsengésű szót használnom, én ugyanis természetesnek tartom ezt) és mindig is azok lesznek.
3. Szerintem is általában működik a jelenlegi rendszer a gyakorlatban, de épp a Kacsamesék példája mutatja, hogy ez csak esetleges, véletlenszerű. Beroesz legutóbbi hozzászólása mutatja [1]: a megbeszélések lezárásának ideje, módja mindig indokoltan támadható. Nemcsak az a baj, hogy benne van az adminisztrátor szubjektív döntésének lehetősége, hanem az is, hogy ráadásul erről semmiféle visszajelzést nem kapnak a megbeszélő felek (pl. ha esetleg a szavazatukat nem vették tekintetbe). Ez így nagyon gázos és amatőr megoldás. Ha komoly, vérre és pénzre menő, személyes felelősségre is építő intézmény lennénk, nem csak egy lexikon, és a szavazásoknak valódi tétje lenne, akkor már rég összeomlottunk volna. Nem vagyunk azok szerencsére, mindazonáltal ez a kiértékelő rendszer akkor is nemkívánatos. Az adminisztrátor, mint neve is mutatja, olyan személy, aki kiszolgál (összeszámlálva a szavazatokat), nem pedig olyan, aki a szerkesztők véleményét - és különösen az én véleményemet :-)) - mindenféle külső ellenőrzéstől, átláthatóságtól mentesen minősíti fontosnak vagy figyelmen kívül hagyandónak. Azt meg, hogy a szavazatok egyszerű összeszámlálása "körülményesebb" lenne, mint hogy mindenféle metrizálhatóság nélkül ex has összesítsünk véleményeket, mivel félremagyarázni nem kívánom (hogy ti. abban az esetben, ha az adminisztrátor egyszerűen csak úgy zár le, ahogy neki tetszik, függetlenül az érvek mérlegelésétől, valóban egyszerűbb az eljárás) csak értetlen fejcsóválással tudom kommentálni.
4. "Ha valaki ezt szavazásra viszi ... " - ez csak abban az esetben szükséges, ha a jelenlegi rendszert valaha is megszavazták - ami még mindig nem lett linkkel bizonyítva. Ha nem szavazták meg, akkor természetesen a kétharmados rendszer van még mindig érvényben, és az adminisztrátoroknak összeszámlálás alapján kell az eredményeket a jövőben kiértékelni, a jelenlegi félreértésből, tévedésből eredő gyakorlatot félretéve. ♥♥♥ Γουββος Θιλοβούββος ✍ 2011. január 27., 13:07 (CET)

Engem szubjektíve marhára nem érdekel, hogy van-e a Wikipédiának A Kacsamesék megszakítása c. szócikke. Objektíve viszont erősen foglalkoztat, hogy milyen elvi alapon történt meg a váratlanul hirtelen törlése. A többi most már halálmindegy. Szólottam. OsvátA ^Palackposta 2011. január 27., 15:11 (CET)

Akkor egy magyarázatot lehet arra kapni valahogyan, hogy Karmela miért és mi alapján tette be kevesebb mint egy évvel ezelőtt a törlési útmutatóba az adminisztrátori mérlegelést, szerkesztési összefoglaló nélkül felülírva a korábbi kétharmados kritériumot? Lehet csodálkozni, Joey. Pasztilla 2011. január 27., 16:52 (CET)