„Kelta-tenger” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Wales tengerei és öblei kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dm|50|30|É|7|54|Ny|type:satellite}} |
{{coor title dm|50|30|É|7|54|Ny|type:satellite}} |
||
[[Fájl:Mappa an Mor Keltek.png|bélyegkép|jobbra|180px|A Kelta-tenger az [[Atlanti-óceán]] egyik nyúlványa]] |
[[Fájl:Mappa an Mor Keltek.png|bélyegkép|jobbra|180px|A Kelta-tenger az [[Atlanti-óceán]] egyik nyúlványa]] |
||
A '''Kelta-tenger''' ([[angol nyelv|angolul]] ''Celtic Sea'', [[ír nyelv|írül]] ''An Mhuir Cheilteach'', [[walesi nyelv|walesiül]] ''Y Môr Celtaidd'', [[korni nyelv|koeniul]] és [[devoni nyelv]]en ''An Mor Keltek'', [[breton nyelv|bretonul]] ''Ar Mor Keltiek'', [[francia nyelv|franciául]] ''La Mer Celtique'') az [[Atlanti-óceán]]nak egy [[Írország]]tól délre fekvő része. A [[Szent György-csatorna]], a [[La Manche|La Manche-csatorna]], a [[Bristol-csatorna]], valamint [[Wales]], [[Cornwall]], [[Devon (megye)|Devon]] és [[Bretagne]] határolja. Nevét a tengerpartokon jellemző [[kelták|kelta]] örökségek után kapta.<ref name="Haslam"> |
A '''Kelta-tenger''' ([[angol nyelv|angolul]] ''Celtic Sea'', [[ír nyelv|írül]] ''An Mhuir Cheilteach'', [[walesi nyelv|walesiül]] ''Y Môr Celtaidd'', [[korni nyelv|koeniul]] és [[devoni nyelv]]en ''An Mor Keltek'', [[breton nyelv|bretonul]] ''Ar Mor Keltiek'', [[francia nyelv|franciául]] ''La Mer Celtique'') az [[Atlanti-óceán]]nak egy [[Írország]]tól délre fekvő része. A [[Szent György-csatorna]], a [[La Manche|La Manche-csatorna]], a [[Bristol-csatorna]], valamint [[Wales]], [[Cornwall]], [[Devon (megye)|Devon]] és [[Bretagne]] határolja. Nevét a tengerpartokon jellemző [[kelták|kelta]] örökségek után kapta.<ref name="Haslam"> |
||
{{cite news |title=It's the Celtic Sea—official |last=Haslam |first=D. W. (Hydrographer of the [[Royal Navy]]) |date=1976-3-29 |work=[[The Times]] |page=15 (Letters to the Editor), col G |accessdate=2008-11-27}} |
{{cite news |title=It's the Celtic Sea—official |last=Haslam |first=D. W. (Hydrographer of the [[Royal Navy]]) |date=1976-3-29 |work=[[The Times]] |page=15 (Letters to the Editor), col G |accessdate=2008-11-27}} |
||
</ref> Első fennmaradt ilyen néven történő említése [[1921]]-ből [[E. W. L. Holt]] tengerbiológustól származik, aki [[Dublin]]ban találkozott az [[Anglia|Angliából]], [[Franciaország]]ból, [[Írország]]ból és [[Skócia|Skóciából]] érkezett halszállítmányokkal.<ref name="Haslam"/> Régebben a [[tenger]] északi részét a [[Szent György-csatorna]] részeként definiálták, és a déli, az [[Egyesült Királyság|Egyesült királysághoz]] tartozó rész a [[Southwest Approach]] részeként ismert. |
</ref> Első fennmaradt ilyen néven történő említése [[1921]]-ből [[E. W. L. Holt]] tengerbiológustól származik, aki [[Dublin]]ban találkozott az [[Anglia|Angliából]], [[Franciaország]]ból, [[Írország]]ból és [[Skócia|Skóciából]] érkezett halszállítmányokkal.<ref name="Haslam"/> Régebben a [[tenger]] északi részét a [[Szent György-csatorna]] részeként definiálták, és a déli, az [[Egyesült Királyság|Egyesült királysághoz]] tartozó rész a [[Southwest Approach]] részeként ismert. |
||
== Elnevezése == |
== Elnevezése == |
||
A déli rész pontos meghatározása a [[geológia]] és a [[hidrológia]] elterjedésével vált lényegessé. |
A déli rész pontos meghatározása a [[geológia]] és a [[hidrológia]] elterjedésével vált lényegessé. |
||
A tenger nevét gyakran használják az szénhidrogén-kitermelés és a halászat területén dolgozók.<ref name="Haslam"/> Ezt [[Franciaország]]ban már az angol nyelvet használó országokban történt elterjedése előtt is alkalmazták.<ref name="Haslam"/> Tengerbiológusok és oceanográfusok nevezték így, amit később az [[kőolaj|olajkitermelő]] társaságok is átvettek.<ref>{{cite news |title=In Celtic waters |last=Cooper |first=L. H. N. |date=1972-2-2 |work=[[The Times]] |page=20; col G (Letters to the Editor) |accessdate=2008-11-27}}</ref> 1963-ban így nevezték a brit atlaszok,<ref>{{cite book |title=The Atlas of Great Britain and Northern Ireland |publisher=[[Clarendon Press]] |date=1963 |pages=pp.20–21}}; cited in<br />{{cite news |title=Celtic Sea: a good name |work=[[The Times]] |date=1972-1-27 |page=20 (Letters to the Editor); col G |first= Vernon G. |last=Shergold}}</ref> de egy 1972-es cikk a következőt állította: amit a brit [[térkép]]ek nyugati útvonalnak, az olajtársaságok pedig Kelta-tengernek neveznek, a [[Nagy-Britannia]] nyugati partján élők teljesen másképp neveznek.<ref>{{cite news |title=Industry in the regions Striking oil in Wales and West Country |last=Vielvoye |first=Roger |date=1972-1-24 | |work=[[The Times]] |page=19; col A |accessdate=2008-11-27}}</ref> |
A tenger nevét gyakran használják az szénhidrogén-kitermelés és a halászat területén dolgozók.<ref name="Haslam"/> Ezt [[Franciaország]]ban már az angol nyelvet használó országokban történt elterjedése előtt is alkalmazták.<ref name="Haslam"/> Tengerbiológusok és oceanográfusok nevezték így, amit később az [[kőolaj|olajkitermelő]] társaságok is átvettek.<ref>{{cite news |title=In Celtic waters |last=Cooper |first=L. H. N. |date=1972-2-2 |work=[[The Times]] |page=20; col G (Letters to the Editor) |accessdate=2008-11-27}}</ref> 1963-ban így nevezték a brit atlaszok,<ref>{{cite book |title=The Atlas of Great Britain and Northern Ireland |publisher=[[Clarendon Press]] |date=1963 |pages=pp.20–21}}; cited in<br />{{cite news |title=Celtic Sea: a good name |work=[[The Times]] |date=1972-1-27 |page=20 (Letters to the Editor); col G |first= Vernon G. |last=Shergold}}</ref> de egy 1972-es cikk a következőt állította: amit a brit [[térkép]]ek nyugati útvonalnak, az olajtársaságok pedig Kelta-tengernek neveznek, a [[Nagy-Britannia]] nyugati partján élők teljesen másképp neveznek.<ref>{{cite news |title=Industry in the regions Striking oil in Wales and West Country |last=Vielvoye |first=Roger |date=1972-1-24 | |work=[[The Times]] |page=19; col A |accessdate=2008-11-27}}</ref> |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
Nem létezik délen és nyugaton olyan szárazföldi terület, mely a tengert elválasztaná az [[Atlanti-óceán]]tól. Holt azt tanácsolta, hogy a 366 méteres mélységvonalat és [[Ouessant]]-t tekintsék határnak, A [[Nemzetközi Hidrológiai Szervezet]] 1976-ban elfogadott meghatározása<ref name="Haslam"/> [[loxodroma|loxodromák]] használatával a következőképp határozza meg a Kelta-tenger széleit:<ref>{{cite book |format=[[PDF]] |url=http://www.iho.shom.fr/publicat/free/files/S23_1953.pdf |title=S-23: Limits of Oceans and Seas |publisher=[[Nemzetközi Hidrológiai Szervezet]] |pages=page 39, section 21A |accessdate=2008-11-27 |edition=3. javított kiadás |origdate=1953 |date=1971 }}</ref> |
Nem létezik délen és nyugaton olyan szárazföldi terület, mely a tengert elválasztaná az [[Atlanti-óceán]]tól. Holt azt tanácsolta, hogy a 366 méteres mélységvonalat és [[Ouessant]]-t tekintsék határnak, A [[Nemzetközi Hidrológiai Szervezet]] 1976-ban elfogadott meghatározása<ref name="Haslam"/> [[loxodroma|loxodromák]] használatával a következőképp határozza meg a Kelta-tenger széleit:<ref>{{cite book |format=[[PDF]] |url=http://www.iho.shom.fr/publicat/free/files/S23_1953.pdf |title=S-23: Limits of Oceans and Seas |publisher=[[Nemzetközi Hidrológiai Szervezet]] |pages=page 39, section 21A |accessdate=2008-11-27 |edition=3. javított kiadás |origdate=1953 |date=1971 }}</ref> |
||
* Az [[Ír-tenger]]től északon a [[Carnsore Point]]tól és a [[County Wexford]]től a [[Saint David's Head]]ig valamint [[Pembrokeshire]]-ig húzódó vonal választja el. ({{ |
* Az [[Ír-tenger]]től északon a [[Carnsore Point]]tól és a [[County Wexford]]től a [[Saint David's Head]]ig valamint [[Pembrokeshire]]-ig húzódó vonal választja el. ({{Koord|51|54|7|N|5|18|39|W|region:GB_source:osgb36(SM722278)|name=Saint David's Head}}) |
||
** Végig Pembrokeshire partjai. |
** Végig Pembrokeshire partjai. |
||
* A [[Brit-csatorna|Brit-csatornától]] keletre [[Saint Govan's Head]] Pembrokeshire vonal választja el. ({{ |
* A [[Brit-csatorna|Brit-csatornától]] keletre [[Saint Govan's Head]] Pembrokeshire vonal választja el. ({{Koord|51|36|20|N|4|55|31|W|region:GB_source:osgb36(SR974937)|name=Saint Govan's Head}}) to [[Hartland Point]], [[Devon (megye)|Devon]], |
||
** Végig Devon és [[Cornwall]] partjai mentén. |
** Végig Devon és [[Cornwall]] partjai mentén. |
||
* A [[La Manche]]-tól a [[Land's End]]től [[Île Vierge]]-ig, [[Finistère]]-ig húzódó vonal választja el. ({{ |
* A [[La Manche]]-tól a [[Land's End]]től [[Île Vierge]]-ig, [[Finistère]]-ig húzódó vonal választja el. ({{Koord|48|38|23|N|4|34|13|W|region:FR|name=Île Vierge}}) |
||
** Végig Finistère partjainál. |
** Végig Finistère partjainál. |
||
* [[Bay of Biscay]]-től keletre a [[Point Penmarc'h]] vonalától Cabo [[Ortegal]] felé, |
* [[Bay of Biscay]]-től keletre a [[Point Penmarc'h]] vonalától Cabo [[Ortegal]] felé, |
||
* Az É 46°30’ [[szélességi kör]]től északnyugat felé a {{ |
* Az É 46°30’ [[szélességi kör]]től északnyugat felé a {{Koord|49|00|N|11|30|W|name=Southwest limit of Celtic Sea|scale:10000000}} pont felé, |
||
* Innét északig a {{ |
* Innét északig a {{Koord|51|00|N|11|30|W|scale:10000000}} fokig, |
||
* Innentől [[Mizen Head]]ig. |
* Innentől [[Mizen Head]]ig. |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
{{Óceánok és tengerek}} |
{{Óceánok és tengerek}} |
||
{{portál|földrajz|-}} |
{{portál|földrajz|-}} |
||
[[Kategória:Anglia tengerei és öblei]] |
[[Kategória:Anglia tengerei és öblei]] |
||
[[Kategória:Franciaország tengerei és öblei]] |
[[Kategória:Franciaország tengerei és öblei]] |
A lap 2011. január 21., 19:36-kori változata
A Kelta-tenger (angolul Celtic Sea, írül An Mhuir Cheilteach, walesiül Y Môr Celtaidd, koeniul és devoni nyelven An Mor Keltek, bretonul Ar Mor Keltiek, franciául La Mer Celtique) az Atlanti-óceánnak egy Írországtól délre fekvő része. A Szent György-csatorna, a La Manche-csatorna, a Bristol-csatorna, valamint Wales, Cornwall, Devon és Bretagne határolja. Nevét a tengerpartokon jellemző kelta örökségek után kapta.[1] Első fennmaradt ilyen néven történő említése 1921-ből E. W. L. Holt tengerbiológustól származik, aki Dublinban találkozott az Angliából, Franciaországból, Írországból és Skóciából érkezett halszállítmányokkal.[1] Régebben a tenger északi részét a Szent György-csatorna részeként definiálták, és a déli, az Egyesült királysághoz tartozó rész a Southwest Approach részeként ismert.
Elnevezése
A déli rész pontos meghatározása a geológia és a hidrológia elterjedésével vált lényegessé.
A tenger nevét gyakran használják az szénhidrogén-kitermelés és a halászat területén dolgozók.[1] Ezt Franciaországban már az angol nyelvet használó országokban történt elterjedése előtt is alkalmazták.[1] Tengerbiológusok és oceanográfusok nevezték így, amit később az olajkitermelő társaságok is átvettek.[2] 1963-ban így nevezték a brit atlaszok,[3] de egy 1972-es cikk a következőt állította: amit a brit térképek nyugati útvonalnak, az olajtársaságok pedig Kelta-tengernek neveznek, a Nagy-Britannia nyugati partján élők teljesen másképp neveznek.[4]
Határai
Nem létezik délen és nyugaton olyan szárazföldi terület, mely a tengert elválasztaná az Atlanti-óceántól. Holt azt tanácsolta, hogy a 366 méteres mélységvonalat és Ouessant-t tekintsék határnak, A Nemzetközi Hidrológiai Szervezet 1976-ban elfogadott meghatározása[1] loxodromák használatával a következőképp határozza meg a Kelta-tenger széleit:[5]
- Az Ír-tengertől északon a Carnsore Pointtól és a County Wexfordtől a Saint David's Headig valamint Pembrokeshire-ig húzódó vonal választja el. (é. sz. 51° 54′ 07″, ny. h. 5° 18′ 39″)
- Végig Pembrokeshire partjai.
- A Brit-csatornától keletre Saint Govan's Head Pembrokeshire vonal választja el. (é. sz. 51° 36′ 20″, ny. h. 4° 55′ 31″) to Hartland Point, Devon,
- Végig Devon és Cornwall partjai mentén.
- A La Manche-tól a Land's Endtől Île Vierge-ig, Finistère-ig húzódó vonal választja el. (é. sz. 48° 38′ 23″, ny. h. 4° 34′ 13″)
- Végig Finistère partjainál.
- Bay of Biscay-től keletre a Point Penmarc'h vonalától Cabo Ortegal felé,
- Az É 46°30’ szélességi körtől északnyugat felé a é. sz. 49° 00′, ny. h. 11° 30′ pont felé,
- Innét északig a é. sz. 51° 00′, ny. h. 11° 30′ fokig,
- Innentől Mizen Headig.
Jegyzetek
- ↑ a b c d e Haslam, D. W. (Hydrographer of the Royal Navy). „It's the Celtic Sea—official”, The Times, 1976. március 29., 15 (Letters to the Editor), col G. oldal (Hozzáférés: 2008. november 27.)
- ↑ Cooper, L. H. N.. „In Celtic waters”, The Times, 1972. február 2., 20; col G (Letters to the Editor). oldal (Hozzáférés: 2008. november 27.)
- ↑ The Atlas of Great Britain and Northern Ireland. Clarendon Press, pp.20–21. o. (1963. április 25.); cited in
Shergold, Vernon G.. „Celtic Sea: a good name”, The Times, 1972. január 27., 20 (Letters to the Editor); col G. oldal - ↑ Vielvoye, Roger. „Industry in the regions Striking oil in Wales and West Country”, The Times, 1972. január 24., 19; col A. oldal (Hozzáférés: 2008. november 27.)
- ↑ S-23: Limits of Oceans and Seas (PDF), 3. javított kiadás, Nemzetközi Hidrológiai Szervezet, page 39, section 21A. o. [1953. április 25.] (1971. április 25.). Hozzáférés ideje: 2008. november 27.
Források
Ez a szócikk részben vagy egészben a Celtic Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.