„Tuzson János (botanikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Tuzson János lapot átneveztem Tuzson János (botanikus) névre: több Tuzson Jánosunk van
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumformátum, dátumtoldalékolás, dátumkékítés
1. sor: 1. sor:
:''Ez a cikk Tuzson János botanikusról szól, aki nem azonos [[Tuzson János (katona)|Tuzson János honvéd alezredessel]], az 1848-49-es szabadságharc katonájával.''
:''Ez a cikk Tuzson János botanikusról szól, aki nem azonos [[Tuzson János (katona)|Tuzson János honvéd alezredessel]], az 1848-49-es szabadságharc katonájával.''


Polyáni '''Tuzson János''' ([[Szászcsanád]], [[1870]]. [[május 19]]. – [[Budapest]], [[1943]]. [[december 18]].) magyar botanikus, paleobotanikus, a [[Tuzson Arborétum]] alapítója és névadója, az [[MTA]] tagja.
Polyáni '''Tuzson János''' ([[Szászcsanád]], [[1870]]. [[május 19.]] – [[Budapest]], [[1943]]. [[december 18.]]) magyar botanikus, paleobotanikus, a [[Tuzson Arborétum]] alapítója és névadója, az [[MTA]] tagja.


== Élete ==
== Élete ==

A lap 2011. január 26., 00:16-kori változata

Ez a cikk Tuzson János botanikusról szól, aki nem azonos Tuzson János honvéd alezredessel, az 1848-49-es szabadságharc katonájával.

Polyáni Tuzson János (Szászcsanád, 1870. május 19.Budapest, 1943. december 18.) magyar botanikus, paleobotanikus, a Tuzson Arborétum alapítója és névadója, az MTA tagja.

Élete

A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műegyetem magántanára lett. Emellett 1907-től éveken át szerkesztette a Növénytani Közlemények botanikai folyóiratot. 1912-ben vette át a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetését; egyúttal ő lett a Füvészkert igazgatója is. Elhunyt 1943. december 18-án, örök nyugalomra helyeztetett 1943. december 21-én a ref. egyház szertartásai szerint a Farkasréti temetőben.

Munkássága

Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott; sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatát.

Ő végezte el az ipolytarnóci kovásodott ősfenyő fatörzs szövettani összehasonlító vizsgálatát, és az ő meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnóciensisnek.

A későbbi Tuzson Arborétum alapjául szolgáló fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg, és ott főleg messzi országokból hozatott örökzöldeket ültetett.

Tudományos testületekben

1909. április 29-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Emellett tagja volt:

  • a földművelési minisztérium központi kísérletügyi bizottságának,
  • a természettudományi társulat választmányának,
  • az országos erdészeti egyesület igazgató választmányának.

Fontosabb művei

  • Anatomiai és physiologiai vizsgálatok a vörösfenyő fáján. 1899. (doktori értekezés).
  • A bükkfa korhadása és konzerválása. Budapest, 1904.
  • Adatok egyes növénykórt okozó gombafajok ismeretéhez. Budapest, 1904. (Erdészeti Lapok).
  • Anatomisched und mykologische Untersuchungen über die Zersetzung und Konservierung des Rothbuchenholzes. Berlin, 1905.
  • A növényvilág fejlődéstörténete. (Sillabus). Budapest, 1907. (Szabad Egyetem).
  • A növényország filetikai és palaeontologiai fejlődéstörténetének alapvonásai (A M. T. Akadémia III. osztályán 1909. február 15-én előterjesztett dolgozat).

Emlékezete

Az utódai által alapított Tuzson emlékplakettet rendszeresen a Nyíregyházi Főiskola ugyancsak róla elnevezett botanikus kertjében, a Tuzson János Konferencián adják át.

Források