Szerkesztővita:Pasztilla

Archívum (?)

---

2006, 2007/I, 2007/II, 2008/I, 2008/II, 2009/I, 2009/II, 2010/I, 2010/II, 2010/III, 2010/IV, 2010/V, 2010/VI, 2011/I

---

Cinque Terre

Függőben

Itten van. Nagyon nyers fordítás, a geológiai rész még a számítógépemen. – Istvánka ^posta 2010. szeptember 21., 07:50 (CEST)

Lekötelezel – Istvánka ^posta 2010. szeptember 21., 09:32 (CEST)

Borovszky : Szatmár vármegye

Függőben

Hosszú távon hozzáveheted ezt is: Borovszki Samu: Szatmár vármegye; most a cikkekben ugyanúgy pucéran szerepel. – Hkoala 2010. október 19., 22:14 (CEST)

Ez is fel van vésve az agykérgi struktúrám neuronhálózatába. Pasztilla 2010. október 19., 22:21 (CEST)

Csak szóljál, ha elfelejtenéd vagy még kérsz, van bőven – Hkoala 2010. október 19., 22:25 (CEST)

Csáky Mihály

MegoldvaPasztilla 2011. január 22., 11:14 (CET)

Látom ugyan, hogy kizárólag akadémikusokkal foglalkozol de ha néha szünetet is tartasz megnéznéd Csáky Mihály (kancellár)t, ír-e a nagylexikon olyast, ami hiányzik a cikkből? – Hkoala 2010. december 26., 21:41 (CET)

Oké, fogom, de majd azért szóljál rám, ha mégsem. Pasztilla 2010. december 26., 22:27 (CET)

Egyetlenegy dolog volt: nem 1556 utáni kancellárságával prhuzamosan volt JZs nevelője, hanem amikor még a fejedelmi tanács tagja, titkára volt. Pasztilla 2011. január 22., 11:14 (CET)

Köszönöm ezt is! – Hkoala 2011. január 22., 12:06 (CET)

Kolozsvár irodalmi élete (cím, tagolás és egyebek)

Szia! Segítséget kérek, mert túl nagy fába vágtam a fejszém: az RMIL-ből venném át a Kolozsvár magyar irodalmi élete cikket. Szerintem nagyon jó összefoglaló anyag, de: 1. Már a címével is baj van, mert nem kizárólag az irodalmi életről szól, de nem is nevezhetem kulturálisnak, mert ahhoz meg kevés. 2. Próbáltam tagolni, de nem vagyok megelégedve a fejezetcímeimmel. (Az utolsó szakaszt meg nem ártana előrehozni a történeti részhez.) 3. Az egymondatos bevezető nagyon béna. Természetesen ez sem sürgős, de legalább a címét ki kellene találni, hogy ki tudjam rakni a szócikk névtérbe, nehogy közben valaki más (pl. Pataki Márti, aki gőzerővel halad) szintén végigmenjen rajta; elég sok munka volt rendesen linkesíteni és megcsinálni a hiányzó egyértelműsítéseket. – Hkoala 2011. január 5., 20:20 (CET)

A címen eszmélkedem. Pasztilla 2011. január 5., 20:23 (CET)

• A kolozsvári magyarság szellemi élete
• A kolozsvári magyarság művelődési élete

De meg kell hogy mondjam, nekem semmi bajom az irodalmi élettel, az irodalommal, sőt azt tartanám a legjobbnak, ami most a cím, mindez belefér abba a kategóriába. Pasztilla 2011. január 5., 20:28 (CET)

Ha semmi bajod az irodalommal, akkor nem variálok a többi címalakkal, mert Márti megtartotta a Csíkszereda magyar irodalmi élete típusú címeket, akkor illeszkedjen a sorba. – Hkoala 2011. január 5., 20:57 (CET)

No, gyorsban összerántottam egy bevezetőt, hogy legyen a szócikknek, ha úgy gondolod, bővítsd, húzd, egészítsd, finomítsd. Múltidőzni is kellene a szócikken, de ehhez nem volt idegem. Pasztilla 2011. január 22., 11:01 (CET)

Köszönöm, hogy megírtad! Nekem alapvetően tetszik, de két apró megjegyzésem azért van: 1. Nem csak a "városban indult meg", mert vannak bőven nem kolozsvári születésűek, akik viszont itt tevékenykedtek, lásd Híres kolozsváriak listája. 2. Talán az egyetem megalapítását is meg lehetne említeni ösztönző tényezőként. A múlt időnek majd délután nekilátok. – Hkoala 2011. január 22., 12:02 (CET)

Még egy élő akadémikussal kevesebb

Gondolom láttad a Benkő Loránd haláláról szóló híreket. Ez kezd emlékeztetni a tavalyi januárra. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2011. január 17., 17:39 (CET)

Láttam. De ő legalább szép kort élt meg. Pasztilla 2011. január 17., 18:21 (CET)

Kondorosi Ádám (és Sinor Dénes) halála még inkább kezd emlékeztetni a tavalyi januárra... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2011. január 21., 13:21 (CET)

CitLib újra

Függőben

Üdvözöllek! Olvasni olvastam a válaszodat, csak annyira összetorlódtak körülöttem dolgok, hogy elfelejtettem írni is rá. A Gárdonyi hivatkozásaival éppen nem az volt a meglátásom, hogy szakszerűtlen, hanem az, hogy elrettentő annak, akinek nincs gyakorlata az ennyire szakszerű hivatkozásokhoz. Pár percig törtem a fejem rajta, hogy igazodjak el, de aztán persze beugrott – de az egységsugarú látogatótól szerintem ez nem tételezhető fel automatikusan. Gárdonyi munkássága révén főként általános iskolás látogatókra számíthat – gondolom én, aztán kérdés, hogy mennyire van igazam – ezért egy jól átlátható, intuitív technika ott különösen indokolt. Az a rendszer, amit ott láttam, kevéssé tűnt intuitívnak. (Vagy -nek? Mindig bajban vagyok a vegyes hangrendű szavakkal.)

A CitLib kapcsán a legfontosabb, amit akkor is írtam volna, hogy maximálisan megértem a nyomtatott szóhoz való kapcsolatodat, és azt, hogy a könyveknél működőképes, bevált módszereket látnád szívesen a neten is, de ebben ott rejlik az a veszély, hogy az elektronikus média hátrányait kiélvezzük, az előnyeivel meg esetleg nem élünk. A szerzők nevének bontása egy apró kényelmetlenség, amikor egy hivatkozást létre kell hozni, de amikor kereső- és adatfeldolgozó rendszereknél, vagy éppen egy másik sablonnál, ahol a vezetéknév az alap, és esetleg nem is igény a keresztnév feltüntetése – és itt most vonatkoztass el attól, amit az olvasók is látnak, mivel a Wikipédia számos bot számára is forrás lehet, akik a kódot olvassák és onnan nyernek paraméter–érték párokat – igen lényeges lehet. Nem véletlen, hogy a CoINS-használó sablonoknál kifejezett kérés, hogy csak akkor használjuk az összevont author paramétert, ha valamilyen akadályba ütközik a vezetéknévre és utónévre bontás (például a távolkeleti nevek esetében, de adott esetben a Sándor József Benedek is lehet gond, ha nem tudni, hogy a József az adott személynél a vezetéknév vagy a keresztnév része). Esetleg még az is előfordulhat, hogy egyes cikkeinkből más nyelvre fordítanak, és a fordítónak jelent könnyebbséget, ha a név megfelelően bontva van.

Nem erősködni akarok, elmondtam az érveimet, és tiszteletben tartom a közösség döntését. Ha mások ezt fontosnak tartják, úgyis láttatni fogják betűiket, ha meg nem, akkor kár az asztalt vernem.

Apropó, számoltál azzal, hogy mit jelent ez a sablon majd azoknak, akik más nyelvű wikikből jelenleg is a copy és paste funkciók lelkes alkalmazásával emelik át a sablonokat? Mert ha a CitLib végleges formájára kerül, minden tervezett és kívánatos szolgáltatásával, bizony le kellene cserélni a cite sablonokat, mert ótvarosan rusnyák. Szerintem szép munka vár még ránk…! -- 2011. január 19., 21:54 (CET)

HoremWeb, ez utóbbi gondod tekintetében megnyugtathatlak, mert abban a pillanatban, hogy a cite book sablon összes paramétere leképezhető lesz a citlib paramétereire, a cite book sablont átalakíthatjuk a citlib burkolósablonjává, és továbbra is lehet egy az egyben másolni, mégpedig úgy, hogy az eredmény citlibes kinézetű. Karmela^üzenőlap 2011. január 20., 09:40 (CET)

Ez egy nagyszerű hír! (Nyilván tudod te is, hogy több cite sablont érint már maga a CitLib is?) -- 2011. január 20., 22:08 (CET)

Kondorosi Ádám

Ez azért gyanús nekem, hogy az MTA-honlapon található, a tagokat felsoroló oldalon ott szerepel Kondorosi halálának dátuma, de amúgy sehol semmi. Egy nekrológ se... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2011. január 22., 15:49 (CET)

Lehet, hogy a hétvége miatt, bár ez akkor is furcsa. Pasztilla 2011. január 22., 16:40 (CET)

Könyvszemle

Szia! Hogyan kellene hivatkozni egy folyóiratban található könyvszemle egyik írását? A könyvszemle az egész rovat címe, nem a cikké. A cikk címe ilyenkor a szemlézett mű teljes megnevezése, szerzővel, címmel? (Robert Offner: Johannes Hertelius erdélyi orvos 1593. február 8-án Carolus Clusius flamand botanikushoz intézett eddig ismeretlen levele) – Hkoala 2011. január 23., 08:50 (CET)

Ez elég harcias kérdés, mert a recenziók általában és jellemzően nem jelennek meg bibliográfiai főtételként, különösen amennyiben az ismertetett írás maga is csupán egy tizen-valahány oldalas folyóiratcikk, így a körülöttük kialakult gyakorlat is meglehetősen vegyes. Leginkább pusztán annotációk, valahogy így:

• Robert Offner: Ein bisher unbekannter Brief der siebenbürgischen Arztes Johannes Hertelius an den Flämischen Botaniker Carolus Clausius vom 8. Februar 1593. Orvostörténeti Közlemények, 206–209. sz. (2009) 225–242. o.

  Ism.: Gaal György: (cím nélkül) . Keresztény Magvető, 3. sz. (2010) 349–353. o.

Ha mégis címleírásként akarnám megadni, az én megközelítésem a következő. Azt látnunk kell, hogy szigorúan könyvészeti szempontból ezeknek a recenzióknak az esetek nagy részében nincs címük, hiszen pusztán a könyv, tanulmány teljes címleírása vezeti be az ismertetést ezt címként leképezni pedig aránytalanság szerintem. Azaz mindenképpen megadnám a rovatcímet mint könyvészeti szempontból egyetlen értékelhető, adódó címelemet, a könyvcímet pedig szögletes zárójelben adnám meg utalásul arra, hogy ez a bibliográfus kiegészítése. Valahogy így:

• Gaal György: Könyvszemle: [Robert Offner: Ein bisher unbekannter Brief der siebenbürgischen Arztes Johannes Hertelius an den Flämischen Botaniker Carolus Clausius vom 8. Februar 1593.]. Keresztény Magvető, 3. sz. (2010) 349–353. o.

Pasztilla 2011. január 23., 11:10 (CET)

Pedig nem szántam harciasnak Az a helyzet, hogy szerintem a könyvszemle örvén Gaal Gy. írt egy jól használható Hertel-életrajzot, és azt kombinálva a dewiki cikkével lehetne egy kis cikket kanyarítani róla, de ha azt mondod, hogy a könyvszemle nem ér, akkor elvetem az ötletet. – Hkoala 2011. január 23., 11:43 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Óvás, óvás! A cikkismertetés ugyanolyan böcsületes műfaj, mint például a könyvrecenzió, nincs okunk külön leírási szabványt gyártani hozzá. Az eredeti tanulmány szerzője + eredeti tanulmány címe nyugodtan felfogható címként; ebből a leírásból egyértelműen látszik, hogy ismertetésről van szó. A MATARKA is így szerepelteti a cikkrecenziókat. Szögletes zárójelet végképp nem alkalmaznék címleírásban, az a leíró által tett kiegészítés egyezményes jele. A fenti példa olyasmit jelent, hogy Gaal György írt egy Könyvszemle című cikket, amelyhez mi kreáltunk egy hosszú-hosszú alcímet. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2011. január 23., 11:52 (CET)

Re Hkoala: Dehogy mondtam, hogy nem ér, csak én így oldanám meg.

Re Vungadu: Mondtam, hogy számos gyakorlat van. Az, hogy a szerzőt és a címet tüntetjük fel címként, egy a lehetséges megoldások közül, csak én nem szeretem, mert az koholmány, valójában nem címe a recenziónak. Kétféleképpen lehet felfogni, vagy elfogadom a recenzió címeként a teljes címleírást, hiszen másutt is a teljes terjedelem a cím, vagy nem fogadom el, és magam teszek kiegészítést. Pont azért használnám a szögletes zárójelet, amit te írsz, hogy a leíró által kigondolt címről van itten szó (de ezt le is írtam a szögletes zárójelnél). Egyébként sincs igazad, mert a rovatcímet igenis fel szokták venni a címleírásba, különösen az akár tudományos kis színesek meghivatkozásakor, amikor az egy bekezdéses hírnek egyszerűen nincs címe, csak első sora. Például:

• K.[únos] I.[gnácz]: Tudományos szemle. […] Az isztambuli egyetemen […]. Pasztilla 2011. január 23., 12:05 (CET)

Persze, ha egyáltalán nincs cím, lehet rovatcímezni, kínomban én is alkalmaztam már ezt a módszert máshol. Amit én állítok, hogy a eredeti szerző + eredeti cím kombináció címként való használata bevett és ésszerű gyakorlat, bátran alkalmazhatnánk tehát. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2011. január 23., 12:26 (CET)

Emésztőrendszer

Szia! Törölnéd? Ez a neve, nem átirányítás kell. Szajcit kértem, de még nem törölte, és így nem tudom átnevezni. Előre is köszönöm. Tambo ^vita 2011. január 24., 08:44 (CET)

Szia! Nem vagyok adminisztrátor, Szajci sem az, így egyikünk sem tudja törölni. Mindjárt teszek rá egy azonnalit. Pasztilla 2011. január 24., 08:55 (CET)

Akkor elnézésedet kérem, és köszönöm. Tambo ^vita 2011. január 24., 09:16 (CET)

szülhal vagy szül

Kérlek, nézz be a vitalapomra: az egyértelműsítés szükséges és elégséges módjáról van szó ottan. – Hkoala 2011. január 24., 20:27 (CET)

Pasztillabotnak szóló kérés (monostor)

MegoldvaPasztilla 2011. január 24., 22:15 (CET)

Ha éppen működsz, kérlek, szaladj végig a monostor hivatkozásain; nagy botorul egyértelműsítőt készítettem belőle, de bottalanul sok lenne végigjavítani. Köszönettel – Hkoala 2011. január 24., 21:57 (CET)

Hatvanötszörös köszönet a botnak és a gazdájának! – Hkoala 2011. január 24., 22:36 (CET)

Kézilabda-világbajnokság

MegoldvaPasztilla 2011. január 25., 23:40 (CET)

Szia! Úgy látom, hogy a kollegák későn eszméltek, hogy eleve nemenként külön kellett volna létrehozni a világesemény 2 cikkét, így ennek a "terméke" lett végül ez az egyértlap. A hivatkozások mennyisége szerintem megérne egy botos egyértelműsítést, ha nem nagy probléma. Előre is köszönet: – Joey ^{üzenj nekem} 2011. január 24., 23:16 (CET)

Katedrálisok

Üdvözletem Uram! Katedrálisos problémám lenne. A it:Cattedrale di Bitonto szócikket készülök átültetni a magyar wikire viszont kicsit bizonytalan vagyok a nevét illetően. Az alábbi változatok közül nem tudok dönteni, tekintve, hogy a wikin nagy az összevisszaság a templomok neveit illetően. Tehát legyen-e:

1. Bitontói katedrális
2. Bitontói székesegyház
3. Bitontói társkatedrális (1986 óta a bari San Sabino-katedrális „társa” a Bari-Bitonto Főegyházmegyében)
4. San Valentino-katedrális (ez a neve)
5. San Valentino-székesegyház
6. Bitontói dóm (a duomo megnevezést az olaszok ritkábban használják, mint például a milánói esetében)

Mit javasolsz? Melyik lenne jobb? Ezt általános kérdésnek szántam, mert más pugliai katedrálisokról is szeretnék majd cikket írni, tekintve, hogy VÖR várólistán vannak. Köszi– Istvánka ^posta 2011. január 25., 14:25 (CET)

Üdv! A dolog egyik részére nem fogok tudni válaszolni, nevezetesen a székesegyház, katedrális és társszékesegyház közötti finomságokra, ez Bennóért kiált. Ami a kérdésed általános nevezéktani kérdését illeti, én a név és nem a földrajzi megjelölés feltüntetésére szavazok. Az indokom pusztán annyi, hogy a tulajdonnevet egyedítőbb jellegűnek és enciklopédikusabbnak érzem, mint a gyakran esetleges, földrajzi megjelöléses köznévi szerkezeteket. Szóval számomra az alábbi formák adottak, preferenciasorrendben:

• San Valentino-székesegyház (Bitonto) [ha kell egyértelműsíteni, gondolom, igen)
• Bitontói San Valentino-székesegyház
• Bitontói székesegyház

Magam is ennek megfelelően írtam és mozgattam át eddig épületes szócikkeket, de a templomok, kolostorok kategóriatartalmait elnézve valóban megérett a helyzet a rendrakásra. Pasztilla 2011. január 25., 17:26 (CET)

Köszönöm! Nekem is az első változat a szimpatikusabb, csak elbizonytalanított a bazilika rang és nem tudtam eldönteni, hogy érdemes-e az adott helyhez ragaszkodni a megnevezés esetében vagy sem, van-e egyáltalán szerkesztési szokvány erre. A háttérben amúgy készül egy lista az olaszországi épületekről, amelyekről már van szócikkünk. A cél elsősorban az egyértelműsítés, de annak alapján a nevezéktant is rendezni lehet majd. Üdv– Istvánka ^posta 2011. január 25., 17:34 (CET)

Székesegyház és katedrális egymás szinonimái, ezek közül egyszerűen dönteni kéne, hogy melik élvezzen elsőbbséget. A társszékesegyház kitüntető cím, abban az esetben fordul elő egy egyházmegyében, ha valamiért (tradicionális vagy egyéb okból) a megyéspüspöknek két helyen is van katedrája, tehát két székesegyháza van az egyházmegyének. A székesegyház egészen konkrét fizikai jelleggel központja az egyházmegyének, valamint a liturgikus élet kitüntetett helye. Főszékesegyháznak szokás becézni a főegyházmegyék (= érseki egyházmegyék) székesegyházait. A bazilika (az építészeti forma mellett) szintén rang, van belőle nagy és kicsi, a „nagy” a pápai bazilikáké, a kicsit kaphatja más es; valamint vannak az „emberemlékezetet meghaladó idő óta” így becézett templomok, amik formailag nem bazilikák (nincs ilyen rangjuk).

Szomma szommárom: egyik sem építészeti szempont, viszont egyértelműen a székesegyházi mivolt a fontosabb. Ha tehát egy templom egyszerre bazilikának mondatik és közben székesegyház is, akkor szerintem az utóbbit volna célszerű érvényesíteni az elsődleges címben. Ha egy templom nem székesegyház, de bazilika vagy annak mondják, akkor viszont ezt célszerű feltüntetni először. Bennó^fogadó 2011. január 25., 18:14 (CET)

Ja, egy kimaradt: a dóm az olasz használatban nagyjából azonos a katedrálissal/székesegyházzal (időnként előfordul pl. szegedi dóm, pécsi dóm is), bár idővel átment egyszerűen fontos, nagy templom jelentésbe (végtére is ez a szegyh. eredeti jelentése is: központi, a közösség legfontosabb, és általában legnagyobb temploma). Bennó^fogadó 2011. január 25., 18:16 (CET)

Köszönöm és visszakérdezném akkor, hogy a Pasztilla-féle javaslatot támogatod-e (San Valentino-székesegyház) vagy kössük inkább a helyhez az elsődleges címet (Bitontói székesegyház)? – Istvánka ^posta 2011. január 25., 18:22 (CET)

Hát már csak egyházi szempontból is egyértelműen, hiszen a patrocínium enyhén szólva fontosabb kijelölő egyházi szempontból is, mint a székesegyház aktuális helye. Történetesen ritkán szoknak vándorolni, de megtehetik elvileg, az egyházmegyének akkor is az a székesegyháza, ha tízévente költözik, a szegyh. védőszentje azonban az egész egyházmegyére jelentőséggel bír, és ritkaság, hogy változzék. Tehát egyértelműen fontosabb a San Valentino, mint hogy Bitontóban van helyice. Bennó^fogadó 2011. január 25., 18:26 (CET)

Rendben, akkor már hárman vagyunk – Istvánka ^posta 2011. január 25., 18:30 (CET)

Köszi mindkettőtöknek a megerősítést! – Istvánka ^posta 2011. január 25., 18:30 (CET)

Négyen. Csak már elhasználták az értelmes betűket az előttem írók. Bennó: bazilika lehet az is, amely csak formailag az, de rangilag nem. Csak úgy belekotty. -- 2011. január 25., 18:39 (CET)

Castello

Még egy kérdés, ha már a nevezéktannál vagyunk. A déli régiókban nagyon sok várat építettek a normannok és a Staufok. Ezeknek az olasz neve Castello normanno-svevo. Hogyan illene lefordítani: Normann-Stauf vár vagy Normann-Stauf várkastély, vagy maradjon olaszos formájában? Ugyanez vonatkozik a Castello Aragonese-re is (az aragóniai királyok építtették ezeket). Köszi – Istvánka ^posta 2011. január 26., 15:32 (CET)

Nekem már a svevo → Stauf transzformáció is meghaladja az értelmemet, esküt mertem volna tenni rá, hogy a szvévekről van itten szó, bár kronológiailag a normann–szvév szekvencia nyilván nem jön ki. Este otthon megnézegetem, amiben tudom, hogyan nevezzük ezeket magyarul. Pasztilla 2011. január 26., 16:36 (CET)

Az útikönyveim diplomatikusan megoldják egy Castello-val – Istvánka ^posta 2011. január 26., 16:40 (CET)

Elöljáróban némi gondolkodás árán azért volna két megjegyzésem. Mindenképpen jelzői, és nem tulajdonnévi szerkezetekben gondolkodnék, azaz normann, sváb, aragóniai (normann várépítészet mindenesetre van).

Másfelől a várkastély szó használatát indokolatlannak tartom az adott történeti korszakban. Azon el lehet vitatozni, hogy a kastély vagy a vár a megfelelő szó egy középkori castellóra (szerintem utóbbi), de a várkastély már tipikusan a reneszánsz utáni építészet terméke, amikor vár és kastély élesen elkülönült, és a kettő közötti, némiképp erődített, de leginkább reprezentatív főúri lakokat hívjuk várkastélyoknak (az őrült Lajoséit pölö), alig hiszem, hogy a korabeli Szicíliában ilyeneket kanyarítottak volna normannok és svábok. Pasztilla 2011. január 26., 17:15 (CET)

Hát Istvánka, én semmi okosat nem fogok tudni mondani, kisszámú művészettörténeti könyveimben csak normann várakról találtam valamit, és a legtöbb, amit célzott keresésekkel Bari vagy Cosenza kapcsán a Magyar nagylexikon ban találtam, az az, hogy „normann vár”. Pasztilla 2011. január 26., 21:13 (CET)