Szacsvay Imre (politikus)

Szacsvay Imre (Sályi, 1818. november 1. – Pest, 1849. október 24.) ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Élete

Csernyus Emmánuel, Szacsvay Imre, Karol Gustaw D'Abancourt de Franqueville, Peter Giron, Streith Miklós, Kolosy György, Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközy Sándor az 1848–49-es forradalom és szabadságharc és a Makk-féle összeesküvés kilenc vértanújának közös sírja a Kerepesi temetőben.

Nagyváradon jogi tanulmányokat végzett. Mint Beöthy Ödön jurátusa, ott volt az 1839–40 évi országgyűlésen, majd 1840-ben ügyvédi vizsgát tett. Nagyváradon ügyvédi gyakorlatot folytatott és a Bihar vármegyei liberális reformellenzék tagjaként politizált. 1848 májusában Kossuth Lajos a nagyváradi kincstári uradalom felügyelőjévé nevezte ki. Júniusban az első népképviseleti országgyűlés tagjának választották. Képviselőként mindvégig kitartott a szabadságharc ügye mellett, a képviselőházat Debrecenbe is követte. 1849 januárjában a képviselőház jegyzőjévé választották. A debreceni országgyűléseken Kossuth Lajos bizalmas híve, a radikális képviselőcsoport egyik vezetője, majd április elejétől az akkor alakult Radikális Párt tagja. Jegyzőként Almásy Pál és Perényi Zsigmond mellett a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A szabadságharc bukása után egy ideig bujkált, de elfogták. A császári hatóságok a Függetlenségi Nyilatkozat aláírása miatt perbe fogták, kötél általi halálra ítélték és kivégezték.

Emlékezete

Ma is álló emlékszobrát, Margó Ede alkotását 1907. március 15-én leplezték le Nagyváradon. Felirata: „Csak egy tollvonás volt bűne”.

Külső hivatkozások

• Szacsvay Imre szobra Nagyváradon
• [1]
• 2008-as Szacsvay emlékünnep Nagyváradon, galéria

Felhasznált források

• Révai nagy lexikona
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8