Buchenwaldi koncentrációs tábor

Fájl:Buchenwald1.jpg

A buchenwaldi koncentrációs tábor a náci Németország által a Weimar mellett fekvő dombok között 1937 júliusától 1945-ig működő koncentrációs tábor volt. Összességében, ez idő alatt mintegy 250.000 embert tartottak fogva Európa minden országából a buchenwaldi koncentrációs táborban. A tábor lakói elsősorban kényszermunkásként dolgoztak a közeli hadiüzemekben. A tábor lakói zsidók, politikai foglyok és hadifoglyok voltak.

1938-ban a náci Németország agressziója és az antiszemita pogromok hatására közel 20 ezer fogoly érkezett ide. A létszám 1943-ra 17 ezerre csökkent. Buchenwaldnak a nácik a következő jelmondatot adták: "Mindenkinek a magáét" (Jedem das Seine).

A tábort az amerikai csapatok közeledtével a németek részben kiürítették. Ezt követően a fogvatartottak szabadították fel. Ebben aktív szerepet játszottak a magyar foglyok, mint például: Kroó László, Gáti Ödön és még sokan mások.

A tábor 1945 és 1950 között a szovjet megszálló csapatok működtették politikai foglyok számára.

A foglyok helyzete

A tábor kapuja a felirattal: „Mindenkinek a magáét” (Jedem das seine)

A foglyok munkája

A környéken létrehozott hatalmas Thyssen-, Krupp-, I. G. Farben- és Siemens-üzemekben, -fegyvergyárakban és kőbányákban a foglyok igen rossz körülmények között töltötték a munkanapokat.

A fogvatartás körülményei

Több barrakot állítottak fel a táborban.Ezek fűtetlen faházak voltak, földpadlóval, bennük kialakított emeletes priccsekkel.

A kegyetlenkedések

Estétől reggelig a náci mércével is szadista Otto Karl Koch parancsnok és klientúrája kínzásainak voltak kitéve: gyakoriak voltak a kikötések, az akasztások és agyonverések. Eközben Koch példátlan korrupciós hálózatot épített ki. Ellopta és eladta az élelmet, a munkaerőért járó fizetést zsebre tette, fényűző körülmények között élt. A buchenwaldi lágerben Erwin-Ding Schuler doktor azt vizsgálta, hogy a 392 „önkéntes” szervezete hogyan reagál a tífusz ellen beadott oltóanyagra, sokan pusztultak el az értelmetlen tífuszkísérletek során.Mikor már a náci Németországban sem volt élelem, akkor az őrkutyák élelmezését úgy oldotta meg az SS, hogy a már nagyon legyengült foglyok egy részét kiterelték az Appel-platzra és rájuk engedték a kiéhezett kutyákat. ^[forrás?]

A tábor parancsnokság és a kommandó

Otto Karl Koch volt a tábor első parancsnoka, aki ellopta és eladta az élelmet, a munkaerőért járó fizetést zsebre tette, fényűző körülmények között élt.Még egy állatkertet is létrehozott, ahová az SS-ek jártak családjukkal. A foglyok irigykedve nézték, amint a medvéket mézzel és lekvárral táplálják, mialatt ők éheznek. A parancsnok felesége, a szadista és kielégíthetetlen szexuális étvágyáról hírhedt Ilse Koch tetovált foglyokra vadászott, megölette őket, majd megmunkált bőrükből ajándéktárgyakat készített. Koch ellen 1941-ben sikkasztás miatt vizsgálat indult, de Himmler közbelépésének köszönhetően csak áthelyezték a majdaneki (Lublin) tábor élére. Itt azonban folytatta üzelmeit, különösen sok szlovák zsidóktól elvett értéktárgyat lopott, ezért 1942-ban letartóztatták. Később egy SS-bíróság elítélte és közvetlenül a háború vége előtt, 1945. április 26-án kivégezték.

Az SS-kommandó a foglyoktól minden értéket elvett (ékszerek,aranyfogak,használati tárgyak), kihasználták a hatalmi helyzetüket és külön munkára vitték őket a saját vagyonuk gyarapításának érdekében.

A táboron belüli ellenállási mozgalom

Buchenwaldban összesen 250 ezer embert tartottak fogságban hosszabb-rövidebb ideig, közülük 56 ezren meghaltak. A táborban igen erős volt a kommunisták által irányított ellenállási mozgalom, amely megpróbálta javítani az általános körülményeket, és hatásosan szabotálta a hadiipari termelést. Évekig szervezték felkelésüket, és mindent ennek rendeltek alá: elsősorban a katonai tapasztalatokkal rendelkezőket és az erőseket akarták kímélni.A mozgalom minden fogvatartott nemzet képviselőiből állt a német, magyar, osztrák, orosz, lengyel, cseh, szlovák ellenállók figyelmet fordítottak rá, hogy a minden nemzet ünnepeit megtartsák. 1944 tavaszától 20 ezer zsidót hoztak, az összlétszám 40 ezerre, majd 110 ezerre nőtt. A foglyokat összezsúfolták, zsidók ezrei teleltek át sátrakban. Az élelmezés drasztikusan romlott. 1945 áprilisában az SS sikeresen evakuált 28 ezer foglyot, de a tábor teljes kiürítését és az utolsó 20 ezer, főleg zsidó rab elszállítását az ellenállás megakadályozta. Gáti Ödön felelt a fegyverek megszerzésért: Az SS-től alkatrészenként lopták el a fegyvereket és a 6-os barakk padlója alatt kialakított 1,5m×1m×1,5m mély gödörben tárolták azokat. Április 11-én, amikor az SS az Appel-platzra kérette a gyerekeket, hogy azokat egy másik táborba szállítsák, a foglyok úgy döntöttek , hogy a 800 gyermeket nem adják ki az SS-nek, és megindult a lázadás. Néhány óra múlva megérkeztek az amerikaiak.

Magyar foglyok Buchenwaldban

1944 nyarán 10-11 ezer magyar zsidó érkezett Birkenauból Buchenwaldba, köztük – az 1945. április 11-i szabadulásakor 15 éves – Kertész Imre (a későbbi irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író) is. Legtöbbjük nem regisztrált, munkaképes fogoly volt. Az első 2000 magyar zsidó férfi 1944 júniusának elején érkezett. Június 18-án a következő ezer férfi, a hó végén 434 fő, július elején pedig egy 2 ezer fős női transzport érte el Buchenwaldot. Az utóbbiak közül 266 magyar zsidó nő az út során bombázás következtében halt meg. Július közepén két, egyenként 2500 fős magyar transzport jött. A magyar zsidók nagy részét sátrakba zsúfolták, és mindenkinek dolgoznia kellett. 1944 őszén és telén újabb 11 ezer auschwitzi foglyot (köztük több ezer magyar zsidót) vittek Buchenwaldba és altáboraiba. Az utolsók a januári halálmeneteket és többnapos vonatozást túlélve szörnyű állapotban érkeztek. Ilyen volt – a szabadulásakor 16 éves – Elie Wiesel (a későbbi Nobel-békedíjas író) és édesapja, aki az éhség és betegség miatt legyengülve a buchenwaldi kórházban halt meg. 1944 karácsonyán a budapesti Gestapo újabb 1913 zsidót küldött ide. A legalább 15 ezer buchenawaldi magyar zsidó közül ezrek haltak meg.

A láger a háború után

1945-ig a nácik működtették koncentrációs tábort, 1945-től a szovjetek rendezték be itt a kettes számú különleges tábort, ahol ők viszont a náci bűnösöket gyűjtötték össze – vagy legalábbis azokat, akiket annak véltek. A szovjet különleges tábort végül 1950-ben számolták fel, a nemzetközi felháborodásra való tekintettel. Ma múzeum és emlékhely található itt.

Buchenwald az irodalomban és filmeken

1. 2002-ben "Hangok Buchenwaldból" (Stimmen aus Buchenwald) címmel antológia jelent meg Göttingenben a buchenwaldi koncentrációs tábort megjártak visszaemlékezéseiből. A kötet 161 írást tartalmaz ismert és ismeretlen szerzőktől. Németországban több recenzió is megjelent a könyvről, amelyekben Primo Levivel, Elie Wiesellel és Kertész Imrével együtt, az ismert szerzők közt sorolják fel a szombathelyi születésű Eugén Heimlert is.

2. A Buchenwaldi riadó (Buchenwald Alarm)

Az első verszak körülbelül, egy hangfelvételről:

Álljatok fel emberek egy percre,
hallani, hallani, mily átható e hang,
Buchenwaldból ím a Földre szerte,
zeng a vészharang, zeng a vészharang,
Úgy süvölt .......(nem érthető a felvételről)
és új erőre........(nem érthető a felvételről)
Milliónyi áldozat a sírból
Fölkel újra él, fölkel újra él
fölkel újra, fölkel újra
Fölkel újra él!

Álljatok fel emberek egy percre,
hallani, hallani, mily átható e hang,
Buchenwaldból ím a Földre szerte,
zeng a vészharang, zeng a vészharang,
Zúg süvölt ma mindenütt az éter,
vészharangja nem nyugodhat el,
Föld lakója légy ezerszer éber:
sorsod óvni kell, békéd óvni kell,
most a békét, most a békét,
újra óvnod kell!!!

3.Kertész Imre: Sorstalanság

4.Kroó László: Bölcsöm és Koporsóm Buchenwald

Híres foglyok

• Elie Wiesel, erdélyi származású amerikai író, politikai aktivista, 1986-ban Nobel-békedíjat kapott.
• Israel Meir Lau, lengyel származású, volt izraeli askenáz főrabbi, Tel-Aviv főrabbija, a Yad Vasem múzeum elnöke
• Jean Améry, osztrák író
• Gáti Ödön eredeti nevén Grossman, a buchenwaldi ellenállási mozgalom egyik vezetője, a NÜB elnöke, a MEASZ főtitkára ( 1913-1978)
• Bruno Apitz, író (regénye: Nackt unter Wölfen)
• Bruno Bettelheim, osztrák gyemekpszhichológus
• Léon Blum, francia szocialista politikus, miniszterelnök
• Willi Bleicher, az IG-Metall (egy német szakszervezet) vezetője
• Robert Clary francia színész
• Édouard Daladier francia miniszterelnök
• William Katz (Wilhelm Katz), zsidó teológus
• Kertész Imre, magyar író, 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott a Sorstalanság c. művéért
• Heinar Kipphardt, drámaíró
• Hermann Leopoldi, osztrák zeneszerző, később megírja a "Buchenwaldi melódia" c. művét
• Jorge Semprún, spanyol író
• Ernst Thälmann, a KPD (Német Kommunista Párt) elnöke, akit 1944. augusztus 18-án, közvetlenül beszállítása után agyonlőttek és holttestét elégették
• Heinrich Tischler, német festőművész
• Walter Wolf (KPD), az első türingiai miniszter
• Herbert Zipper, osztrák zeneszerző
• Paul Rassinier, francia szocialista és ellenálló, holokauszttagadó

Források

• Buchenwald concentration camp memorial
• Memorials to the Dead in Buchenwald
• Buchenwald Memorial II
• Kroó László: Bölcsőm és koporsóm Buchenwald c. könyve

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Buchenwaldi koncentrációs tábor témájú médiaállományokat.

Német nyelven

• Stiftung Gedenkstätten Buchenwald und Mittelbau-Dora
• Exkursionsbericht eines privaten Gymnasiums (Bilder etc.)
• Willi Bleicher, sein Wirken als Widerstandskämpfer
• Lagergemeinschaft Buchenwald-Dora / Freundeskreis e.V.
• Die Befreiung des KZ Buchenwald
• Jehovas Zeugen im KZ Buchenwald
• Stiftung „Erinnerung, Verantwortung, Zukunft“
• Fotoarchiv Buchenwald (siehe auch Berichterstattung in der Zeitschrift Der Spiegel zu diesem Archiv [1])

Magyar nyelven

• Koncentrációs tábor.lap.hu - linkgyűjtemény