„Tasner Antal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2011. január 26., 01:15-kori változata

Tasner Antal (Öskü, 1808. május 5. – Pest, 1861. augusztus 25.) ügyvéd, gróf Széchenyi István titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Életpályája

Öskün született, hol atyja gazdasági számadó tiszt volt; középiskoláit Veszprémben, Kőszegen és Pesten végezte, hol a bölcseletet az egyetemen hallgatta; egyszersmind a német, francia, olasz és angol nyelveket is elsajátította. A jogtudományokat Pozsonyban tanulta és ezen idő alatt 1826-ban nevelőséget vállalt gróf Széchenyi Pál házánál, később Sopronban Zichy Ferraris Lajos gróf mellett. Ez időtájba esik megismerkedése gróf Széchenyi Istvánnal, a kinek jövőjére nagy befolyása volt. 1829-ben Pestre jött, hol ügyvédi pályára készült, még ugyanazon évben Andrássy György titkára lett, s e helyzetben maradt 1832 őszéig, miután 1831. június 22-én az ügyvédi vizsgálatot letette. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kisérője volt azon útban, melyet Londonba tettek a Buda és Pest között építendő lánchíd iránti adatok szerzése végett. 1833. november 1-jétől fogva Széchenyi István gróf vette maga mellé titkári minőségben s ez maradt 1848. szeptember 5-éig, a grófnak a közügyektől való visszavonulása napjáig. Miután a nagy hazafi gróf a lánchíd eszméjét megpendítette s az óriási vállalatot életbe léptette: 1840-től Tasner a lánchídtársaság titkára lett, már 1832-ben az eszme első megpendítésétől fogva, a nagy mű előkészületeiben munkás részt vett. E közben ismerkedett meg Sina Simon báróval, kinek később titkára lett. Az 1827-29-iki országgyűlésen mint jogtanuló, az 1830 és 1832-36-ikinak egy részén mint Andrássy gróf titkára, az 1839-40-ikin mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő Zichy László gróf követe vett részt. Titkári állásában több alkalma volt utazásokat tenni külföldön. Első utazása közben 1832-ben Angliából Párizson át tért vissza; azután 1834-ben Széchenyi István gróffal, mint az Alduna szabályozására kinevezett királyi biztossal járta be Oláhországot Bukarestig, Bolgárország és Szerbia partmelléki vidékeit, hol Hindoglu zimonyi császári királyi tolmács, s ennek német-török nyelvtana segélyével s a Belgrádban, Viddinben, stb. talált törökök segélyével sajátjává tette a török nyelvet is. A Széchenyi által alkotott többféle egyletek és vállalatoknál, azok szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a tollvivő és előadó; így pl. a pesti nemzeti kaszinónál, lóversenyeknél, állattenyésztő társaságnál (1830-tól 1835-ig jegyzője), melyből a gazdasági egyesület származott (ennek is választmányi tagja volt), a Duna- és Tiszaszabályozásnál, stb. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én választotta levelező tagjává, hol a zsebszótári munkálatoknál vett részt. Széchenyi István gróf e kedvelt megbizottjának hagyta az összes naplóit, jegyzeteit és ezt bízta meg azok átnézésével és kiadásával. Tasner örököseitől e kincset a Magyar Tudományos Akadémia vette meg és dolgozta fel Zichy Antal és Majláth Béla által.

A Magyar Tudományos Akadémia Zsebszótáránál dolgozott 1831-től 1835-ig; cikkei a Társalkodóban (1833. Az újítók és javítók sorsa); a Tudománytárban (1834. I. Lander fölfedezései Afrikában a Nigeren, az Edinburg Review után, 1835. V. Napoleon kora, Lamarque Nestor után, 1837. I. Angol literatura 1835. ugyanaz után, 1842-43. Magyarország leírása a XVI. század végén, angolból); az Athenaeumban (1837. Facino Cane, Balsac után); a Hazánkban (I. 1858. A budapesti lánczhíd talpkövében foglaltató oklevél eredeti szövege 1842. aug. 24.). Levelezése gróf Széchenyi Istvánnal (Pesti Hirlap 1880. 150., 167. sz.).

Munkái

1831. és 1832. Jelentés a magyarországi állattenyésztő társaság munkálkodásairól. A választottság nevében kiadta. Pest. (Andrássy György gróffal.) Két füzet.
Ugyanaz: 1833., 1834. és 1835. U. ott. (Egyedül). Folytatás: 1836-1839. Jelentés a magyar gazdasági egyesület munkálkodásairól. U. ott. Négy füzet.
Folytatása: 1840. és 1841. Jelentés a magyar gazdasági egyesület állattenyésztési osztályának munkálódásairól. U. ott. Két füzet.
Angol versenyszabályok. Ford. Pest, 1836.
Szerkesztette a Gyepkönyvet 1831-1832. Andrássy György gróffal, 1833-37-ben egyedül és a Casinokönyvet 1834-38. Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Kéziratban: Moore Edvard «Játékos» cz. szomorújátéka, fordítás
Levelezése az idézett munkákban.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-'''Tasner Antal''' ([[Öskü]], [[1808]]. [[május 5]]. – [[Pest]], [[1861]]. [[augusztus 25.]]) ügyvéd, gróf [[Széchenyi István]] titkára, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.
+'''Tasner Antal''' ([[Öskü]], [[1808]]. [[május 5.]] – [[Pest]], [[1861]]. [[augusztus 25.]]) ügyvéd, gróf [[Széchenyi István]] titkára, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.
 ==Életpályája==
-Öskün született, hol atyja gazdasági számadó tiszt volt; középiskoláit [[Veszprém]]ben, [[Kőszeg]]en és Pesten végezte, hol a bölcseletet az egyetemen hallgatta; egyszersmind a német, francia, olasz és angol nyelveket is elsajátította. A jogtudományokat [[Pozsony]]ban tanulta és ezen idő alatt 1826-ban nevelőséget vállalt gróf [[Széchenyi Pál]] házánál, később [[Sopron]]ban [[Zichy Ferraris Lajos]] gróf mellett. Ez időtájba esik megismerkedése gróf [[Széchenyi István]]nal, a kinek jövőjére nagy befolyása volt. 1829-ben Pestre jött, hol ügyvédi pályára készült, még ugyanazon évben [[Andrássy György]] titkára lett, s e helyzetben maradt 1832 őszéig, miután [[1831]]. [[június 22]]-én az ügyvédi vizsgálatot letette. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kisérője volt azon útban, melyet [[London]]ba tettek a [[Buda]] és [[Pest]] között építendő [[lánchíd]] iránti adatok szerzése végett. [[1833]]. [[november 1]]-től fogva Széchenyi István gróf vette maga mellé titkári minőségben s ez maradt [[1848]]. [[szeptember 5]]-éig, a grófnak a közügyektől való visszavonulása napjáig. Miután a nagy hazafi gróf a lánchíd eszméjét megpendítette s az óriási vállalatot életbe léptette: 1840-től Tasner a lánchídtársaság titkára lett, már 1832-ben az eszme első megpendítésétől fogva, a nagy mű előkészületeiben munkás részt vett. E közben ismerkedett meg [[Sina Simon]] báróval, kinek később titkára lett. Az 1827-29-iki országgyűlésen mint jogtanuló, az 1830 és 1832-36-ikinak egy részén mint Andrássy gróf titkára, az 1839-40-ikin mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő [[Zichy László]] gróf követe vett részt. Titkári állásában több alkalma volt utazásokat tenni külföldön. Első utazása közben 1832-ben Angliából [[Párizs]]on át tért vissza; azután 1834-ben Széchenyi István gróffal, mint az [[Alduna]] szabályozására kinevezett királyi biztossal járta be [[Oláhország]]ot [[Bukarest]]ig, [[Bolgárország]] és [[Szerbia]] partmelléki vidékeit, hol Hindoglu zimonyi császári királyi tolmács, s ennek német-török nyelvtana segélyével s a [[Belgrád]]ban, [[Viddin]]ben, stb. talált törökök segélyével sajátjává tette a török nyelvet is. A Széchenyi által alkotott többféle egyletek és vállalatoknál, azok szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a tollvivő és előadó; így pl. a pesti nemzeti kaszinónál, lóversenyeknél, állattenyésztő társaságnál (1830-tól 1835-ig jegyzője), melyből a gazdasági egyesület származott (ennek is választmányi tagja volt), a Duna- és Tiszaszabályozásnál, stb. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1833]]. [[november 15]]-én választotta levelező tagjává, hol a zsebszótári munkálatoknál vett részt. Széchenyi István gróf e kedvelt megbizottjának hagyta az összes naplóit, jegyzeteit és ezt bízta meg azok átnézésével és kiadásával. Tasner örököseitől e kincset a Magyar Tudományos Akadémia vette meg és dolgozta fel [[Zichy Antal]] és [[Majláth Béla]] által.
+Öskün született, hol atyja gazdasági számadó tiszt volt; középiskoláit [[Veszprém]]ben, [[Kőszeg]]en és Pesten végezte, hol a bölcseletet az egyetemen hallgatta; egyszersmind a német, francia, olasz és angol nyelveket is elsajátította. A jogtudományokat [[Pozsony]]ban tanulta és ezen idő alatt 1826-ban nevelőséget vállalt gróf [[Széchenyi Pál]] házánál, később [[Sopron]]ban [[Zichy Ferraris Lajos]] gróf mellett. Ez időtájba esik megismerkedése gróf [[Széchenyi István]]nal, a kinek jövőjére nagy befolyása volt. 1829-ben Pestre jött, hol ügyvédi pályára készült, még ugyanazon évben [[Andrássy György]] titkára lett, s e helyzetben maradt 1832 őszéig, miután [[1831]]. [[június 22.|június 22-én]] az ügyvédi vizsgálatot letette. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kisérője volt azon útban, melyet [[London]]ba tettek a [[Buda]] és [[Pest]] között építendő [[lánchíd]] iránti adatok szerzése végett. [[1833]]. [[november 1.|november 1-jétől]] fogva Széchenyi István gróf vette maga mellé titkári minőségben s ez maradt [[1848]]. [[szeptember 5.|szeptember 5-éig]], a grófnak a közügyektől való visszavonulása napjáig. Miután a nagy hazafi gróf a lánchíd eszméjét megpendítette s az óriási vállalatot életbe léptette: 1840-től Tasner a lánchídtársaság titkára lett, már 1832-ben az eszme első megpendítésétől fogva, a nagy mű előkészületeiben munkás részt vett. E közben ismerkedett meg [[Sina Simon]] báróval, kinek később titkára lett. Az 1827-29-iki országgyűlésen mint jogtanuló, az 1830 és 1832-36-ikinak egy részén mint Andrássy gróf titkára, az 1839-40-ikin mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő [[Zichy László]] gróf követe vett részt. Titkári állásában több alkalma volt utazásokat tenni külföldön. Első utazása közben 1832-ben Angliából [[Párizs]]on át tért vissza; azután 1834-ben Széchenyi István gróffal, mint az [[Alduna]] szabályozására kinevezett királyi biztossal járta be [[Oláhország]]ot [[Bukarest]]ig, [[Bolgárország]] és [[Szerbia]] partmelléki vidékeit, hol Hindoglu zimonyi császári királyi tolmács, s ennek német-török nyelvtana segélyével s a [[Belgrád]]ban, [[Viddin]]ben, stb. talált törökök segélyével sajátjává tette a török nyelvet is. A Széchenyi által alkotott többféle egyletek és vállalatoknál, azok szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a tollvivő és előadó; így pl. a pesti nemzeti kaszinónál, lóversenyeknél, állattenyésztő társaságnál (1830-tól 1835-ig jegyzője), melyből a gazdasági egyesület származott (ennek is választmányi tagja volt), a Duna- és Tiszaszabályozásnál, stb. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] [[1833]]. [[november 15.|november 15-én]] választotta levelező tagjává, hol a zsebszótári munkálatoknál vett részt. Széchenyi István gróf e kedvelt megbizottjának hagyta az összes naplóit, jegyzeteit és ezt bízta meg azok átnézésével és kiadásával. Tasner örököseitől e kincset a Magyar Tudományos Akadémia vette meg és dolgozta fel [[Zichy Antal]] és [[Majláth Béla]] által.
 A Magyar Tudományos Akadémia Zsebszótáránál dolgozott 1831-től 1835-ig; cikkei a Társalkodóban (1833. Az újítók és javítók sorsa); a Tudománytárban (1834. I. Lander fölfedezései Afrikában a Nigeren, az Edinburg Review után, 1835. V. Napoleon kora, Lamarque Nestor után, 1837. I. Angol literatura 1835. ugyanaz után, 1842-43. Magyarország leírása a XVI. század végén, angolból); az Athenaeumban (1837. Facino Cane, Balsac után); a Hazánkban (I. 1858. A budapesti lánczhíd talpkövében foglaltató oklevél eredeti szövege 1842. aug. 24.). Levelezése gróf Széchenyi Istvánnal (Pesti Hirlap 1880. 150., 167. sz.).